Hosszabbítást nyert Dallasban a Heat, Chicagóban fulladt ki a Clippers

Phoenix Suns–San Antonio Spurs 119–121 – hosszabbítás után

Ez már rutinból megy. Bármilyen hihetetlen, de sorozatban a negyedik Spurs-mérkőzés végződött hosszabbítással, ez pedig még egyetlen csapattal sem fordult elő soha az NBA történetében – Gregg Popovich együttese viszont már nagyon érzi ezt a helyzetet, ebből a négyből ugyanis most a harmadik győzelmét könyvelhette el. Persze már a rendes játékidőben is megnyerhették volna, a hajrában hétpontos előnyben voltak, de több fontos hibát is elkövettek, az utolsót például LaMarcus Aldridge egy kihagyott büntető formájában, így négy másodperccel a vége előtt bedobta az egyenlítő kosarat a Suns. A hosszabbítás is rendkívül szorosan alakult, hat másodperccel a vége előtt még két ponttal a Phoenix vezetett (!), ám DeRozan szerzett egy floatert faulttal együtt, majd a kihagyott büntetője után visszakerült a San Antonióhoz a labda, Patty Mills (26 pont, 6/14 tripla) pedig egy másodperccel az órán elsüllyesztette a győztes dobást. A SAS ezzel a sikerrel benne van a playoff-vonal körüli tömörülésben, de továbbra is mélyen 50 százalék alatti mérleggel rendelkezik.

Nem volt szerencséje a Sunsnak. Devin Booker nélkül is nagyot küzdött a gárda, Ricky Rubio (25 pont, 13 gólpassz), Frank Kaminsky (22 pont, 7 lepattanó, 4 gólpassz) és Dario Saric (19 pont, 17 lepattanó, 4 gólpassz) vezetésével felszívták magukat és az elrontott, tíz ponttal elvesztett első negyed után magasabb fokozatba kapcsoltak. A rendes játékidő végén megmentették magukat, a hosszabbítás során pedig minden esélyük megvolt arra, hogy nyerjenek, hiszen ha például DeRozan büntetője után máshogy pattan a labda és ők támadhatnak a győzelemért, nem Mills... Persze nincsen ha, most ennyivel alulmaradtak, egy dobás még hiányzott nekik a sikerhez, de 11–14-gyel jelenleg továbbra is ők a nyolcadikak Nyugaton.

A Suns legjobb dobói: Rubio 25/6, Kaminsky 22/6, Saric 19/3
A Spurs legjobb dobói: Mills 26/18, Aldridge 18/3, Murray 18, DeRozan 18

Toronto Raptors–Brooklyn Nets 110–102

Újra győztes úton. Kilenc győzelem után három vereség következett a Raptorsnak hazai pályán, úgyhogy egy kisebb gödörbe került a társaság, de ezen a mérkőzésen visszatalált a megfelelő útra és ismét nyerni tudott saját közönsége előtt. Mindezt a parádés kezdés alapozta meg, a Toronto ugyanis 7/7 (!) jó triplával kezdett, az első negyedben 9/12 távoli kísérletük esett be, amellyel egyrészt kiépítettek némi előnyt, másrészt megadták saját maguknak az alaphangot – a folytatásban ugyan összesen 5/28 triplájuk volt jó, de a lendület és a ritmus megmaradt, ez volt a lényeg. Pascal Siakam egyénileg is magára talált (30 pont, 10 lepattanó, 5 gólpassz, 3 labdaszerzés, 3 blokk), Norman Powell 25 pontot és 5/7 triplát küldött a gyűrűbe, Marc Gasol az idén eddig látottnál sokkal agresszívebben játszott (17 pont, 15 lepattanó), de még Lowry és Ibaka is tíz pont fölé jutott, úgyhogy bár nem volt minden rendben végig (becsúsztak 40 százalékos mezőnymutató alá), de valaki mindig hozzá tudott szólni. A hajrában is megőrizték a vezetést, úgyhogy fontos győzelmet arattak Fred VanVleet nélkül, a hét elején a Cleveland ellen kötelező lesz hozniuk a következőt is.

