LeBron James pusztított, elvette az OKC pályaelőnyét a Jazz

Cleveland Cavaliers–Indiana Pacers 100–97

Csak két szó: LeBron James. Beírta a „cheat code-ot" Tyronn Lue, LeBron Jamest úgy küldte pályára, hogy nem lehetett kérdés: a négyszeres MVP egészen elképesztő formában kezdett, a mérkőzés első 17 pontjából 16-ot ő dobott, a nagyszünetben már 29-nél tartott, végül pedig 46-nál állt meg 17/24-es mezőnymutatóval, 2/5 triplával, 12 lepattanóval és 5 gólpasszal. Döbbenetes teljesítményével 33–18-ra nyerte a Cavs az első negyedet és innentől végig vezetni tudott, ugyan többször is vészesen közelített a Pacers, de csak az utolsó percben tudott három pontra felzárkózni – ekkor megint jött James és 4/4 büntetővel eldöntötte a küzdelmet, Oladipo egy dudaszós triplával állította be a végeredményt. Annyira nyugodt azért nem lehet Lue, mert James kolosszális estéje és némi szerencse is kellett ahhoz, hogy meg tudják verni az Indianát. A csapatjáték támadásban annak ellenére nem nézett ki igazán jól, hogy változtatott a kezdőn (Hill-Smith-Korver-James-Love ötössel nyitott), igaz, a védekezés megint többé-kevésbé egyben volt – ráadásul Love hüvelykujja és bokája is megsérült és az utolsó perceket kihagyta, bár a hírek szerint ott lehet majd a harmadik meccsen.

Oladipo kezében volt az egyenlítés. Ezúttal sem játszott rosszul az Indiana, a különbség annyi volt az első meccshez képest, hogy most egy olyan Jamesszel találkoztak, amelyet képtelenség volt megállítani – ezért kaptak száz pontot a nyolcvan helyett, egyébként jól tették a dolgukat. Még Victor Oladipo faultgondjai is belefértek egy darabig, ezzel együtt is felzárkóztak, a harmadik negyedben csak 16 pontot engedélyeztek a Cavsnek és szűk fél perccel a meccs vége előtt meg is volt az esély az egyenlítésre: Oladipo maradt teljesen tisztán egy zárás után, de elhibázta eddigi talán legkönnyebb dobását a párharc során. Több sansz már nem akadt, James büntetői döntöttek, így bosszankodhatnak a kihagyott lehetőség miatt a vendégek, de összességében nem lehetnek elégedetlenek: két jó meccset vívtak Clevelandben, egyet meg is nyertek, megvan a pályaelőny, jó szájízzel utazhatnak haza.

A Cavaliers legjobb dobói: James 46/6, Love 15/6, Korver 12/12
A Pacers legjobb dobói: Oladipo 22/6, Turner 18/3, Collison 16/6

A párharc állása: 1–1.

Oklahoma City Thunder–Utah Jazz 95–102

Ez már az igazi Jazz volt. Az első meccsen még voltak gondjai Quin Snyder csapatának, ezúttal viszont nagyrészt megcsinálták, amit meg kellett: végig borzasztóan megnehezítették az OKC sztárjainak dolgát, a negyedik negyedben pedig ellenfelük fölé tudtak nőni. A kiváló védekezés mellett Ricky Rubio (22 pont, 7 lepattanó, 9 gólpassz, 5/8 tripla) és a legutóbb sokat kritizált Derrick Favors (20 pont, 16 lepattanó) is fantasztikusan játszott, az újonc Donovan Mitchell pedig a hajrában lépett előre. Bár sérülése miatt nem is volt biztos, hogy pályára kerülhet, végül 27 ponttal ő lett a Utah legjobb dobója, ráadásul ebből 13-at az utolsó negyedben szerzett. Ez a játékrész volt egyébként a döntő, itt egy 11–2-es rohammal nyitott a gárda, amellyel fordítani tudott és innentől már nem került hátrányba, majd az utolsó két percben dőlt el végleg a küzdelem: 95–93 után Mitchell szerzett gyors négy pontot, erre pedig már nem tudott érdemben válaszolni az OKC. A vendégek egyébként a Thunder egyik legnagyobb erősségének számító lepattanózást is behúzták 56–46-ra, ezúttal náluk voltak a jobb egyéni teljesítmények, így el tudták venni a pályaelőnyt és ők utazhatnak jobb kedvvel Salt Lake Citybe.

