– Direkt engedte el Muller néhány kanyarral a leintés előtt Monteirót?
– A visszapillantó tükörből nagyon úgy tűnt – válaszolta Michelisz Norbert.
– Hogy élte meg? Kiborult?
– Nem örültem. Már beleéltem magam, hogy felállhatok az év végi dobogóra. Az a helyzet, hogy végigküzdöttem mindkét katari versenyt, ráadásul úgy, hogy az első futam vége felé kezdett rakoncátlankodni a váltóm, alig tudtam felfelé váltani. Ugye, ez normálisan úgy működik a Hondában, hogy nem kell kuplungolni, hanem csak váltogat felfelé az ember. Na most a második versenyen már legtöbbször le kellett venni a lábamat a gázról, utóbb pedig már kuplungoltam is. És még ilyen körülmények között is meglett volna az év végi harmadik hely.
– Ha Muller nem ad hatalmas ajándékot Monteirónak…
– Nos, igen.
– Eszébe jutott, hogy megtörténhet?
– Dehogyis! Végig azt láttam a tükörben, hogy Muller mögöttem nincs támadási pozícióban, és hogy az ő nyakán sincs ott Monteiro. Biztos voltam benne, hogy így érünk célba, és enyém az év végi harmadik hely. Megérdemeltem volna, bár Monteiro nagyon jól versenyzett az idén.
– Csakúgy, mint ön.
– Igen, én is jól versenyeztem.
– Milyen viszonyban van Yvan Mullerrel?
– Tisztelem, mint versenyzőt. Ezért sem értem, amit tett, ráadásul pályafutása utolsó versenyén. Neki már nem osztott, nem szorzott ez a futam. Ettől persze még alapjaiban nem változott róla a véleményem.
– Benne van az ilyesmi a sportban?
– Persze, meg lehet tenni, ha valaki jóban van a másikkal. De azért nem elegáns az idényzárón beleszólni a harmadik helyért folyó csatába. Nyilván másként látnám ezt az egészet, ha én kaptam volna az ajándékot…
– Monteiróval megbeszélték a történteket?
– Tiago mindent jól csinált. Ha lehetőséget kapsz, le kell csapni rá. Én is lecsaptam volna. Amúgy pedig… Nem dőlt össze a világ, én sem dőlök a kardomba, nem ábrándultam ki az autósportból vagy ilyesmi. Sőt, azt mondom, inkább idén vesszen el egy pont miatt a dobogós hely, és legyen meg jövőre a világbajnoki cím, mint fordítva.
– A csapat mit szólt?
– A Honda-istálló szempontjából mindegy, hogy melyikünk végzett előrébb, ők büszkék az idei teljesítményünkre. Annak ellenére, hogy egyszer-kétszer balszerencsénk volt, összességében kihoztuk a maximumot a lehetőségeinkből. És nagyon korrekt volt a csapat részéről, hogy nem szóltak bele a harmadik helyért folyó csatába, egyikünket sem favorizáltak.
– Ha a szezon elején megkérdezik, így képzelte volna az első évét gyári pilótaként?
– Két ponttal többet képzeltem volna magamnak… De a viccet félretéve: volt jó néhány hullámvölgyünk a szezon során, akadtak technikai gondok, én is hibáztam, ám összességében jó érzésekkel gondolok vissza rá.
– Így is, hogy ennyire közel volt a harmadik hely? Alig néhány kanyarnyira?
– No igen, tényleg közel volt. És nagyon nagy kár, hogy nem a két versenyzőn, vagy a technikán múlt a siker. A váltóhibával súlyosbítva végigküszködtem a két versenyt, és végül nem ezen múlt, hanem egy ilyen elengedésen. Ez azért mélyütés volt.
TÚRAAUTÓ-VILÁGBAJNOKSÁG
KATARI VERSENY
AZ ELSŐ FUTAM VÉGEREDMÉNYE
1. Gabriele Tarquini (olasz, Lada)
2. Tom Chilton (brit, Citroën) +5.321
3. Robert Huff (brit, Honda) +5.930
4. Yvan Muller (francia, Citroën) +7.608
5. MICHELISZ NORBERT (Honda) +9.070
…
11. NAGY DÁNIEL (Honda) +16.274
…
13. FICZA FERENC (Honda) +17.227
A FŐ FUTAM VÉGEREDMÉNYE
1. Mehdi Bennani (marokkói, Citroën)
2. Thed Björk (svéd, Volvo) +1.176
3. José-María López (argentin, Citroën) +4.815
4. MICHELISZ NORBERT (Honda) +10.575
5. Tiago Monteiro (portugál, Honda) +11.827
…
11. FICZA FERENC (Honda) +21.758
…
15. NAGY DÁNIEL (Honda) +1 kör
A VILÁGBAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE
1. López 381 pont, 2. Muller 257, 3. Monteiro 214, 4. Michelisz 213, 5. Bennani 206, 6. Huff 199, 7. Catsburg 175, 8. Chilton 163, 9. Tarquini 147, 10. Björk 117., … 20. Ficza 2, …22. Nagy 0