Curry és a GSW nyerte a szuperrangadót Irving és a Boston ellen

Detroit Pistons–Oklahoma City Thunder 108–121

Westbrook villogott, Anthony mérföldkőhöz ért, Roberson megsérült. Sok minden történt ezen a meccsen az OKC-vel, kezdjük a rosszal: a harmadik negyedben súlyosnak tűnő sérülést szenvedett Andre Roberson, akit le kellett vinni a pályáról és a csapat tájékoztatása szerint a térd alatti ín sérült meg, egyelőre nem tudni, hogy mennyit kell kihagynia. A győzelmet viszont ennek ellenére behúzta a társaság, Russell Westbrook tarthatatlan volt (31 pont, 13/22 mezőnyből, 11 lepattanó, 13 gólpassz), Paul George is beszórt 26 pontot, Carmelo Anthony pedig 21-ig jutott, ezzel elérte NBA-pályafutása 25 000. pontját is. Összességében nem forgott veszélyben a Thunder sikere, már az első negyedben tíz pont feletti előnyt épített ki a gárda, majd a harmadik játékrészben egy 15–0-s rohammal közel harmincig nyitotta az ollót az OKC, igaz, innen még azért kozmetikázni tudott a Pistons, Roberson sérülése kicsit megfogta a vendégeket. El azonban már nem rontották a meccset, behúzták zsinórban hetedik győzelmüket és ma este otthon fogadják a Phillyt.

Változatlanul. Sorozatban hetedik vereségét szenvedte el a Detroit, ezúttal gyakorlatilag esélye sem volt arra, hogy megfogja a Thundert és csak a kispadnak köszönheti, hogy egyáltalán vállalható maradt a különbség a végére. A kezdők közül a Bradley, Galloway, Johnson trió összesen tizenegy pontot tett hozzá, Andre Drummond sem ment sokra támadásban, de a cseresorból négyen is tíz egység fölé jutottak, miattuk jöttek vissza a közel harminc pontos hátrányból. A kiút viszont továbbra sem látszik, ráadásul most back-to-backet játszanak a Cavs ellen.

A Pistons legjobb dobói: Harris 21/6, Bullock 16/12, Smith 15/3
A Thunder legjobb dobói: Westbrook 31/9, George 26/12, Anthony 21/6

Indiana Pacers–Orlando Magic 114–112

Óriási hajrával nyert a Pacers. Fáradtan mozgott és sokáig nagyon gyengén játszott az Indiana, főleg védekezésben, az első negyed végén tíz, a nagyszünetben 17, később pedig 21 pontos hátrányban is volt a gárda, a negyedik játékrészben azonban innen is fel tudott állni. Victor Oladipo és Lance Stephenson (együtt 45 pont, 10 lepattanó, 12 gólpassz, 19/33 mezőnyből) megrázta magát, elkezdtek kőkeményen védekezni, támadásban folyamatosan megbontották az Orlandót, hozták a pontokat, jöttek a jó ütemű kiosztások, ez pedig egy 15–0-s rohamot eredményezett és 107–106-nál át is tudták venni a vezetést – a meccs során először. A végén ez is majdnem kevés lett, mert húsz másodperccel a vége előtt Sabonis elrontott egy büntetőt és a Magicnek volt még két lehetősége nyerni, de ezek kimaradtak, így óriási csatában hozta az előzetesen kötelezőnek tűnő győzelmet Nate McMillan legénysége.

Kézben volt, de elengedte az Orlando. Az első félidőben remekül kihasználta a hazai csapat problémáit Frank Vogel legénysége, összességében bőven 50 százalék felett dobtak mezőnyből, úgy tűnt, hogy megvan nekik a meccs, de képtelenek voltak megőrizni a húsz pont körüli előnyüket. A tizenkét elrontott büntető és az öttel több eladott labda sem segített, de az egész játékuk szétcsúszott, az első félidőben 70, a másodikban viszont már csak 42 pontot dobtak és a hajrában a védekezésükkel is komoly gondok adódtak – hiába jöttek vissza mégis már szinte vert helyzetből Payton két kosarával, Gordon előbb kihagyott egy duplát, majd 112–114-nél két büntetőt, végül Simmons is elrontott egy dobást. Ezek nem férhettek bele, így bár közel álltak az idegenbeli sikerhez, újabb vereség lett a vége.

