Az egyik legnevesebb hosszútávfutó, a Chicago Maratonin 2010-ben második, 2013-ban pedig harmadik Marija Konovalova – a VFLA csütörtöki közlése szerint – két évig nem versenyezhet, egyszersmind összes eredményét érvénytelenítették 2009 nyaráig visszamenőleg. A 41 esztendős atléta elmarasztalásához az alapot az szolgáltatta, hogy a biológiai útlevelében rögzített vérvizsgálatos értékek – a doppinghasználat egyértelmű jeleként – a korábbiakhoz képest megnövekedtek.
Négy évre tiltották el a kalapácsvető Marija Beszpalovát, a 2012-es londoni olimpia 11. helyezettjét, aki szteroidos segítséget vett igénybe. Három orosz férfiatléta is fegyelmi büntetést kapott: két futó, a 800-as Vlasz Bregyihin és a 400-as Jaroszlav Holopov egyformán négy évig nem indulhat versenyeken, miután szervezetükben az osztarin nevű, az anabolikus szteroidokhoz nagyon hasonló hatású szert mutattak ki. A gyalogló Jevgenyij Nustajev hat hónapos eltiltást kapott, mivel ő az enyhébb elbírálás alá eső ajzószerek egyikével, tuaminoheptannal élt.
Az orosz atlétikát s azon belül elsősorban a gyaloglást alapjaiban megrázó botrány tavaly december elején robbant ki, amikor a német ARD televízió részben titokban rögzített kép- és hangfelvételeket mutatott be, amelyek állítólag bizonyítják, hogy az államilag támogatott doppingrendszer, a pozitív tesztek eltussolása és a korrupció is hozzájárul az orosz sportolók eredményeihez. Moszkva visszautasította a vádakat, ám később folyamatosan jelentették be ismert és sikeres, olimpiai és világbajnok atléták doppingvétségeit és büntetéseit.
Szerdán kiderült, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség feljelentése nyomán korrupció és pénzmosás gyanújával nyomozást indítottak Franciaországban Lamine Diack, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előző elnöke ellen, a gyanú szerint a 82 éves szenegáli sportvezető és jogi tanácsadója, valamint a doppingellenes osztály korábbi vezetője legalább 200 ezer eurót fogadott el az oroszoktól azért, hogy az ország atlétáinak doppingügyeit ne hozzák nyilvánosságra.