Túl sok hiba. Két dolgot jelölt meg csapata vereségének fő okáért Kenny Atkinson, a Nets vezetőedzője: egyrészt eladtak húsz labdát, amelyből 29 pontot ajándékoztak a Raptorsnak, másrészt csak 26 százalékkal tripláztak, pedig 46 kinti dobásba álltak bele - szerinte ennyi kísérletet nem lehet elrontani, ha nyerni akarnak, főleg idegenben. Spencer Dinwiddie számai most is rendben voltak (24 pont, 8 gólpassz), de a többiek ezúttal kevésbé tudtak mellé felnőni, úgyhogy nem tudták magukhoz ragadni az irányítást, nem működött a játékuk, ráadásul most kevesebb, mint 24 órán belül újra játszanak, a Philadelphiát fogadják – igaz, közben Wilson Chandler 25 meccses eltiltása lejár, rá most először számíthatnak majd.

A Raptors legjobb dobói: Siakam 30/9, Powell 25/15, Gasol 17/9, Lowry 17/6
A Nets legjobb dobói: Dinwiddie 24/6, Temple 16/6, Prince 14/12

Memphis Grizzlies–Washington Wizards 128–111

Van kakaó a Grizzliesben. Azt már többször láttuk idén, hogy teljes fegyverzetben képes nagyon látványos és nagyon élvezhető meccseket játszani a Memphis, most pedig ismét ezt bizonyította a gárda, amely remek támadójátékkal szedte ízekre az éppen ebben a műfajban elismert Washingtont. A hazaiaknál Ja Morant szervezett (18 pont, 5 gólpassz, 28 perc), Dillon Brooks (27 pont, 10/17 mezőnyből, 26 perc) és Brandon Clarke (25 pont, 11/14 mezőnyből) pedig könyörtelen befejezőként dolgozott, ráadásul az ő teljesítményüket Solomon Hill 4/4 triplával, Jaren Jackson Jr. pedig 16 ponttal egészítette ki – csapatszinten 57 százalékkal dobtak mezőnyből és 40 százalékkal tripláztak, nagyon működött a gépezet. Ennek köszönhetően pedig teljesen sima győzelmet arattak, a félidei 15 pontos előnyüket még meg tudták fejelni a fordulás után, egyáltalán nem inogtak meg, úgyhogy bőven jutott idő a pihenésre is, végül még a 30 játékpercet sem érte el náluk senki – úgy nyerték meg ezt a meccset, ahogy általában a nagycsapatok szokták...

Üres a festék. A Memphis egyik nagy fegyvere, hogy parádés hatékonysággal szerez kosarakat a festékből, a Wizards pedig képtelen volt erre reagálni, úgyhogy a hazaiak szezoncsúcsot jelentő 70 pontot szórtak erről a területről – Scott Brooks, a vendégek trénere is ezt emelte ki, szerinte így nem lehetett esélyük a győzelemre. Egyébként nem is volt, végig az történt a pályán, amit a Grizzlies akart, Bradley Beal úgy is fogalmazott, hogy szerinte ilyen módon már régóta nem kaptak ki – ebben persze benne volt az is, hogy a palánk alól Bryant és Wagner is hiányzott, így nagyrészt small-ballozniuk kellett, de ettől még tény, hogy hozzá sem tudtak szólni a találkozóhoz. Az utóbbi nyolc meccsből hetedszer szenvedtek vereséget, következőleg Detroitban próbálnak majd javítani, de ott sem ők lesznek az esélyesek.

A Grizzlies legjobb dobói: Brooks 27/6, Clarke 25/3, Morant 18/3
A Wizards legjobb dobói: Beal 29/15, Brown 16, Smith 14/3, Schofield 14/9

Chicago Bulls–Los Angeles Clippers 109–106

Ez benne volt. Ugyan alapvetően természetesen sokkal jobb csapat a Clippers, de egy hatmeccses idegenbeli túra utolsó állomásához érkezett meg, ráadásul egy back-to-back második felén úgy, hogy négy meghatározó játékos (Leonard, Williams, Beverley és Shamet) is hiányzott, a többiek pedig „csak” fáradtak voltak. Így is minden esélyük megvolt a sikerre, Paul George igyekezett (27 pont, 4 lepattanó, 6 gólpassz), Montrezl Harrell játékából így sem hiányzott az energia (30 pont, 7 lepattanó, 2 labdaszerzés, 3 blokk), de egyrészt kicsit kevesen voltak, másrészt túl sok volt a hiba, ami a végén megbosszulta magát. Két perccel a vége előtt még öt ponttal vezettek, de aztán innentől engedtek két támadópattanót, kaptak két triplát, kihagytak egy büntetőt, majd az utolsó játéknál egy 2+1-gyel végül vereséget szenvedtek – ez benne volt a pakliban a körülmények miatt, bár nyilván nem örülnek neki. Az elszalasztott esélyt bánhatják, mert minden nehézség ellenére a második negyedben 15 ponttal vezettek és a végén is nagyjából egy plusz játék kellett volna a sikerükhöz, az viszont pozitívum számukra, hogy a Dallas és a Houston is kikapott, úgyhogy továbbra is másfél-két meccs előnnyel nyugati másodikak, ráadásul most utazhatnak haza.