A Pacers legjobb dobói: Oladipo 24/3, Stephenson 21/3, Young 20/3
A Magic legjobb dobói: Gordon 22/3, Fournier 21/9, Payton 12/3

Atlanta Hawks–Washington Wizards 104–129

Félgőzzel. John Wall térdfájdalmak miatt kihagyta a találkozót, de ez sem zavarta meg a Washingtont, a vendégek rendkívül könnyed győzelmet arattak Atlantában. A cserék, kiegészítők közül többen is fel tudtak lépni, egyáltalán nem kellett extra teljesítmény Bradley Bealtől, mert mindenki agresszíven és ponterősen játszott: Morris, Scott és Porter is megszórta magát, a Satoransky, Frazier duó 21 gólpasszt osztott szét, a gárda pedig végig uralta az összecsapást. A fővárosiak végül 18 bedobott hármassal beállították a szezoncsúcsukat, a második negyedben tulajdonképpen már el is döntötték a találkozót, egy ilyen könnyed sikerre pedig már nagy szükségük volt az utóbbi időszak gyengébb eredményei után. Wall térde azért adhat okot némi aggodalomra, ugyanaz a gond, amivel már kilenc meccset kihagyott a szezon során.

Esélytelen Atlanta. Most csak asszisztálni tudott a Wizards gálájához a hazai alakulat, nagyon hamar elrohant a meccsel a Washington – a kinti dobóformák közötti óriási különbséget nem lehetett mivel áthidalni, így folyamatosan nyílt az olló. A fáradtabb Hawksnál ráadásul a pontszerzésért és a helyzetkreálásért leginkább felelős Schröder, Bazemore páros összesen 12 pontot, 4/21-es mezőnymutatót és 0/10 triplát tett hozzá, ennek fényében nem nagyon lehetett miről beszélni. A sima vereség után újabb nehéz feladat előtt áll az együttes, hiszen kedd hajnalban a Minnesotát fogadja.

A Hawks legjobb dobói: Prince 14/12, Dedmon 14, Dorsey 14/6
A Wizards legjobb dobói: Morris 23/12, Scott 19/9, Porter 18/6, Beal 18/6

Miami Heat–Charlotte Hornets 95–91

A végére állt össze a Heat. Hullámzó volt a meccs és a Miami játéka is, az első félidőben volt tízpontos előnyben a gárda, de a harmadik negyedben futott egy 27–4-et a Charlotte és 15 pontos hátrányba kerültek a floridaiak. A vezérek közül Goran Dragic és Hassan Whiteside is közel értékelhetetlen teljesítményt nyújtott, de Erik Spoelstra végül megtalálta az ideális ötöst, melyben Josh Richardson volt a fő playmaker, Wayne Ellington és Justise Winslow a kettes-hármas, James Johnson a négyes, a centerposzton pedig Bam Adebayo és Kelly Olynyk váltotta egymást. A felkeményedő védekezés összesen 13 pontot engedélyezett a Charlotte-nak a negyedik negyedben ezzel a rendszerrel, támadásban pedig jöttek az extrák, bő egy perccel a vége előtt Richardson 2+1-ével át is vették a vezetést. A vége aztán rendkívül izgalmasra sikerült, harminc másodperccel az órán Walker kihagyta az egyenlítőnek szánt büntetőt, majd a Hornets nem faultolt, bízva abban, hogy kivédekezi a Heat támadását legalább annyira, hogy nem kap triplát, de Ellington a támadóidő lejártakor bebombázott egy hármast, amellyel eldöntötte az összecsapást. Nagy nehezen, de hozta a meccset a Miami, most pedig újabb idegenbeli túrára indul, először Dallasba látogat.

