Philadelphia 76ers–Boston Celtics 109–98
Embiidért. Nem sokkal a meccs előtt derült ki, hogy Joel Embiid ujját műteni kell és hetekre elvesztette őt a Sixers, így nagyon nehéz időszak előtt áll a gárda – az első akadályt viszont sikeresen vette az egyik nagy rivális ellen. Pedig nem kezdődött jól a meccs a hazaiak számára, időbe telt, mire összerakták a védekezésüket az első negyedben kapott 35 pont után, de a nagyszünetet követően egy 11–0-s rohammal már egyszer átvették a vezetést, majd igazán a záró etapban kerültek fölénybe: azt 32–18-ra nyerték és ott végérvényesen ellenfelük fölé nőttek. A parádésan összeálló védekezés mellett elöl Josh Richardson (29 pont, 7 gólpassz) állt a gárda élére, de Al Horford is előlépett Embiid helyén (17 pont, 8 lepattanó, 6 gólpassz, 2 blokk), a padról pedig a Korkmaz-Ennis páros 5/8 triplát, míg a sérülésből visszatérő Thybulle kiváló védőmunkát tett hozzá - csapatszinten közel 50 százalékkal tüzeltek, a tripláik 40 százalékkal ültek és a lepattanózást is simán meg tudták nyerni. Embiid nélkül borzasztó értékes ez a győzelem, főleg hogy idén már harmadszor verték meg a Bostont, de következőleg Dallasban sem lesz könnyű dolguk...
Megtorpant a Boston. Sorozatban harmadik vereségét szenvedte el a Celtics, ez pedig az első ilyen szériája idén – a washingtoni pofon és a Spurs elleni hazai vereség után a back-to-back második felén léptek pályára, így nem tudták kihasználni Embiid hiányát. Pedig akadt náluk két kiváló teljesítmény, a szintén ujjsérülést szenvedő, de azt egyelőre kimozgó Kemba Walker (26 pont, 10/20 mezőnyből) és a padról beszálló Marcus Smart (24 pont, 9/14 mezőnyből) is remekelt,a csapat pontjainak több mint felét és a 14 bedobott hármasából tízet ők ketten szállítottak, de mindent ők sem tudtak ellensúlyozni. A jó kezdéssel sokáig eljutottak, majd a harmadik negyedben tudtak még válaszolni a Sixers rohamára, de aztán a záró etapra elöl-hátul elfogyott az erő, míg a Phillynél akkor pörgött legjobban Richardson és Korkmaz is – hamar hátrányba kerültek, több futást pedig nem tudtak már összerakni. A Sixers elleni harmadik vereség sem néz ki jól, meg az sem, hogy ezzel a hullámvölggyel most lemaradtak a Heattől – a következő hét meccsükből hatot viszont otthon játszhatnak, itt összeszedhetik magukat.
A 76ers legjobb dobói:Richardson 29/3, Simmons 19, Horford 17/6
A Celtics legjobb dobói:Walker 26/15, Smart 24/15, Tatum 15/3
Detroit Pistons–Cleveland Cavaliers 112–115 – hosszabbítás után
Kellett ez a győzelem. A legutóbbi Love-balhé után most Beilein-balhé van a Cavsnél, az edző bocsánatot kért a helytelen szóhasználatért (bűnözőknek nevezte játékosait), Koby Altman GM vizsgálja az esetet, úgyhogy éppen ideje volt már egy győzelmet aratni, hogy lehessen másról is beszélni. Ezúttal ez sikerült, Tristan Thompson parádés meccset játszott (35 pont, 14 lepattanó, 3 blokk, 15/20 mezőnyből) Andre Drummond ellen, a fiatalok közül Darius Garland (20 pont, 7 gólpassz, 8/14 mezőnyből) és Collin Sexton (19 pont, 6 lepattanó) is hozzátette a magáét, a csapat pedig ledolgozta a harmadik negyedben meglévő 13 pontos hátrányát és Thompson két büntetőjével kiharcolta a hosszabbítást. A ráadás végén aztán fölénybe is tudott kerülni a Cleveland, a vendégek egy 9–0-s rohamot intéztek az utolsó két percben, melyben a döntő ütést egy Kevin Love-tripla jelentette – majd 16 másodperccel az órán ő találta meg Thompsont, aki zsákolt, ez volt az utolsó kosaruk. A társaság nagyot harcolt és visszavágott a két nappal ezelőtti hazai vereségért a Pistonsnak, ezzel pedig most már talán előtérbe kerül náluk a játék...
Rose most kihagyta. Kiváló szezont futa Detroit hatodik embere, a korábbi MVP, Derrick Rose, volt is már meccsnyerő játéka idén (legutóbb két napja Clevelandben...), ezúttal viszont mindkét esélyét elpuskázta erre: a rendes játékidő végén volt 24 másodperce egálnál, de kihagyta a tempót, a ráadásban pedig egy labdaszerzés után jutott neki még egy dobás három másodperccel az órán, itt viszont triplát vállalt és rontott el. Ezzel együtt most is ő volt a gárda motorja, a padról beszállva 27 pontot, 7 lepattanót és 5 gólpasszt jegyzett, mellette Drummond (28 pont, 23 lepattanó) és Bruce Brown (17 pont, 8 lepattanó, 4 labdaszerzés) is villogott, de ez végül egy hajszállal kevésnek bizonyult – hiába a 19 támadópattanó, a szinte veszélytelen triplázás és a clutch hibák miatt ezúttal is vereséget szenvedtek. Képtelenek stabilan hozni a meccseiket és közeledni a playoff-helyekhez, jelenleg 3.5 mérkőzés a hátrányuk a keleti nyolcadik pozícióhoz képest.
