Detroit Pistons–Dallas Mavericks 93–89
Lecsupaszított Dallas. A mérkőzés előtt nem sokkal jelentette be a Mavs, hogy elcserélte DeAndre Jordant, Wesley Matthewst és Dennis Smith Jr.-t is, tehát három kezdőjátékosát, a cserében érkezők természetesen egyelőre, a távozók pedig már nem léphettek pályára, így pedig Rick Carlisle úgy döntött, hogy legjobbját, a kisebb sérüléssel bajlódó Luka Doncicot sem erőlteti. A dallasi B keret azonban meglepően jól muzsikált, támadásban ugyan nem nagyon volt, aki pontot szerezzen, de védekezésben sokáig kiválóan működtek Barnesék és a 40 százalékos mezőnymutató, illetve a 28 százalékos triplázás ellenére vezetni is tudtak – a záró etapot még ők kezdhették hétpontos előnyből, a végéig azonban nem tudták így kihúzni. Hátul kicsit lazítottak a szorításon, leadták a fórjukat, a kiélezett végjátékban pedig alulmaradtak, a Detroit csinálta meg a clutch játékokat, úgyhogy a győzelem elmaradt, de ezzel a kerettel most nem is nagyon lehetett ezt elvárni a vendégektől.
Csalódást keltő Detroit. A playoffért harcolnak a hazaiak, egy egyértelműen kiürített kerettel érkező ellenfelet kellett lenyomni otthon, ennek ellenére szinte végig csak kapaszkodott a gárda és a hajrában egy kimaradt dallasi büntetőnek, valamint a vonalról meglehetősen bizonytalan Andre Drummond két jó szabaddobásának köszönhetik, hogy hozni tudták a kötelezőt. Dwane Casey vezetőedző is azt mondta, hogy nagyon csalódott a játékosok hozzáállása miatt, ezt nem engedhetik meg maguknak és arról nem is mondott semmit, hogy végül mégis nyerni tudtak. Ebben egyébként Drummondnak (24 pont, 20 lepattanó, 11/13 mezőnyből és a végén a két meccsnyerő büntető) óriási szerepe volt, most gyakorlatilag egyedül őt lehet igazán dicsérni a Pistonsnál és gyenge játék ide vagy oda, két meccsre megközelítették a keleti nyolcadik Charlotte-ot.
A Pistons legjobb dobói: Drummond 24, Griffin 24/6, Jackson 17/3
A Mavericks legjobb dobói: Barnes 27/6, Harris 15/3, Powell 10/3
Orlando Magic–Indiana Pacers 107–100
Négynél tart a Pacers. Most a back-to-backet is megérezte az Indiana amellett, hogy az Oladipo-Evans párosra továbbra sem számíthatott, ugyanis a mérkőzés végén jött egy gyengébb időszaka a gárdának, amely végül a győzelmébe került. Az elmúlt három meccshez képest most több fantázia volt bennük, Myles Turner kifejezetten jól játszott, de Bojan Bogdanovic is 20 pont fölé jutott, Darren Collison 10 gólpasszt osztott szét és Cory Joseph sem működött rosszul a kezdőben, de azért a játékuk még nem volt az igazi – kintről teljesen veszélytelenek voltak (4/19 tripla csapatszinten) és az utolsó negyedre az addig jól záró védekezésük is szétcsúszott. A harmadik játékrészben csak 18 pontot kaptak, a negyedikben viszont 38-at, itt már az addig ritka eladott labdáik is megszaporodtak, nem tudták tartani a lépést a Magic playmakereivel és az utolsó öt percben már végig hátrányban voltak, úgyhogy sorozatban negyedik vereségüket könyvelhették el. A mélyrepülés tehát folytatódott, de Collison már azt nyilatkozta, hogy kicsit összeszedték magukat és jobban hasonlítottak saját magukra, erre talán építhetnek a folytatásban – közben utolérte őket a tabellán a Boston.
