Arsenal: köd előttem, Spurs mögöttem (mint mindig...)

A St. Totteringham's Day az a nap, amikor biztossá válik a bajnokságban, hogy az Arsenal a városi, mondhatni, ősi rivális Tottenham előtt végez a bajnoki tabellán – az „ünnepnapot" természetesen az Arsenal szurkolói találták ki. Volt már, hogy márciusban vagy éppen áprilisban ünnepeltek az ágyús hívek, ezúttal azonban nem volt túl korai a buli. Egészen az utolsó pillanatig kellett várina Arsene Wenger együttesének, hogy biztossá váljon, hogy a rivális előtt végez

Az Arsenal a 2012–2013-as szezont a negyedik helyen zárta, egy ponttal megelőzve az ötödik Tottenhamet.

Nem mellékesen az, hogy a Spurs ismét csak alulról nézheti a bajnoki tabellán az Arsenalt, az azt is jelenti, hogy az „ágyúsok" a Bajnokok Ligája-selejtezőt érő helyen végeztek, míg a Spursnek marad az Európa-liga. Tavaly harmadik lett Arsene Wenger együttese (a Tottenham negyedik), és akkor is az utolsó fordulóig kellett várni a St. Totteringham's Day eljövetelére. Ráadásul a Chelsea Bajnokok Ligája-sikere miatt a Tottenham akkor is pont lemaradt a BL-indulásról. Nem könnyű ezt megemészteniük mostanában a Spurs-szurkolóknak.

A legutóbbi két szezon ráadásul abban is megegyezik egymással, hogy mindkétszer egy góllal nyert az Arsenal az utolsó játéknapon (egy évvel ezelőtt a WBA-t győzte le 3–2-re, most a Newcastle-t 1–0-ra idegenben), ráadásul mindkétszer Laurent Koscielny szerezte a győztes találatot. Most éppen Per Mertasacker, egy éve Fülöp Márton adta a gólpasszt a francia védőnek...

A GÓL 3:38-NÁL

A NEWCASTLE ELLENI TALÁLAT

A sajnálatos magyar kitérő után térjünk vissza a St. Totteringham's Dayre, amelyet sorozatban tizennyolcadik alkalommal ünnepelhet meg az Arsenal-kommuna. Ezúttal viszont rekordot is döntött a csapat, ilyen késői időpontig, azaz május 19-ig még sosem kellett várni az Arsenal szempontjából örömteli napra. Természetesen abban az esztendőkben, amikor a Spurs megelőzte észak-londoni riválisát, elmaradt az ünnep. Igaz, erre az 1994–1995-ös évad óta nem volt példa.

1995-ben a Tottenham a hetedik helyen végzett, de ez is elég volt ahhoz,hogy megelőzze a csak 12. Arsenalt. Ez a gyenge szereplés kilenc szép esztendő után George Graham menedzser állásába is került az „ágyúsoknál". Az ezt követő években aztán az Arsenal újabb sikerkorszakáról beszélhetünk, Bruce Rioch egyéves regnálása után érkezett Arsene Wenger, akivel újra angol topcsapat lett az Arsenalból.

A klub bajnokságokat, kupákat nyert, a kiváló bajnoki szerepléseknek pedig egyenes következménye volt a Tottenham megelőzése, azaz a Totteringham's Day megünneplése. Az elmúlt nyolc idényben azonban már nem nyert semmit a csapat, de a szurkolók legalább annak örülhettek, hogy a Spurst rendre megelőzték a kedvenceik. Igaz, egyre nehezebben.

A Tottenham szezonról szezonra fejlődik, míg az Arsenal, úgy tűnik, hogy akármelyik játékosát is veszíti el, akármennyire is kiírják a legjobbak közül a szezon előtt, sőt sokan középcsapatnak nevezik, a bajnokságot mindig a legjobb négyben fejezi be. Az Arsenal sorozatban tizenhatodszor kvalifikálta magát a Bajnokok Ligájába (ezúttal selejtezőt is kell játszania), míg a Spursnek az előző szezon után ezúttal sem sikerült kivívnia a BL-indulást

Mindenesetre az Arsenalt a 2011–2012-es szezonban Robin van Persie miatt egyjátékosos csapatnak nevezték, amit ezúttal Bale okán a Spursre lehetett ráragasztani. Az „ágyúsok" a holland távozása után is megmaradtak azon a szinten, amin voltak, kérdés, hogy erre képes lesz-e Tottenham is. Már persze, ha egyáltalán elveszíti a walesit az átigazolási időszakban.

AMIKOR MÉG IAN WRIGHT SEM HITT AZ ARSENAL NEGYEDIK HELYÉBEN