Nagyon megverték a Ferencvárost kedd este.
A zágrábi 1–1 után Budapesten 0–4... Adódik a kérdés, voltak-e előjelei a súlyos vereségnek, és persze le kell vonni a tanulságokat.
Még a Bajnokok Ligája első selejtezőkörében, a bolgár Ludogorec ellen (2–1, 3–2) lehetett a leginkább látni, mit szeretne Szerhij Rebrov vezetőedző visszakapni csapatától a pályán. A nemzetközi futballban ma már alapkövetelmény a letámadás, a labdakihozatal megzavarása a pálya minden területén. Az ukrán szakvezető pedig láthatóan rengeteget gyakoroltatta ennek átjátszását a labdarúgókkal. Nyugodtan haza lehet adni akár hússzor is a labdát Dibusz Dénesnek: ha az ellenfél két támadója a tizenhatoson helyezkedik, a közöttük elpasszolt labdával a belső védők vagy a szűrők elkezdhetik az építkezést, és máris túljutottak az ellenfél két játékosán! Ahogy a szűrők megfordultak, három vagy négy játékos lépett a labda felé: a két szélső fedezet (a pálya közepe felé kanyarodva), a középső középpályás, esetleg az ék is. Az ellenfél fedezetsorát átjátszó passzt követően a labdát a vonalak mellett sprintelő szélső védők elé kell tenni, akik az előttük helyezkedők befelé irányuló mozgása révén üres területre futhatnak. Így próbált a Fradi a labdát a földön tartva támadásokat kezdeményezni.
MINDEN SELEJTEZŐJÉN GÓLT KAPOTT A FRADI
A bolgár bajnok ellen működött az elképzelés, és ha most arról írunk, Zágrábból ígéretes 1–1-es eredménnyel távozott az FTC, emlékezzünk vissza: a második selejtezőkörben a máltai Valletta a vártnál sokkal súlyosabb gondokat okozott a magyar bajnoknak. A budapesti meccsen csak Dibusz Dénes bravúrján múlt, hogy nem 3–2-es eredménnyel kellett a visszavágóra utazni, és még így is meleg pillanatokat élt át a szurkolótábor – a bolgárok elleni határozott fellépésből, a begyakorolt taktikából alig maradt valami. A Valletta elleni két meccs inkább a pontatlan passzokról, a rossz labdaátvételekről, a meg nem értésről maradt emlékezetes, mintsem a sima továbbjutásról. Nem utólagos okoskodás, már a máltai együttes ellen is csikorogni kezdett a bolgárok ellen olajozottnak tűnő gépezet, az imént vázolt labdakihozatalt már alig vagy egyáltalán nem engedte a horvát bajnok.
Az pedig ijesztő volt, hogy a Fradi minden selejtezőjén kapott gólt, noha Dibusz Dénes sokáig kiemelkedő formában védett. A zágrábi első meccs előtt a Dinamo-edző Nenad Bjelica el is szólta magát. Azt mondta, ha a Fradi két belső védőjét mozgatják, futásra kényszerítik, nagyon zavarba hozható a magyar bajnok. A horvát csapat erős tíz perccel kezdett, de aztán lefékezett, Lasa Dvali mégis görcsöt kapott a hajrában – ez mutatta, hogy a formán kívüli Dinamo ellen is csak rengeteg futással, szinte erőn felül teljesítve tudja csak a lépést tartani az FTC.
Emlékezzünk rá: egy esztendeje a Mol Vidi FC az iszonyúan megszervezett, kemény védekezésének köszönhette az Európa-liga-csoportkört. Magyar csapat e nélkül esélytelen ezen a szinten, a Fradinak pedig mindvégig bizonytalan volt a hátsó alakzata – kedden egyenesen bántóan körülményesnek és súlytalannak bizonyult.
Sportske Novosti (horvát) 24sata (horvát) Dnevnik.hr (horvát) |
NINCS BL-FŐTÁBLA DRÁGA JÁTÉKOSOK NÉLKÜL
A 0–4 tükrében senki sem hivatkozik arra, hogy Tokmac Nguen két kecsegtető helyzetből sem tudott gólt szerezni, és ha a szünet előtti pillanatban Sigér Dávid lövését nem menti a kapufa, másképp is alakulhatott volna. Félő, hogy ez a mérkőzés csakis így alakulhatott, a sokkal jobb játékosokból álló csapat jutott ugyanis tovább a BL-rájátszásba. A keddi meccsen – erre maga Szerhij Rebrov vezetőedző is utalt az értékelésében – óriási sebességbeli különbség volt a két csapat között, a játékosok mozgásának dinamikáját, a passzsebességet nem is lehetett összehasonlítani. Ez azért szomorú, mert a Fradi már megteheti, hogy minőségi játékost szerződtessen, de a futásban és döntéshozatali gyorsaságban még mindig nagy a lemaradás. Nem felmentve senkit: az NB I, ahogy azt évtizedek óta mondjuk, nem készít fel a nemzetközi mérkőzések tempójára, ilyen minőségű ellenfelekkel, ilyen sebességgel közlekedő vetélytárssal nem találkozik a Fradi (ettől még persze sokan felvetették, érdemes volt-e elhalasztani például az újonc ZTE FC elleni bajnokit, s nem lett volna-e bölcsebb döntés szerepeltetni, meccsel „pörgetni” a csapatot – de ezen már kár rágódni). Ezzel a kerettel bőven nyerhet magyar bajnokságot a zöld-fehér csapat, akár tízpontos előnnyel is, a Dinamo-meccsen kesergők azonban visszakérdezhetnek: és akkor mi van?
A helyünkre kerültünk megint.
Hol a helyünk?