Két extra teljesítmény nem lett elég. Kemba Walker (30 pont, 6 lepattanó, 5 gólpassz) és Dwight Howard (20 pont, 16 lepattanó, 4 blokk, utóbbival elérte a 2000 sapkát az NBA-ben) is remekelt, mindketten parádés meccset játszottak, de a győzelmet végül nem tudták szállítani a Hornetsnek. A negyedik negyedre elfogyott az ötlet, a lendület és kicsit talán a szerencse is, rajtuk kívül más szinte nem is tudott hozzászólni és Howard szerint egyszerűen nem tudták végrehajtani a játékaikat ebben az időszakban, amivel plusz lehetőségeket adtak a Heatnek. A végén így is egy büntetőre és egy egy másodperccel hosszabb védekezésre voltak az üdvösségtől, de továbbra sem tudnak igazán közel kerülni a playoffhoz, még mindig 5.5 meccs a hátrányuk a nyolcadik helyhez képest.

A Heat legjobb dobói: Richardson 19/6, Ellington 17/12, Olynyk 16/3
A Hornets legjobb dobói: Walker 30/12, Howard 20, Batum 9

Golden State Warriors–Boston Celtics 109–105

Curry még Irvinget is túlragyogta. Mindkét oldalon az irányító hozott szenzációs teljesítményt, de a hazaiak kétszeres MVP-je még a Boston vezérét is túldobta ezen az estén – pedig Irving 37 ponttal és 5/6 triplával húzta csapatát. Curry azonban abszolút ihletett napot fogott ki, végül 49 pontnál és 8/13 triplánál állt meg, ráadásul éppen a legvégén, clutch helyzetben „dobta le a szíjat": az utolsó bő másfél percben 13 (!) pontot szórt, így 95–95 után egymaga nyerte meg a csúcsrangadót. Kolosszális teljesítményét sorozatban bedobott clutch büntetőkkel koronázta meg, mert végig tapadt a Celtics, de az utolsó tíz másodpercben 4/4-et hajított a vonalról, ezzel döntötte el az összecsapást, jogos volt az "M-V-P" skandálás a nézőtérről. A meccs után pedig csak annyit mondott, hogy jó buli volt ez a csata Irvinggel...

A döntő előszele? Könnyen lehet, hogy a júniusi nagydöntő felvezetőjét láthattuk ezen a találkozón, hiszen a keleti és nyugati éllovas csapott össze, ráadásul az eddig látottak alapján kicsit sem lenne meglepő, ha ez a két csapat találkozna majd a nagydöntőben. A színvonalra és az izgalmakra sem lehetett panaszunk, Irving parádéjával a Boston kezdett jobban és tíz ponttal megnyerte az első negyedet, az irányító 7/7 jó dobással nyitott, aztán a második játékrészben bekeményített a GSW – a harmadik negyed már Curryről szólt, aki 18 pontot dobott csak ekkor, a záró etap pedig abszolút kiélezetten alakult. A hajráról és a végjátékról már szóltunk, egy Curry-extrával volt jobb a címvédő, amely sokkal pontosabban büntetőzött, kevesebb labdát adott el és jobban tudott rohanni, míg a Celtics a jobb kinti dobóformával tudta tartani a lépést. A két klasszison kívül egyébként senki nem nyújtott extrát egyik oldalon sem, összességében nem működött rosszul a védekezés, de ebből most a hazai pályán játszó Warriors jött ki jobban – Duranték 4.5 meccsel vezetnek a Houston, míg Horfordék 1.5 meccsel a Toronto előtt.

A Warriors legjobb dobói: Curry 49/24, Durant 20/3, Green 15/3
A Celtics legjobb dobói: Irving 37/15, Brown 20/9, Horford 15/6

Minnesota Timberwolves–Brooklyn Nets 111–97

Butler visszatért, simán nyert a Minnesota. Két idegenbeli vereség után kötelező volt ez a hazai győzelem a Wolves számára, ennek megfelelően gyakorlatilag már az első negyedben átrohant ellenfelén a csapat és eldöntötte a mérkőzés kimenetelét – tizenkét perc után 30-11 állt az eredményjelzőn, innentől nem volt miről beszélni. A Minny ráadásul kiegészült az utóbbi találkozókat kihagyó Jimmy Butlerrel is, aki ugyan a dobását nem igazán találta, de így is rögtön éreztette a jelenlétét a pályán és amikor a Nets megpróbált zárkózni, mindig hozzátett valami pluszt – mellette az idei 43. dupla dupláját szállító (16 pont, 19 lepattanó, 3 blokk) Karl-Anthony Towns is kiemelendő, Andrew Wiggins is húsz pont fölé jutott és bár Tom Thibodeau nem kímélte a kezdőit, összességében magabiztosan hozta a kötelezőt csapata.

