„Gyerekek, amit az első félidőben csináltatok, az egy kalap sz.r, szaladgáltatok, mint a pók a falon, ezek meg közben lődözték a gólokat. Fogalmam sincs, hogyan tudnánk felállni háromgólos hátrányból, s őszintén szólva nem is érdekel, mert itt és most bejelentem nektek, hogy súlyos beteg vagyok, számomra nem a továbbjutás, hanem az életem a tét. Na, menjetek, s ha hozzá akartok járulni a gyógyulásomhoz, szedjétek össze magatokat, különben…”
Gyorsan tisztázzuk, ez a monológ sosem hangzott el sehol, különösen nem a labdarúgó Bajnokok Ligája Sevilla–Liverpool találkozójának szünetében, mégis végiggördült a világsajtón a hír, hogy a spanyolok argentin trénere, Eduardo Berizzo 0–3-as állásnál, a félidőben közölte játékosaival: prosztatarákja van. Az élet néha bizony produkál ilyen, hollywoodi forgatókönyvbe illő sztorit, de nem most. Sajnos a mester tényleg beteg, mint azt a spanyol klub hivatalos közleménye is megerősítette, de nem azért egyenlített 3–3-ra a csapat, mert ő e tragikus tényt szenzációs (idő)érzékkel motivációs eszközzé tette a két ellentétes játékrész között.
Viszont mivel sokkal jobban hangzik, hogy a futballistái kizárólag miatta vitték véghez a bravúrt, a felröppentett kacsa Sevillából körbeszállta a földkerekséget. A mindent és mindenkit átszövő világháló segítségével hozzánk is eljutott, s már szinte fogalmaztuk is a könnyes-bús sorokat, amikor feltűntek az itt-ott eldugott, mégis hitelesnek tűnő cáfolatok: így tett a klub, s a játékosok közül Jesús Navas is közölte, már vasárnap szembesült a szomorú ténnyel.
Ezek az információk természetesen már sokkal kevesebb helyre és olvasóhoz jutottak el, mert így működik napjaink médiája. Emlékezhetünk, a riói olimpia alatt mindenki azon csámcsogott, hogy igaznak bizonyult a riogatás, és szegény amerikai úszókat Ryan Lochte-val az élen helyi fegyveresek kirabolták, aztán az igazság már kisebb terjedelmet (sem) kapott, mármint hogy a jenkik részegen szétvertek egy brazil benzinkutat, aztán beijedtek, s fedősztorit kreáltak.
Itt is gyorsan kiderült a turpisság, mi pedig szörnyülködhetünk, miért kell mindent, ezúttal egy ember legszemélyesebb tragédiáját a kattintás- és példányszám-maximalizálás oltárán feláldozni. Eduardo Berizzónak mindenesetre sok erőt és teljes gyógyulást, magunknak pedig éberséget kívánunk.