Két nagy rangadót nyert a Raptors, újra vezeti a ligát

Chicago Bulls–Brooklyn Nets 100–117

Dübörög a Brooklyn. Továbbra is megállíthatatlan a Nets, a társaság sorozatban harmadik győzelmét húzta be, méghozzá a meccs nagy részében fölényben játszva, egy gyenge napot kifogó, alig 7 pontot szerző Spencer Dinwiddie-vel. D'Angelo Russell megint a gárda élére tudott állni (28 pont, 6/14 tripla, 5 gólpassz), Jarrett Allen 24 perc alatt szórt be 19 pontot, a padról pedig a Carroll-Napier duó szállított 38 pontot, 7 gólpasszt és hat bedobott hármast - csapatszinten 50%-kal céloztak mezőnyből, mindössze 9 alkalommal adták el a labdát és 29 gólpasszig jutottak. A remek rajt után a második negyedben jött egy hullámvölgyük, főleg védekezésben, úgyhogy a nagyszünetben egál volt az állás, de a fordulás után már nem sokat kérdeztek, a harmadik játékrészt hat, a negyediket tizenegy ponttal nyerték meg - az utóbbi 15 meccsükből ez volt a 12. győzelmük, ennél jobb 15 meccses szériát nem produkáltak, mióta Brooklynba költöztek.

Néhány percet láttunk a Bullsból. Rosszul kezdtek a hazaiak, az első nyolc dobásukból csak egy esett be és hátrányba is kerültek, majd a második negyedben a hét meccs után visszatérő Bobby Portis meg tudta tolni a szekeret: a magasember nagy energiát hozott a kispadról beszállva, ebben a játékrészben kilenc pontot szórt, míg Zach LaVine egymaga 16-ot vállalt ekkor. A hátvéd sorozatban öt támadásból is betalált (négy betörés, egy tripla), így pár perc alatt visszajöttek a tíz pont feletti hátrányukból és kiegyenlítettek, ám mint kiderült, itt el is lőtték, amijük volt: a fordulás után nagyon hamar újra elengedték a Brooklynt és többször nem is tudtak már érdemi veszélyt jelenteni. Az építkezés viszont tovább zajlik, a Dunn-LaVine-Hutchison-Markkanen-Carter Jr. kezdőötös mindegyike elsőkörös választott volt és közülük a 24 éves Dunn a legidősebb - erre a magra szeretnék alapozni a jövőt.

A Bulls legjobb dobói: LaVine 27/6, Portis 17/9, Dunn 16
A Nets legjobb dobói: Russell 28/18, Carroll 20/9, Allen 19

Minnesota Timberwolves–Los Angeles Lakers 108–86

Itt mehet el a Lakers szezonja. LeBron James, Rajon Rondo és Kyle Kuzma nélkül érthetően nehéz dolga van a Los Angelesnek, ettől függetlenül ezzel a James nélküli időszakkal konkrétan elúszhat a gárda szezonja - leszakadtak már a többi nyugati playoff-helyen álló csapattól és úgy nyolcadikak, hogy mindössze egy meccsel előzik meg a Jazzt. Ezen a találkozón pedig most nagyon gyengén játszottak, az, hogy a sztárok nélkül Lonzo Ball 0 pontot tud hozzátenni, az vállalhatatlan, de Brandon Ingram (13 pont, 5/16 mezőnyből, nagyjából 0 pozitív hatás a meccsre) sem lehet magára büszke - JaVale McGee-hez el sem jutott a labda és a Zubaccal együtt kezdetése, a kétcenteres szerkezet sem igazán jött be. Összességében nagyon hamar tíz pont feletti hátrányba került a LAL és onnantól bottal üthette a Wolves nyomát, úgyhogy egyre nagyobb a baj a csapatnál - most ráadásul az otthon parádés Dallashoz kell elutazni, előzetesen az a meccs sem néz ki túl jól.

A győzelem sem mentette meg Thibodeau-t. Végig uralta az összecsapást a Minnesota, idei legjobb védekezését mutatta be a kapott pontokat és az ellenfél mezőnyszázalékát tekintve is, 35-19-re nyerte az első negyedet és egyáltalán nem kellett izgulnia a győzelemért - Karl-Anthony Towns (28 pont, 18 lepattanó, 4 blokk) és Andrew Wiggins (28 pont, 5 lepattanó) is megszórta magát, de Jeff Teague (15 pont, mind az első félidőben, 11 gólpassz), vagy Taj Gibson (12 pont, 11 lepattanó) is hozta, amit kellett. A magabiztos siker és a tabellán való előrelépés (két meccsre van a nyolcadik Lakers) sem mentette azonban meg Tom Thibodeau állását: a meccs után bejelentették, hogy már nem ő az elnök és a vezetőedző sem, utóbbi feladatait ideiglenesen Ryan Saunders veszi át, az eddigi segédedző. Thibodeau két és fél évig irányította a Minnesotát.

