WTCR: Szeretem, ha magasan van a léc – Michelisz

– Sosem hagyna senkit nyerni, ugye?
– Önszántamból? Nemigen. Ezért én versenyen kívül indultam a mostani, újságírók elleni gokartozáson.

– Mi volt a szezonnyitó összeröffenés apropója?
– Bejelentettük, hogy miután már korábban hivatalossá vált, hogy az idén is a Hyundai színeiben versenyzek, most bejelentettük, hogy folytatódik az együttműködés az OMV-vel.

– Könnyebb dolga van a támogatókkal, mint korábban? A Michelisz név megnyitja a kapukat?
– Jobb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt, de nyilván ez a gazdasági környezettől is függ. Volt időszak, amikor sokkal több időt és energiát kellett fektetnem abba, hogy legyenek támogatóim, s hogy legyen fizetésem – hiszen annak idején ebből éltem –, mostanra azonban a nevem egyre bejáratottabb az autó-motorsport szeretők és a támogatók körében is, így továbbra is törekedhetek a minőségre a mennyiséggel szemben, ami nagyon jó érzés.

– A csapat mennyire igényli, hogy legyen saját támogatója?
– Semennyire. Én a Hyundai Motorsporttól kapom a fizetésemet, az ő alkalmazottjuk vagyok, de sok jól bejáratott támogatóm van, akikkel nem szerettem volna megszakítani a kapcsolatot. Nyilván a csapat támogatóinak érdekeit nem sérthetem, de a szerződésem lehetővé teszi, hogy legyenek személyes szponzoraim.

– Hiányzik már a versenyzés? Hogyan zajlott a téli szünet?
– Mozgalmasan. Viszonylag sok tesztünk volt, voltam Portugáliában, és egy napra kiugrottunk Malajziába is, hogy megismerjük a pályát, amelyen a szezon utolsó futama zajlik majd, csak azért, hogy megismerjük a vonalvezetését és annak apró trükkjeit. Ilyenre korábban nem volt példa a pályafutásom során, hogy ennyit utaztam volna egy teszt kedvéért, de ez is azt jelzi számomra, hogy a csapat nyerni akar, s nem sajnál sem pénzt, sem energiát, hogy ez sikerüljön.

– Hogy bírja a család, hogy sokat van távol?
– Szerencsére jól. Főleg ilyenkor, a téli időszakban, amikor vannak ugyan tesztek, de azért sok időm van arra is, hogy otthon legyek Johannával és a lányokkal. Nyilván nem szeretnék semmilyen fontos momentumról lemaradni, ugyanakkor mindig is autóversenyző szerettem volna lenni, és hálás vagyok a sorsnak, hogy sikerült, úgyhogy amellett, hogy a család az első, szeretnék a lehető legjobban felkészülni az előttünk álló szezonra, s mindent meg is teszek ennek érdekében.

– A lányok szeretik az autózást?
– A nagypapák kényeztetik őket, úgyhogy már van egy kis elektromos autójuk, s nagyon élvezik, hogy azzal játszhatnak.

– Versenyt is néznek?
– Persze! A feleségem, Johanna sokszor küld videót arról, hogy Mira nézi a versenyeimet és a nyilatkozataimat a tévében, de azt hiszem, hamarosan már Emma is tudni fogja, apa melyik autót vezeti. Ez nagyon jó érzés.

– Mit szól ahhoz, hogy újabb magyar versenyzővel, Tassi Attilával bővült a túraautó-világkupa mezőnye?
– Nagyon örülök Attika szerződtetésének, megérdemli a lehetőséget. Büszke vagyok rá, hogy csapatom, a M1RA versenyzője volt, így talán kicsit hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy eddig eljutott. Szerethető versenyző, remélem, megtalálja a számítását a WTCR-ben.

– Nehéz szezon lesz?
– Nagyon! Sok a nagy név: a tavalyi élversenyzők mind ott lesznek a mezőnyben, és ha ez még nem lenne elég, visszatér a háromszoros túraautó-világbajnok Andy Priaulx, a korábbi DTM-második Augusto Farfus, a WTCC-ben futamgyőztes Nicky Catsburg és Néstor Girolami, no és csatlakozott a ralikrossz-világbajnok Johan Kristoffersson. Én szeretem ha magasan van a léc, és most tényleg magasra került: kíváncsi vagyok, hol a helyem ebben a mezőnyben. Sok függ majd a külső körülményektől és a szerencsétől, de magammal szemben az az elvárásom, hogy szakmailag minden eddiginél erősebb évet produkáljak. Mert tökéletes teljesítményre lesz szükség ahhoz hogy a mezőny elejében végezzek…