Élt a lehetőséggel a Bulls. A Clippers gondjai miatt esély nyílt a(z egyébként szintén back-to-backet játszó) Chicago előtt ezen a mérkőzésen, ezt pedig meg is ragadta a társaság, ugyan többször is úgy tűnt, hogy nagyon ég a ház, de mindig találtak megoldást, volt 19–6-os és 17–0-s futásuk is – mindig az a csapat rohamozott, amely éppen talált némi plusz energiát és így elég nagy hullámzásokat hozott a meccs. Az említett végjátékban aztán Zach LaVine lett a döntő faktor, egy fontos tripla után ő kapta a labdát az utolsó játéknál is, amelyből betört, kiharcolt egy faultot Harrellen, majd azzal együtt bedobta a kosarat is - erre rátette még a büntetőt, a Clippers pedig már nem tudott válaszolni. LaVine végül 31 ponttal zárt, mellette viszont a szintén clutch dobásokkal jelentkező Valentine (16 pont,, 4/7 tripla) és Carter Jr. (14 pont, 4 blokk) is kiemelendő - fontos volt nekik ez a győzelem és azon belül az is, hogy szoros végjátékot tudjanak nyerni, mert ezzel eddig gondjaik voltak idén. A Hornets elleni borzalom másnapján sikerült javítaniuk, a kérdés az, hogy tudnak-e ezen az úton haladni tovább, vagy ezt követően is rendszeres lesz náluk az olyan szörnyű játék, mint az előző esti...

A Bulls legjobb dobói: LaVine 31/12, Young 17/6, Valentine 16/12
A Clippers legjobb dobói: Harrell 30, George 27/9, Shamet 11/9, Patterson 11/6

Milwaukee Bucks–Cleveland Cavaliers 125–108

Csak a szokásos. Semmi újat nem tudunk írni a Bucksról, Mike Budenholzer csapata ismét pontosan úgy hozta a meccset, ahogy az utóbbi hetekben a sikerei nagy részét: a lényegi kérdéseket lerendezte az első félidőben, majd pihenőt kaptak a sztárok. Most a második negyed volt a döntő, ott 43 pontot szórtak a hazaiak és a nagyszünetben 18 egységgel vezettek, úgyhogy a fordulás után megint takarékra állíthatták magukat: Giannis Antetokounmpo például csak 24 percet játszott (29 pont, 12/20 mezőnyből, 2/5 tripla), Khris Middleton pedig csak 23-at (24 pont, 3/4 tripla, 6 gólpassz), nem túlzás azt állítani, hogy félgőzzel lépett át ellenfelén a ligaelső. Az 54 százalékkal dobó társaság ezzel sorozatban 18. (!) mérkőzését is megnyerte, 24–3-ra áll, az egyetlen rossz hír a csapat háza táján az, hogy Eric Bledsoe két hétre kidőlt, rá most egy ideig nem számíthatnak, a Dallas és a Lakers elleni hazai derbiket nélküle kell megvívniuk.

Nem volt esélye a Cavsnek. John Beilein vezetőedző, illetve Kevin Love is arról beszélt a meccs után, hogy nem nagyon lehet mit tenni ezzel a Milwaukee-val, úgy rohannak és olyan hatékonyan játszanak elöl-hátul, hogy eszköztelenek voltak ők is velük szemben – Beilein azért kiemelte, hogy a leindítások elleni védekezés szörnyű volt, túl sok eladott labdát vétettek és hogy ezeken azért muszáj lesz javítaniuk. Más nem nagyon történt velük, asszisztáltak a Bucks újabb sikeréhez, nem tudták borítani a papírformát, most pedig utaznak tovább Torontóba, ahol szintén erősen underdogok lesznek majd.