A végén betlizett a Big 3. Paul George sérülten vállalta a játékot és nem is találta a dobását (18 pont, 6/21 mezőnyből), Russell Westbrooknak is gondjai voltak a pontszerzéssel (19-ig jutott, 7/19), illetve Carmelo Anthony sem célzott jól (6/18), ez pedig igazán a negyedik negyedben csúcsosodott ki. Amikor a legnagyobb szükség lett volna egy vezérre, akkor ez a három játékos 0/14-et (!) hajított mezőnyből és két Westbrook-büntetőt leszámítva nem tudott a gyűrűbe találni. Gyakorlatilag ezen ment el a mérkőzés, amíg a túloldalon az újonc Mitchell épp ebben az időszakban lendült bele, addig a hazaiak sztárjai falba ütköztek, ráadásul a végig faultgondokkal küzdő és csak 22 percet játszó Steven Adams ki is pontozódott szűk három perccel a vége előtt. Ezúttal semmi sem sikerült Billy Donovan alakulatának és ez most a pályaelőnybe került, bőven van min javítaniuk a folytatásban – igaz, Anthony szerint olyan dolgokat rontottak el, amiket ki tudnak és ki is fognak javítani, efelől nincs kétsége.

A Thunder legjobb dobói: Westbrook 19/6, George 18/12, Anthony 17/6
A Jazz legjobb dobói: Mitchell 28, Rubio 22/15, Favors 20/6

A párharc állása: 1–1.

Houston Rockets–Minnesota Timberwolves 102–82

Gála nincs, sima győzelem van. Összességében ezúttal is nagyon gyér támadójátékot mutatott be magához képest a Houston, bőven 40 százalék alatt dobott mezőnyből a gárda és bár ráemelt 52 triplát, ennek alig a 30%-a landolt a gyűrűben, most sem talála a ritmust a D'Antoni-legénység. James Harden játéka viszont jól tükrözi a csapatét, hiszen az MVP-cím várományosa 2/18-as mezőny- és 1/10-es triplamutatóval, ugyanakkor három labdaszerzéssel és három blokkal zárt - csapatszinten nagyjából ugyanez volt a helyzet, a dobás nem ment, de szenzációsan védekeztek és teljesen szétszedték a Wolves játékát. A második negyedben aztán ehhez jött egy átmeneti extra dobóforma, Gerald Green (21 pont, 5/12 tripla) négy hármast is bepörkölt ebben a játékrészben és Chris Paul (27 pont, 10/18 mezőnyből, 8 gólpassz) révén megvolt az a vezér is, aki menedzselni tudta a helyzetet – 37–17-re nyerték ezt a negyedet és innentől végig kézben tartották az összecsapást. A második félidőben már folyamatosan húsz pont körül mozgott a távolság, nem engedték kiszabadulni a Wolvest, így bár másodjára is nagyon gyengén dobtak, mégis 2-0-ra vezetnek - idegenben viszont ennél jó esélllyel több kell majd, kicsit felemás érzésekkel tehetik át székhelyüket Minnesotába.

Még rosszabb lett a Minny. Az első meccsen is voltak gondok a vendégek támadójátékával, de ahelyett, hogy a húzóemberek összeszedték volna magukat, még rosszabb teljesítményt nyújtottak: Karl-Anthony Towns öt, Jimmy Butler tizenegy, Jeff Teague pedig nyolc pontot tudott hozzátenni, így nem lehetett reális esélyük nyerni. Sokat elmond, hogy a 19 percet játszó Nemanja Bjelica volt a gárda legjobb dobója (pontjai jelentős részét ő is a meccs végén hozta össze), mint ahogy az is, hogy még Tom Thibodeau is reménytelennek ítélte a helyzetet, mert a kezdők közül végül csak Andrew Wiggins játszott 25 percnél többet, ami nála azért meglehetősen szokatlan. Támadásban valami egész mást kellene csinálniuk majd hazai pályán, ha akarnak még valamit ettől a sorozattól, mert hiába védekezik le jól a Houstont, ha cserébe képtelenek pontokat szerezni...

A Rockets legjobb dobói: Paul 27/9, Green 21/15, Ariza 15/9
A Timberwolves legjobb dobói: Bjelica 16/6, Wiggins 13, Butler 11/3

A párharc állása: 2–0 a Rockets javára.

NBA, RÁJÁTSZÁS
KELETI FŐCSOPORT, NEGYEDDÖNTŐ, 2. MÉRKŐZÉSEK
Cleveland Cavaliers–Indiana Pacers 100–97 (33–18, 25–28, 16–21, 26–30)
A párharc állása: 1–1.