Több volt a Magicben. Jól kezdett, aztán visszaesett, de a meccs végét megint eléggé meg tudta nyomni az Orlando, úgyhogy zsinórban négy vereség után tudott győzelmet aratni. Ebben kulcsszerepe volt Terrence Ross nagy estéjének, a swingman a cserepadról beszállva 30 pontot, közte 5/8 triplát rámolt be, mindebből 13 pontot a negyedik negyedben szerzett, amikor három labdalopást is bemutatott – az ő energiája és ponterőssége, lendülete hozta az igazi pluszt a csapatának amellett, hogy Nik Vucsevics (17 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz) köré próbálták építeni a játékot. A negyedik negyedben annyival agresszívebbek voltak, hogy a maguk javára tudták fordítani a mérkőzést és megtörték az elfáradó Indianát, az utolsó másfél percben pedig DJ Augustin zsinórban kilenc büntetőt küldött a helyére, hidegvérrel zárta le az ütközetet – ők négy meccsre vannak a playofftól, egy jó szériával még nincs veszve számukra semmi.
A Magic legjobb dobói: Ross 30/15, Augustin 20/6, Vucsevics 17/3
A Pacers legjobb dobói: Turner 27/3, Bogdanovic 21/3, Young 16, Collison 16/3
Toronto Raptors–Milwaukee Bucks 92–105
Üzenetértékű Bucks-győzelem. Az első negyedet még megnyerte a hazai pályán 12 meccses sikerszériát produkáló Toronto, utána azonban uralta ezt a mérkőzést a ligaelső Milwaukee, méghozzá főleg a parádés védekezésének köszönhetően – kicsit üzent is ellenfelének Mike Budenholzer alakulata, hogy mire számíthat egy esetleges playoff-párharcban. A vendégek abszolút elvették a Raptors játékait, dobásait, óriási nyomás alá helyezték őket, az első tíz pontjukból nyolc rögtön labdaszerzésből született és végül 13-szor csenték el a játékszert – a második negyedben már tíz pont feletti előnyük volt, a harmadikban pedig 24 egységgel is vezettek, brutálisan ellenfelük fölé nőttek. Innen viszont a Toronto még vissza tudott jönni egyszer, a záró etap nagy részéban 6-8 pont körül volt csak a különbség, de a Milwaukee nem tört meg és igazából egyéni extra nélkül hozta a rangadót - a végén Antetokounmpo (19 pont, 9 lepattanó, 5 gólpassz, 4 labdaszerzés, 2 blokk 28 perc alatt) két büntetője és egy gólpassza, majd Middleton zsákolása zárta le az összecsapást. A Bucks ezzel 3–1-re nyerte az egymás elleni párharcot az alapszakaszban és megszilárdította vezető helyét a tabellán, főleg úgy, hogy a Warriors is kikapott ezen a játéknapon.
Komoly pofon a Raptorsnak. Minimálisan sem működött a hazaiak játéka és terve ezen az estén, bár tegyük hozzá, hogy Danny Green betegség miatt csak 13 percet tudott játszani, igazából nélküle vívták meg ezt a mérkőzést. Viszont Kawhi Leonard (16 pont, 7/20 mezőnyből), Kyle Lowry (10 pont, 4/11 mezőnyből, 3 gólpassz, 5 eladott labda) és Serge Ibaka (12 perc, 4/15 mezőnyből) is csak szenvedett, 40 százalék alatt dobtak mezőnyből, 26 százalékkal tripláztak és teljesen elvesztek a Bucks-védők szorításában, egyedül Pascal Siakam (28 pont, 12/19 mezőnyből) tudott érvényesülni, de ez nem sok mindenre volt elég - fontos lett volna nekik ez a győzelem, de igazából közük sem volt hozzá ezúttal.