A Timberwolves legjobb dobói: Towns 28/3, Wiggins 28/9, Teague 15/9
A Lakers legjobb dobói: Stephenson 14, Ingram 13, Beasley 11/3

Los Angeles Clippers–Orlando Magic 106–96

Összeszedte magát a Clippers. Nagyon gyengén kezdtek a hazaiak, az első negyedben 7/26-ot szenvedtek össze mezőnyből és a második játékrész során már 15 ponttal is égtek, mielőtt rendezték volna a soraikat. Innentől azonban már a nagyszünetig fordítottak a dolgok menetén és feljöttek két egységnyire, a harmadik negyedben már magukhoz ragadták a vezetést, a negyedikben pedig remek támadójátékot bemutatva meg is léptek ellenfelük elől - fokozatosan felőrölték a Magicet és bár a végén a vendégek még megpróbálkoztak egy futással, erre egy 17-2-es etappal reagáltak Gallinariék. Egyénileg kiemelendő Tobias Harris 28 pontja, de említsük meg a nagyon aktív Marcin Gortatot (8 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz, 25 perc) és a padról remekül beszálló Williams-Beverley-Harrell triót is - a döcögős rajt ellenére hozták a kötelezőt, zsinórban 11. alkalommal is megverték az Orlandót és ott vannak a nyugati negyedik helyen.

Már megint ugyanaz. A Magic a legutóbbi meccsén is komoly előnyt épített fel az első félidőben, akkor 19 ponttal vezettek Gordonék, mielőtt szétestek és végül vereséget szenvedtek - hasonló forgatókönyv szerint zajlott ez a találkozó is, most 15 volt közte, mielőtt elvesztették a fonalat. A remek kezdés után a második félidőben már pocsékul dobott a vendégcsapat, elfogyott a tűzerő, nem volt meg a ritmus, kimaradtak az üres dobások, ezek miatt pedig az önbizalmuk is eltűnt, egyre többet hezitáltak a döntéshozatalaiknál - lelassultak, pontatlanná váltak, így gyakorlatilag átnyújtották a győzelmet a Clippersnek. Érdekesség, hogy utoljára 2013 novemberében, tehát több mint öt éve tudtak nyerni a LAC ellen.

A Clippers legjobb dobói: Harris 28/3, Williams 17/6, Gallinari 13/6, Gilgeous-Alexander 13/3
A Magic legjobb dobói: Gordon 17/6, Vucsevics 16/6, Augustin 12, Fournier 12/3

Atlanta Hawks–Miami Heat 106–82

Az Atlanta ellen nem megy. Hiába volt remek formában a meccs előtt most már hetek óta a Miami, a Hawks ellen valahogy nem találják az ellenszert Erik Spoelstráék, hiszen bár egészen más célokért küzd a két csapat, idén már 3-0-ra vezet ebben a párharcban az Atlanta. Ezen a meccsen sem állt össze a floridaiak megszokott játéka, az első félidő még hagyján, a gyengébb rajt után a második negyedben összeszedték magukat és nagyjából kiegyenlítettek, a fordulás után viszont a fő erősségüknek számító védekezésük maximálisan cserbenhagyta őket - 41 pontot kaptak a harmadik negyedben és mivel támadásban az egész mérkőzés során szenvedtek (35% mezőnyből, 14% tripla, 12 elrontott büntető), ez meg is pecsételte a sorsukat. Dwyane Wade azt mondta a meccs után, hogy a Hawks rájött valamire a játékukkal kapcsolatban, amiről ő nem tudja, hogy micsoda, de valószínűleg idei legrosszabb meccsüket játszották - a legenda egyébként bedobta karrierje 500. tripláját is és csatlakozott Michael Jordanhez, valamint LeBron Jameshez azon játékosok listáján, akik elérték a 20.000 pontot, a 4.000 lepattanót, az 5.000 gólpasszt, az 1.500 labdaszerzést, a 800 blokkot és az 500 bedobott hármast.

Uralta a meccset a Hawks. Teljesen elvették a Miami kinti dobásait, kontrollálták a lepattanózást és jó ritmusban támadtak a hazaiak, Trae Young 3/3 triplával, Dedmon és Collins harcos palánk alatti munkával, Bembry és Lin pedig nagyon pontos dobásokkal vette ki a részét a sikerből - persze a kulcs a 41-21-re nyert harmadik negyed volt, de egyébként is az történt a pályán, amit a Hawks akart. Az utóbbi meccsek sima veresége után, Bazemore és Prince nélkül, otthon nagyon kellett már nekik ez a siker, most viszont utaznak Torontóba, ahol előzetesen nincs sok esélyük hasonló eredményre - persze ha a Raptors játékát is úgy el tudják rontani, mint a Heatét, akkor ki tudja...