Mi a mi szintünk?
A sajtótájékoztatón egy horvát kolléga arról beszélt: a Fradinak az El-csoportkör a maximum, de Dani Olmo nélkül a Dinamo sem BL-csapat. Ne felejtsük, a Dinamo Zagrebnek legtöbbször nincs reális esélye megérni a tavaszt a BL-ben, sőt súlyos pofonokat kapott már olyan kluboktól, amelyeket aztán négy-öt góllal múltak felül a legszűkebb elithez tartozó csapatok – jelenleg a Bajnokok Ligája még mindig távolinak tűnik.
Divat a keretek összértékét elővenni, és tudjuk, pénz nélkül senki sem lehet sikeres. Ám el kell dönteni, mit szeretnénk elérni? Lehet a Fradiból rendszeres BL-résztvevő, de ehhez a mostani költségvetésnek a duplájából, triplájából kell játékosokat vennie. Megéri a befektetés? Ez döntés kérdése. Igaz, hogy a működés feltételei megvannak, a klub magas színvonalú edzőközpontot, színvonalas edzői stábot, a játékosoknak európai futballfizetést garantál, de az világos: a BL-hez lényegesen több, a kedden látott szinthez mérten gyorsabb, képzettebb labdarúgókra van szükség. Az pedig nagyon sok pénzbe kerül.
Mert ilyen minőségű futballistát egyet sem kapott a magyar labdarúgás az akadémiáktól, pedig a legtöbb már hosszú évek óta működik. Nem tudunk másra gondolni, csak arra, hogy mi nem tudjuk, hogyan kell nemzetközi játékost képezni, nevelni, felépíteni. Szívfájdító volt látni, hogy a cserékkel együtt a pályán lévő kétszer tizennégy játékosból itt négy magyar, ott nyolc horvát kapott szerepet – nemcsak jobb légiósok vannak ott, hanem jobb labdarúgókat nevelnek (ezt a vb-döntős válogatottjuk kapcsán eddig is sejtettük), vagyis hiába van túlsúlyban a külföldiek hada a Fradiban, ez nem elegendő a Bajnokok Ligájához.
MINT MINDIG, MOST IS IDŐ KELL A CSAPATÉPÍTÉSHEZ
Ahogy arra számítani lehetett, a Dinamo Zagreb idegenben is a kezébe vette az irányítást, és minden erejével azon volt, hogy bevegye a Ferencváros kapuját. Az első találkozón a zágrábiak huszonháromszor próbálkoztak lövéssel vagy fejessel – akkor azonban csupán egyszer találtak be. Ezúttal hatékonyabban futballozott a Dinamo, így 11 kaput eltaláló lövése, illetve fejese nyomán négy alkalommal is Dibusz Dénes hálójában kötött ki a labda. Ráadásul megköszönhetjük Bruno Petkovicnak, hogy a 89. percben a léc fölé lőtte a tizenegyesét… A Soccerway oldal statisztikája szerint a Ferencváros a múlt héten idegenben 53 százalékban birtokolta a labdát. Ezúttal e tekintetben sem tudott ellenfele fölé kerekedni (48 százalék), amely azt (is) jelzi, a Dinamo határozottabban, jobban és gyorsabban futballozott magyar vetélytársánál, teljesen megérdemelten vívta ki a továbbjutást. |
A német szakvezető, Thomas Doll (aki a ciprusi APOEL újdonsült vezetőedzőjeként győzelemmel és továbbjutással kezdett, így biztos csoportkörös valamelyik kupasorozatban) eltávolításakor döntő érv volt: nem lehet nyáron elkezdeni a csapatépítést a selejtező korai rajtja miatt. Nos, e téren a Fradi megint nem teljesített jól. A tavaszi csapatból távozott Böde Dániel, Fernando Gorriarán, Davide Lanzafame, Ivan Petrjak, vagyis mégiscsak jelentős változtatásokra kényszerült Szerhij Rebrov. A nyáron érkezett Franck Boli, a Dinamo ellen kiállított Eldar Civic, valamint Danilo Ihnatenko, Michal Skvarka, Olekszandr Zubkov – és most ott tart a Fradi, mint évek óta mindig: idő kell, hogy az újak beilleszkedjenek, és húzóemberek legyenek.
A Bajnokok Ligája-főtábla túl messze van.
Akkor is, ha szerettük volna hinni, hogy nem így van.
Az Európa-liga csoportköre azonban elérhető – ha a Ferencváros visszatalál a saját játékához.
BAJNOKOK LIGÁJA
SELEJTEZŐ, 3. KÖR, VISSZAVÁGÓ
Ferencváros–Dinamo Zagreb (horvát) 0–4 (0–1)
Budapest, Groupama Aréna, 19 356 néző. Vezette: Buquet (francia)
Ferencváros: Dibusz – Lovrencsics G., Blazic, Dvali, Civic – Sigér, Haratin – Zubkov, Skvarka (Heister, 71.), Nguen (Varga R., 65.) – Szihnyevics (Boli, 84.). Vezetőedző: Szerhij Rebrov
Dinamo Zagreb: Livakovic – Stojanovic, Dilaver, Peric, Leovac – Moro, Ademi (Gojak, 69.), Dani Olmo (Situm, 84.) – Hajrovic (Majer, 77.), B. Petkovic, Orsic. Vezetőedző: Nenad Bjelica
Gólszerző: Ademi (16.), B. Petkovic (47.), Dani Olmo (55.), Gojak (79.)
Kiállítva: Civic (69.)
Továbbjutott: a Dinamo Zagreb, 5–1-es összesítéssel
A MÉRKŐZÉSRŐL BŐVEBBEN ITT OLVASHAT!