A Raptors legjobb dobói: Siakam 28/6, Leonard 16, Ibaka 12
A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 19/3, Middleton 18/3, Wilson 16/9
San Antonio Spurs–Brooklyn Nets 117–114
White karriercsúcsa és Aldridge higgadtsága is kellett. Mindenre szüksége volt ehhez a győzelemhez a Spursnek, Gregg Popovich csapata már visszakapta DeMar DeRozant, LaMarcus Aldridge és Rudy Gay is hozta, ami elvárható, a padról Patty Mills szállított 17 pontot, de ehhez még mindig hozzá kellett tennie Derrick White-nak, aki 26 pontos karriercsúcsot szórt 6 gólpasszal, 2 blokkal és 3/4 triplával kiegészítve. Így is nagyot kellett hajrázniuk, mert nyolc ponttal égtek a negyedik negyedben, de az utolsó bő két perc már az övék volt: 106–109 után ők csinálták meg a clutch játékokat, Aldridge egymaga hét pontot szerzett ezt követően (két tökéletes büntetővel három másodperccel az órán), majd az utolsó védekezésnél Popovich változtatása is bejött, legalábbis Shabazz Napier szerint ők egy emberezéses játékot rajzoltak fel, mégis zóna fogadta őket. A San Antonio óriási csatában aratta zsinórban negyedik győzelmét és ezzel megelőzte a Houstont, egyúttal fellépett a nyugati ötödik helyre a tabellán.
Pedig ült Kenny Atkinson terve. Jól működött az, amit a Nets trénere eltervezett, ha kosarat szereztek, utána mindig zónáztak, ha kihagyták a dobást, akkor viszont embert fogtak, ez pedig nagyon lelassította és megzavarta a Spurs játékát - DeRozanék el is mondták, hogy nagyon kemény teszt volt ez számukra, Popovich pedig dicsérte Atkinson taktikáját. Végül nem vált be, az utolsó perceket nem hozták le jól, de itt főleg a dobásaikkal volt probléma, a kulcsemberek közül Russell, Napier és Carroll sem célzott igazán jól, hátul pedig egy-két hiba elég volt ahhoz, hogy a Spurs fordítson, majd nyerjen – szégyenkezniük persze így sem kell, érvényesült a papírforma, ők pedig továbbra is hatodikak Keleten.
A Spurs legjobb dobói: White 26/9, Aldridge 20, Mills 17/6
A Nets legjobb dobói: Russell 25/6, Harris 18/9, Carroll 18/9
Golden State Warriors–Philadelphia 76ers 104–113
Ez óriási győzelem. Komoly bravúrt hajtott végre a Philadelphia ezen az estén, hiszen a 11 győzelemből érkező címvédő otthonában tudott nyerni úgy, hogy azért közel sem játszott hibátlanul – mégis összeállt náluk a kép, a 16 támadópattanó és a parádés periméter-védekezés meghozta számukra a sikert. Steph Curryt leszámítva gyakorlatilag elvették a Warriors tripláit, a sok támadópattanó ellensúlyozta az ő gyengébb dobásaikat és amikor elkapták a ritmust, akkor támadásban is parádésan dolgoztak – a harmadik negyedet 42–26-ra nyerték meg, a félidei hétpontos hátrányuk után itt fordítottak és vették kezükbe a dolgot. A záró etapban próbált rohamozni a GSW, de Brett Brown alakulata állta a sarat és Ben Simmons (26 pont, 10/13 mezőnyből, 8 lepattanó, 6 gólpassz, 3 labdaszerzés) extrájával, valamint Joel Embiid (26 pont, 8/24 mezőnyből, 20 lepattanó, 5 gólpassz, 8 eladott labda) nagy elánjával végül hatalmas győzelmet arattak. JJ Redick is hozzátett 15 pontot (4/10 tripla), a kispad 6/11 hármast bombázott be, úgyhogy Jimmy Butlertől ezúttal 7 pont (3/12 mezőnyből, 9 lepattanó, 6 gólpassz) is elég volt – ezzel a sikerrel jelezték, hogy bármire képesek lehetnek, következőleg Sacramentóban zárják le idegenbeli túrájukat.