A Hawks legjobb dobói: Young 19/9, Bembry 17/3, Lin 15/3
A Heat legjobb dobói: Jones 14, Winslow 13/3, Adebayo 12

Oklahoma City Thunder–Washington Wizards 98–116

A második félidő a Washingtoné volt. Összeszedte magát az előző vereség után a fővárosi alakulat, Bradley Beal ugyan nem dobott jól, de védekezésben nagyon agresszívek voltak a vendégek, sorra szerezték a labdákat és nem nagyon engedtek könnyű kosarat, ellenben ők jól tudtak indulni és elég sok lábon álltak ahhoz, hogy eredményesek legyenek támadásban. A nagyszünetben négy ponttal jártak előrébb, majd amikor az OKC fordított a harmadik negyed elején, akkor még feljebb kapcsoltak és állva hagyták ellenfelüket: futottak egy 15-2-t, a záró etapot már 11 pontos előnyből kezdhették meg és itt már kellően magabiztosak voltak ahhoz, hogy tovább növeljék a különbséget. Ez az a recept, ami működhet, eddig két nagy gondjuk volt, a védekezés és a lepattanózás, most előbbiben extrát produkáltak, utóbbit pedig 55-41-re nyerték, közte 16-7-re hozták a támadópattanók arányát - emellett Beal és Ariza gyengébb dobóformája is belefért, főleg, hogy öten is eljutottak náluk legalább 14 pontig. Scott Brooksnak, a korábbi OKC-trénernek természetesen különösen jó volt megélni ezt a sikert, de az is egy komoly statisztika, hogy a Wizards most először nyert Oklahoma Cityben - még sosem verték meg idegenben a Thundert, mióta elköltözött Seattle-ből.

Ez komoly blama. Nyugati másodikként, remek formában érkezett meg erre a meccsre az OKC, míg a Wizards pocsék idegenbeli mutatóval rendelkezett, úgyhogy abszolút kötelező lett volna a győzelem a hazaiak számára. Russell Westbrook viszont megint nem játszott jól, 22 pontjához 23 mezőnykísérletre volt szüksége, 13 gólpasszára jutott 8 eladott labda, ezeket a hibákat pedig megbüntette a Washington, ráadásul most a többiek is nagyon eltűntek - Paul George is elég visszafogott volt, Steven Adamshez alig jutott el a labda, a kispadról pedig szintén csak minimális segítség érkezett. Az ilyen gyenge lepattanózás és védekezés meglehetősen idegen ettől a csapattól, valami nem volt rendben és bár Westbrook annyival elintézte, hogy túl sok volt az eladott labda, azért 15 labdavesztéssel lehetett volna meccset nyerni, ha az akarati tényezőkkel a többi dologban nincs probléma - komoly pofont kaptak otthon és visszacsúsztak a GSW mögé a tabellán.

A Thunder legjobb dobói: Westbrook 22/6, George 20/9, Grant 17/6
A Wizards legjobb dobói: Beal 25/6, Porter 20/12, Green 16/6

Toronto Raptors–Indiana Pacers 121–105

Leonard nélkül, Lowryval, simán. A szezon során volt már példa arra, hogy két óriási rangadót nyert meg tartalékosan, back-to-back a Toronto és most ismét ezt hozta össze a gárda: előző este még az eddigi ligaelső Milwaukee otthonában játszott parádésan és aratott győzelmet a társaság, most pedig a másik keleti topcsapatot, a bombaformában érkező Pacerst gyűrte le. Méghozzá úgy, hogy az előzetes tervekkel ellentétben Kawhi Leonard mégis pihenőt kapott, Kyle Lowry viszont több mint két hét után először léphetett pályára és rögtön remekül mozgott, 12 pontja mellett kiosztott 8 gólpasszt, szépen etette a többieket. A Toronto pedig ismét remek játékot produkált, a nagyszünetig kereken 70 pontot rámolt be, Lowry mellett VanVleet is 8 gólpasszt jegyzett, kettejük labdáiból pedig főleg a kinti dobók profitáltak: Danny Green 5/8, Norman Powell 3/3, Delon Wright és Serge Ibaka pedig egyaránt 2/2 hármast bombázott be. Összességében végig kontrollálta a találkozót az 50% felett dobó hazai alakulat, amelyen kicsit sem érződött a back-to-back, a kispad az előző esti gyengélkedés után most parádézott, a harmadik negyedben már tíz pont feletti előnyben voltak Siakamék, a záró etapban pedig egyértelművé tették a győzelmüket, a második félidőben összességében nem nagyon hagytak esélyt az Indianának. Az újabb remek produkcióval egyébként a társaság visszavette a ligaelső pozíciót, megszerezte idei 30. győzelmét és egy meccs az előnye a Milwaukee-val szemben.