A Pistons legjobb dobói:Drummond 28, Rose 27, Brown 17/3
A Cavaliers legjobb dobói:Thompson 35, Garland 20/6, Sexton 19/3
Minnesota Timberwolves–Portland Trail Blazers 116–102
Ezzel a védekezéssel bármi elképzelhető. A Minnesota úgy érkezett meg erre a meccsre, hogy karácsony óta a liga legjobb defensive ratingjét produkálta és ezen az estén is megmutatta, hogy ez nem véletlen: a második negyedben 13 ponton és 6/22-es mezőnymutatón tartották a hazaiak a Portlandet, ezzel ellenfelük idei legrosszabb játékrészét idézték elő. Emellett pedig a második-harmadik negyedben támadásban is parádéztak, ugyanis 72 (!) pontot szereztek ebben az időszakban, a Blazersre pedig több mint harmincat vertek rá – valósággal megsemmisítették a vendégeket úgy, hogy Karl-Anthony Townsra továbbra sem számíthattak. Egyéni extrára nem is volt szükségük, egyszerűen annyira jól működtek csapatként, hogy végig dominálni tudtak, a második negyedben bemutatott 20–4-es futástól kezdve nem volt kérdés – sőt, Ryan Saunders vezetőedző a záró etapban már pihentethette is a kezdőit, hiszen eldőlt a mérkőzés. A korábbi 11-es vereségszéria óta nyolcból ötöt nyert a gárda a sérülések ellenére és ezzel a sikerrel éppen a Portlandet érte utol, úgyhogy ideje odafigyelni Wigginsékre...
Borzalmas volt a Portland. Az első negyedet még 34–28-ra megnyerte a vendégcsapat, onnantól viszont esélye sem volt, minden szinten dominálta őket a Minnesota – azt csináltak velük a hazaiak, amit akartak, sem elöl, sem hátul nem tudtak reagálni. A sorozatos eladott labdák és az abból kapott kosarak elvitték az előnyüket, de később sem voltak képesek változtatni, minden játékosuk csak szenvedett, csapatként egyáltalán nem működtek, ez most egy olyan nap volt számukra, amikor semmi sem jött össze – az utolsó negyedben a végeredményt és a statisztikákat is kozmetikázták, így „csak” 14-gyel kaptak ki és 35 százalékos mezőnymutató fölé javultak. Ettől még ez egy bántóan sima, kiütéses vereség volt, ráadásul a következő bő egy hétben játszanak a Milwaukee-val, a Houstonnal, a Dallasszal és az OKC-vel is...
A Timberwolves legjobb dobói:Wiggins 23/6, Covington 15/6, Dieng 12/6, Culver 12, Teague 12/3
A Trail Blazers legjobb dobói:Lillard 20/9, Whiteside 15/3, McCollum 15/9
Oklahoma City Thunder–Houston Rockets 113–92
Pofonegyszerű hazai győzelem. A várakozásokkal ellentétben nem lett rangadó ebből a meccsből, a Thunder ugyanis már az első negyedben alaposan megszórta ellenfelét és 37 pontjával idei legeredményesebb nyitó játékrészét produkálta – ennek megfelelően 16 egységgel vezetett már ekkor és az itt kialakított különbség gyakorlatilag végig is ment a mérkőzésen. Az OKC az elejétől rendkívül kemény és határozott védekezést mutatott be, jól megfogta James Hardent, de közben a houstoni frontcourtot is leradírozta a pályáról, úgyhogy nagy dolgok nem is kellettek a másik oldalon, főleg a parádés kezdést követően – öten is elérték náluk a 15 pontos határt, mindenki hozzátette a magáét, viszont csak Gilgeous-Alexander játszott 28 percnél többet, egyébként nyugodtan lehetett pihenni. A Thunder dominanciájához nem férhetett kétség, a csapat ezzel édesítette a közönség hangulatát Westbrook visszatérésének estéjén, illetve a liga egyik legjobb formában lévő együtteseként már csak másfél meccs a hátrányuk a nyugati hatodik Dallashoz képest.
Westbrook azért igyekezett. A back-to-back második felén pályára lépő Rockets borzalmasan gyengén játszott, James Harden idei egyik legrosszabb meccsét hozta (17 pont 17 dobásból, 3 gólpassz, alig volt hatása az eredmény alakulására), a kezdőben Tucker és House egy-egy kosarat tudott dobni, Capela is tíz pont alatt maradt, Rivers 0/7-tel „segített”, úgyhogy mindent rosszul csináltak – sem a tripláik nem ültek, sem az alapjátékuk nem működött, teljesen levette őket a pályáról a Thunder. Egy játékos volt, akire nem lehetett panasz, az Oklahoma Citybe most először visszatérő helyi hős, Russell Westbrook, akit videós megemlékezéssel, speciális bemutatással, hangos ovációval, MVP-rigmussal, gyakorlatilag hazai játékosként üdvözölt az aréna – ő fel is nőtt az este szintjéhez, dobott 34 pontot és messze kilógott a Houstonból, de csapata most nem volt egy súlycsoportban a Thunderrel. A váratlanul sima vereség után hatból öt hazai meccsük következik, tíz nap múlva pedig az OKC-nek is visszavághatnak hazai pályán.
A Thunder legjobb dobói:Gallinari 23/9, Gilgeous-Alexander 20/3, Paul 18/9
A Rockets legjobb dobói:Westbrook 34/3, Harden 17/6, Clemons 14/9