Megtört a GSW szériája. Klay Thompson betegség miatt végül nem vállalta a játékot és ez eléggé érződött a Warriors támadásain, ugyanis kintről gyakorlatilag semmit sem tudtak bedobni a hazaiak – leszámítva Steph Curryt, aki egymaga próbálta ellensúlyozni csapata összes problémáját. A kétszeres MVP több nagy dobással próbálta feltüzelni övéit és végig szenzációsan játszott, eljutott 41 pontig, kiosztott 6 gólpasszt és 10/18 (!) triplát küldött a gyűrűbe, a baj viszont az, hogy rajta kívül az egész csapat 1/20-at tett hozzá kintről – ez és az elvesztett lepattanózás nagyon megfogta a gárdát. Pontszerzésben a nagyot melózó Draymond Green sem igazán tudott érvényesülni, DeMarcus Cousinsnak volt ugyan hat lepattanója és hat gólpassza 25 perc alatt, de pontot ő sem nagyon tudott szerezni Embiid mellett, Andre Iguodala 0 ponttal zárt, de Kevin Durant (25 pont, 11/24 mezőnyből) sem tudott dominálni – a harmadik negyedben hátul is elvesztették a fonalat, komolyabb hátrányba kerültek és innen már nem tudtak fordítani a végén. Összességében zsinórban 11 győzelem után szenvedtek vereséget, úgyhogy fél meccsre csökkent a Denverrel szembeni előnyük Nyugat élén.
A Warriors legjobb dobói: Curry 41/30, Durant 25/3, Looney 14
A 76ers legjobb dobói: Simmons 26, Embiid 26, Redick 15/12
Los Angeles Clippers–Los Angeles Lakers 120–123 – hosszabbítás után
James visszatért. Egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg arról nap közben, hogy visszatér-e 17 kihagyott meccs után ezen az estén LeBron James, de a Lakers vezére végül ott volt a parketten, sőt, rögtön játszott is 40 percet és igyekezett mindenben segíteni – 24 pontja mellett 14 lepattanót és 9 gólpasszt is jegyzett és bár a rendes játékidő végén a győztesnek szánt betörését Tobias Harris blokkolta, a hosszabbításban már kiharcolta a győzelmet a LAL. Igazából már a negyedik negyedben is az arany-lilák kezében lehetett volna a meccs, de tíz pont feletti előnyt adtak le a hajrában, úgyhogy túlórázniuk kellett, ahol viszont 118-118 után előbb James dobott egy clutch kettest, majd McGee szerzett labdát, James pedig megtalálta a 20 pontos, 5/8 triplás Lance Stephensont, aki egy 2 plusz 1-gyel feltette a pontot az i-re. Érdemes még kiemelni Rajon Rondo (14 pont, 13 lepattanó, 7 gólpassz), Brandon Ingram (19 pont, 4-4 lepattanó és gólpassz, 44 perc), valamint az említett McGee teljesítményét is, Luke Walton csapata pedig így kulcsmeccset tudott nyerni, hiszen éppen a Clipperst próbálja utolérni a nyugati nyolcadik helyen és ezzel egyetlen mérkőzésre csökkentette a hátrányát.
Egyszer még megmenekült a Clippers. Doc Rivers alakulata 14 pontos hátrányból állt fel a negyedik negyedben és több clutch dobást elsüllyesztve (valamint Harris említett blokkjával) hosszabbításra mentett, ott azonban végül mégis alulmaradt városi riválisával szemben – a végén Lou Williams kihagyott egy technikaiért megítélt büntetőt, illetve egy hármast is, Beverley floatere pedig már csak a végeredményt kozmetikázta. A két csapat egyébként összesen több mint 50 pontot dobott gyorsindításból, elég nagy volt a rohanás, de az igazi extra teljesítmény ezúttal hiányzott a Clippersből és bár a hosszabbítást kiharcolták Harrellék, összességében inkább ők voltak „alul” ezen a találkozón. Nagyon kellett volna nekik ez a győzelem Gallinari nélkül, már csak azért is, mert most egy kőkemény hatmecccses túrára indulnak (mennek például Torontóba, Indianába, Bostonba), majd az azt követő hat meccsükből is idegenben játszanak négyet, közte például egy denveri vendégszerepléssel...
A Clippers legjobb dobói: Williams 24/6, Beverley 17/15, Harris 15/3, Harrell 15
A Lakers legjobb dobói: James 24/3, Stephenson 20/15, Ingram 19