Nem működött a Pacers védekezése. Ligaelit teljesítményre képes most már nagyon régóta az Indiana hátul, a hiányzó Myles Turner nélkül azonban most valahogy nem állt össze a rendszer - hiába nyertek a festékben, ha a kinti dobásokra nem értek oda, ráadásul gyorsindításból is kaptak 18 pontot, ez sem megszokott náluk. Ráadásul a pontháborúban nem tudták tartani a lépést, Victor Oladipo meglehetősen visszafogott teljesítményt nyújtott (16 pont, 6/15 mezőnyből, 3 gólpassz), Darren Collison sem tudta megváltani a világot és bár Bojan Bogdanovic beszórt 21 pontot, illetve Domantas Sabonis is igyekezett kihasználni Turner hiányát (16 pont, 11 lepattanó, 6 gólpassz kezdőként), ez most nem volt elég - hiába voltak frissebbek, hiába nyertek előtte zsinórban hatot, idén másodszor is kikaptak a Raptorstól. Érdekesség, hogy ez a hatos sikerszéria is éppen azután indult, hogy megverte őket a Toronto...

A Raptors legjobb dobói: Powell 23/9, Ibaka 18/6, Green 15/15
A Pacers legjobb dobói: Bogdanovic 21/6, Sabonis 16, Oladipo 16

Phoenix Suns–Charlotte Hornets 113–119

Walker megőrült. Bő három és fél negyeden keresztül halovány, gyenge teljesítményt nyújtott a vendégeknél Kemba Walker, ám az utolsó négy és fél percben god mode-ba kapcsolt és megnyerte a meccset a Charlotte-nak. Ebben az időszakban 5/8-at dobott mezőnyből, kiegészítette 7/8 büntetővel és 29 pontjából 18-at szállított ekkor, a Hornets utolsó 14 egységét ő jegyezte és 111-111 után, az utolsó percben is az ő játékai döntöttek - az utolsó támadásnál aztán feltette a pontot az i-re, mert hárompontos előnynél elrohant a fault elől, lepörgette az órán lévő négy másodpercet, majd minden mindegy alapon bevágott egy dudaszós triplát a felezővonalról. Az ő elképesztő clutch teljesítménye így győzelmet ért a vendég együttesnek, amely ezzel őrzi keleti playoff-helyét a tabellán.

Booker megint kidőlt. Előzetesen jó esélyei voltak ezen a meccsen a Sunsnak, de elég hamar borult a képlet, amikor hátfájdalmai miatt a második negyedben kivált Devin Booker, a hazaiak legjobb dobója - nem is tudott visszatérni a parkettre, úgyhogy Josh Jacksonnak és Jamal Crawfordnak kellett megoldania a feladatát. Ez annyira nem sikerült rosszul, Jackson 22 ponttal szezoncsúcsot szórt, de a végjátékban nagyon hiányzott a clutch helyzetben korábban bizonyító vezér - gyakorlatilag egál volt az állás, amikor a túloldalon megőrült Kemba Walker és ez eldöntötte a küzdelmet. A Phoenix 0-5-re áll hatmeccses hazai szériáján és ilyen védekezéssel a folytatásban sem lehet sok reménye, bár természetesen most a legnagyobb figyelem náluk Booker állapotára irányul.

A Suns legjobb dobói: Warren 23/9, Jackson 22/9, Ayton 19
A Hornets legjobb dobói: Walker 29/6, Parker 20, Hernangomez 19

NBA, ALAPSZAKASZ
Chicago Bulls–Brooklyn Nets 100–117 (21–28, 34–27, 27–33, 18–29)
Los Angeles Clippers–Orlando Magic 106–96 (18–28, 27–19, 25–20, 36–29)
Minnesota Timberwolves–Los Angeles Lakers 108–86 (35–19, 29–26, 19–23, 25–18)
Atlanta Hawks–Miami Heat 106–82 (23–16, 15–21, 41–21, 27–24)
Oklahoma City Thunder–Washington Wizards 98–116 (25–28, 25–26, 29–36, 19–26)
Toronto Raptors–Indiana Pacers 121–105 (37–35, 33–28, 26–21, 25–21)
Phoenix Suns–Charlotte Hornets 113–119 (30–29, 30–28, 21–28, 32–34)