A Bucks legjobb dobói: Antetokounmpo 29/6, Middleton 24/9, Lopez 16/3
A Cavaliers legjobb dobói: Porter Jr. 15/3, Clarkson 13/9, Thompson 12, Love 12/6

Dallas Mavericks–Miami Heat 118–122 – hosszabbítás után

Érzelemdús este Dallasban. A lehető legrosszabbul indult a mérkőzés a Mavs számára, Luka Doncic ugyanis bokasérülést szenvedett és két perc játék után kidőlt, gyakorlatilag nélküle játszották le a meccset – szerencsére azóta úgy tűnik, hogy nem túl komoly az eset, egy-két meccs kihagyásra lehet számítani vele kapcsolatban. Ez viszont annyira megfogta a texasiakat, hogy az első negyedet 37–23-ra elvesztették és voltak 24 pontos hátrányban is már, ám óriási energiákat mozgósítva, Tim Hardaway Jr. (28 pont, 6/14 tripla), Kristaps Porzingis (22 pont, 14 lepattanó), Jalen Brunson (18 pont, 8 gólpassz) és Maxi Kleber (17 pont, 7/9 mezőnyből) vezetésével felálltak innen, sőt, a végjátékban már a vezetést is átvették, olyannyira, hogy az utolsó percet ők kezdték négypontos előnnyel. Innen azonban még egyenlített a Heat, az utolsó dobásokat mindkét fél elrontotta, úgyhogy jöhetett a hosszabbítás, ahol szintén vezetett négy ponttal a Mavs, de az utolsó három percben már egyáltalán nem talált a gyűrűbe – 118–114-ről lett 118–122, érezhetően elfáradt a gárda, több kihagyása is volt elöl/hátul. A hidegzuhany után tehát óriási fordítással a győzelem kapujába került, de a küszöbön elbukott a gárda, így a hatodik hazai vereségét szenvedte el.

Nagyon fontos Heat-győzelem. Erik Spoelstra, a vendégek vezetőedzője azonnal elismerte, hogy természetesen Doncic nélkül ez egy egészen más meccs volt, mint amire számítottak, de ők játszottak back-to-backet a Lakers ellen elvesztett rangadó másnapján és bár a második félidőben (talán emiatt is) eléggé megtorpantak, nagyon nagy tett, hogy végül mégis válaszolni tudtak és hosszabbításban győztek. A vezér természetesen megint Jimmy Butler volt (27 pont, 4 lepattanó, 7 gólpassz), de Kelly Olynyk (17 pont, 8 lepattanó, 5/6 mezőnyből), az újonc Tyler Herro (19 pont, 8/8 büntető), valamint a tripla duplázó Bam Adebayo (18 pont, 11 lepattanó, 10 gólpassz, 2 labdaszerzés, 2 blokk) is kitett magáért, a floridai társaság pedig idén először tudott mérkőzést nyerni egy back-to-back második felén. A Miami ezzel a fontos sikerrel tartja keleti harmadik helyét, 19–7-re áll, most utazik tovább Memphisbe, aztán pedig Philadelphiába, egy kiemelt rangadóra.

A Mavericks legjobb dobói: Hardaway Jr. 28/18, Porzingis 22/9, Brunson 18/9
A Heat legjobb dobói: Butler 27/3, Herro 19/9, Adebayo 18

Houston Rockets–Detroit Pistons 107–115

Hatalmas tett. Úgy nyert egy nyugati élcsapat otthonában a Detroit, hogy éppen a játéka alapját képező Drummond, Griffin párosra nem számíthatott, hiszen előbbi egy szemsérülés miatt egyáltalán nem is játszott, utóbbi pedig csak 15 percet töltött a pályán, az alatt sikeresen elrontotta mind a hét dobását és szerzett két pontot büntetőből. A csapatvédekezés azonban nélkülük is nagyon ment és voltak időszakok, amikor támadásban is kiváló ritmusban kosárlabdáztak, előlépett Luke Kennard (22 pont, 4/7 tripla) és Bruce Brown (16 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz, 4 labdaszerzés), 20 ponttal és 12 gólpasszal jelentkezett Derrick Rose, 8/16 triplát szórt be a Morris, Snell, Galloway trió, úgyhogy mindenki hozzátette a magáét. Ennek köszönhetően a második félidőben szinte végig kétszámjegyű előnyben voltak és bár a végén a Houston próbált még rohamozni, de a negyedik negyedben Rose egymaga tíz pontot szerzett, úgyhogy visszaverték ezeket a próbálkozásokat. Nagyon fontos győzelemmel lettek gazdagabbak a legjobbjaik nélkül, úgyhogy jó formában fogadhatják a Washingtont és azon a meccsen előzetesen esélyesnek is számítanak.