Egyszer ráijesztett ellenfelére a Brooklyn. A rossz kezdés után próbálta összeszedni magát a Nets és a harmadik negyedben, 26 pontos hátrányban sikerül is feljebb kapcsolniuk a vendégeknek – a két cserejátékos, Jahlil Okafor és Nik Stauskas gyújtotta be a rakétákat, a megtorpanó Minny pedig elég sokára tudott csak reagálni. A különbség egészen öt pontra csökkent, amikor megrázták magukat Butlerék, innentől pedig már tisztes távolból figyelte az eseményeket Kenny Atkinson csapata, bár a tréner a negyedik negyedben annyira kiakadt egy játékvezetői ítéleten, hogy kiállították. A back-to-backet játszó vendégcsapat most kap némi pihenőt és legközelebb szerda hajnalban, a „szomszéd” Knicks otthonában lép pályára.

A Timberwolves legjobb dobói: Wiggins 21, Butler 21/3, Towns 16, Crawford 16/6
A Nets legjobb dobói: Okafor 21, Stauskas 15/9, Carroll 12/3

Denver Nuggets–Dallas Mavericks 91–89

Most a védekezés mentette meg a Denvert. A harmadik negyedben nagyon mélyre került a Nuggets, 16 ponttal vesztette el azt a játékrészt a társaság, de a záró etap végén kilenc pontos hátrányból fordított és nyert. A hajrá szorosan alakult, de a végeredmény már bő egy perccel a vége előtt, a tripla-duplázó (11 pont, 16 lepattanó, 11 gólpassz) Nikola Jokics kosarával megvolt, innentől pedig a védekezés diktált: mindkét fél elrontotta a lehetőségeit, kulcspillanatban Plumlee blokkolta Smith közelijét és összességében is idei egyik legjobb teljesítményét hozta a Denver hátul. Jokics szerint van, amikor így alakul egy meccs és nem a támadójáték dominál, de most ezen a téren is bizonyítottak, így hozták zsinórban harmadik győzelmüket. A teljes képhez hozzátartozik az is, hogy Jamal Murray nem volt ott a kezdőben, mert megsértett egy belső csapatszabályt, majd amikor pályára került, nem nagyon találta magát – csak a második félidőre pörgött fel, de a negyedik negyedben neki is voltak nagyon fontos kosarai.

A végére elfogyott a Mavs. A negyedik negyedben már csak tizenöt pontot tudott dobni az addig több remek periódust is produkáló vendégcsapat, volt egy négy és fél perces időszak, amikor nem tudott mezőnykosarat szerezni és összességében nagyon szenvedett a Denver védekezésével szemben a záró etapban. Devin Harris mellett ezúttal JJ Barea is hiányzott a létszámból, támadásban egyedül Harrison Barnes volt most komoly faktor, a többieknek maximum villanásaik voltak, ez pedig végül nem ért győzelmet – igaz, több lehetőségük is volt a hajrában, de nem tudtak élni velük. Ezzel zsinórban harmadszor is kikaptak, a szezon során másodszor maradtak alul ebben a csarnokban egyetlen kosárral, most viszont hazamehetnek, hogy fogadják a Miamit.

A Nuggets legjobb dobói: Harris 24/9, Murray 15/9, Lyles 13/6
A Mavericks legjobb dobói: Barnes 22/6, Smith 13, Ferrell 12/3

NBA, ALAPSZAKASZ
Detroit Pistons–Oklahoma City Thunder 108–121
Indiana Pacers–Orlando Magic 114–112
Atlanta Hawks–Washington Wizards 104–129
Miami Heat–Charlotte Hornets 95–91
Golden State Warriors–Boston Celtics 109–105
Denver Nuggets–Dallas Mavericks 91–89
Minnesota Timberwolves–Brooklyn Nets 111–97