Ellentmondások – Thury Gábor jegyzete

Az egész európai futballvilág Kassai Viktor megítélt tizenegyeséről beszél. Játékvezetőnk a Manchester City–Sahtar Doneck Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésen 1–0-s hazai vezetésnél Raheem Sterlinggel szemben elkövetett szabálytalanságnak minősítette az angol válogatott labdarúgó földbe rúgását, miután a játékos nagyot bucskázott a vendégek kapuja előtt.

A bíráskodás, természetéből fakadóan, olyan szakma, hogy rendre akkor kerül fókuszba, ha a játékvezető kapitális hibát követ el – az elmúlt két BL-játéknap tizenhat találkozójából tizenöttel e tekintetben a kutya sem foglalkozik.

De ne kerülgessük a bíró felelősségét, nem az első eset, hogy kapitális hiba fűződik a nevéhez. Említhetnénk a 2012-es Eb ukrán–angol meccsét, mikor John Terry jóval a gólvonal mögül rúgta ki a labdát, de a sípja néma maradt, akárcsak a 2017-es BL-negyeddöntő Real Madrid–Bayern találkozóját, amikor Cristiano Ronaldo az egyik gólja előtt lesen állt. A bayernes Arturo Vidalt pedig egy szabályos szerelése után második sárga lappal kiállította – igaz, ezt megelőzően más szabálytalanságért már le lehetett volna zavarni. Ez ilyen hivatás, aki ezt űzi, annak szembe kell néznie vele, hogy a hibáit emelik ki – mondjuk így, ez foglalkozási ártalom.

Egyes vélekedések szerint azért van sok hiba a bíráskodásban, mert felgyorsult a játék, mások azt vallják, régen is akadtak melléfogások, csak éppen nem voltak kameraállások (kamerák meg pláne nem...), amelyek már minden szögből tökéletes képet adnak, s nem csak azon az optikán keresztül, amelyen a takarásban lévő szerencsétlen játékvezető látja az esetet.

A világ most újból videobíróért kiált – jelzem, az ezért lobbizóknak Kassai Viktor tevékenysége remek marketing –, azt meg csupán halkan vetjük fel, hogy a röhejesen megnövelt számú közreműködők közül ki(k)nek a felelőssége lett volna jelezni, hogy Sterling „önerőből” fogott talajt? Igen, az alapvonalnál tevékenykedő sporinak, s ha most azt mondják, hogy neki erre nincs módja, akkor azt mondom, hagyjuk a francba ezt a sok közreműködőt! Mert az eredeti hármashoz képest nemhogy megduplázódik a figyelem, hanem inkább mintha csökkenne, mondván, valaki majd csak jól látja az esetet. Megoszlik a felelősség, merthogy bizonyos résztevékenységekért más-más felel. Nos, lehet, hogy ez így van, de a balhét mindig a játékvezető viszi el. S hogy kell-e videobíró vagy sem a BL-meccseken? Lesz videós „kukucskálás”, utána szubjektív döntés, s a módszerben kétkedők ezért továbbra is ellenzik. Továbbá illúzióromboló, szembemegy a sportág hagyományaival. Azért én azt is megkérdezném: rend van-e abban a sportágban, amelyet a vezetői globálisnak hirdetnek, ugyanakkor a világszövetsége (FIFA) alkalmaz egy szabályt, amelyre a futball őshazájának számító Európa kontinentális szövetsége eddig fittyet hányt?