Fáradt volt a Rockets. Egy back-to-back második felén, Russell Westbrook nélkül lépett pályára a Houston és ez abszolút érződött a társaságon, James Harden például hiába dobott 39 pontot, de ehhez 14/33 dobásra volt szüksége, a végére teljesen ki is fulladt – Bruce Brown ütötte/vágta a meccs folyamán a pálya minden szegletében és Mike D'Antoni is elismerte a végén, hogy Szakáll láthatóan elfáradt, ahogy az egész csapat is. A tripláik nem ültek, Harden mellett egyetlen playmakert sem tudtak felmutatni (Westbrook és Gordon ugye hiányzott), most PJ Tucker is eltűnt, úgyhogy bár természetesen becsületből mentek a végéig, de ezt a meccset most végig a Detroit irányította. A Houston továbbra sem lehet elégedett, nagyon nagy energiákat kell beletenniük a meccsekbe, hogy nyerjenek és bár ott vannak a nyugati ötödik helyen, lőtávolban a második helytől, de a céljaik eléréséhez ennél többre lesz majd szükségük később.

A Rockets legjobb dobói: Harden 39/12, Clemons 17/15, Rivers 14/3
A Pistons legjobb dobói: Kennard 22/12, Rose 20, Brown 16

Denver Nuggets–Oklahoma City Thunder 110–102

Jokics agresszivitása meghozta a denveri támadójátékot. Az idei szezonban eddig nagyon harmatos volt elöl a Nuggets, ennek pedig egyik fő oka az volt, hogy passzívnak és gyengének bizonyult a vezér, Nikola Jokics. Nos, ezen a meccsen nem vádolhattuk ilyennel a centert, aki 28 ponttal, 14 lepattanóval és 12 gólpasszal tripla-duplázott, háromszor bezörgetett kintről, voltak zsákolásai, agresszív benti megmozdulásai és jó ütemben osztogatta ki a labdákat – emiatt hirtelen elkezdett működni a gépezet, a kezdőötös minden tagja tíz pont fölé jutott és csapatszinten 50 százalékkal dobtak mezőnyből. A tripláik ugyan nem ültek, de ez most belefért, amikor a kezdők voltak fent, akkor egyértelműen ők voltak fölényben, ez a sor 13-19 pontot vert ellenfelére, úgyhogy az utolsó negyedet 14 pontos fórból kezdhette a gárda – ezt sikerült beosztania, úgyhogy a gyengébb időszak után sorozatban másodszor nyert és visszaelőzte a Houstont.

Összeadódtak az apróságok. A Thunder nem védekezett rosszul, de voltak kihagyásai, rövidzárlatai, gyengén dobott, de ebben voltak jól kialakított, viszont bosszantóan elrontott helyzetek, sok apró dolgot hibázott el a társaság – ezek pedig most nem fértek bele, a Denver megbüntette őket. Leginkább természetesen a 6/23-as triplamutató okolható a vereségért, Danilo Gallinari 1/13-as mezőnyözése nem elfogadható és bár voltak azért jó teljesítmények náluk (Schröder 22 pontot szórt a padról, Paul és Adams is dupla-duplázott, Gilgeous-Alexander és Nader összesen 30 pontot szerzett 20 dobásból), de mindez nem volt elég az üdvösséghez. Nagy gond nincs, Denverben ki lehet kapni, a Bulls elleni hazait viszont hozniuk kell legközelebb.

A Nuggets legjobb dobói: Jokics 28/9, Barton 18/3, Murray 14/3
A Thunder legjobb dobói: Schröder 22/12, Adams 18, Gilgeous-Alexander 16

NBA, ALAPSZAKASZ
Phoenix Suns–San Antonio Spurs 119–121 – hosszabbítás után
Toronto Raptors–Brooklyn Nets 110–102
Chicago Bulls–Los Angeles Clippers 109–106
Memphis Grizzlies–Washington Wizards 128–111
Dallas Mavericks–Miami Heat 118–122 – hosszabbítás után
Milwaukee Bucks–Cleveland Cavaliers 125–108
Houston Rockets–Detroit Pistons 107–115
Denver Nuggets–Oklahoma City Thunder 110–102