Nemzet Sportolója: Monspart Sarolta lett a tagok jelöltje

Vágólapra másolva!

2020.03.31. 11:37

Címkék

A Nemzet Sportolói Székely Éva halála után a világbajnok tájékozódási futó Monspart Saroltát jelölték maguk közé keddi szavazásukon – tájékoztatta a Nemzeti Sportot Szabó Tünde sportért felelős államtitkár.

Ahogy arról beszámoltunk,a koronavírus-járvány miatt ezúttal nem ültek össze a Nemzet Sportolói, telefonon tették meg javaslataikat – a jelöléshez a tagok több mint ötven százalékának szavazata kellett, azaz hat darab. Ezt kedden Monspart Sarolta szerezte meg, a procedúra pedig Szabó Tünde sportért felelős államtitkár korábbi tájékoztatása szerint így folytatódik:

MONSPART SAROLTA NÉVJEGYE
Született: 1944. november 17., Budapest
Sportága: tájékozódási futás
Klubjai: Budapesti Pedagógus (1960–1969), Budapesti Spartacus (1969–1978)
Sikerei: világbajnok (1972, egyéni), vb-2. (1970, váltó), vb-3. (1976, váltó), 34x magyar bajnok, 6x magyar bajnok sífutó
Díjak, kitüntetések: Év magyar tájfutója (1971–1977), Köztársasági elnök-érdemérem (2003), Príma-díj (2010), MOB fair play díj (2014), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2018)

„Hivatalosan megvizsgáljuk, hogy nem áll-e fenn érdemtelenség, és ezt követően terjesztem a kormány elé a Nemzet Sportolói által meghozott döntést. Néhány héten belül, amikor a kormány elfogadja a javaslatot, hivatalossá válik, ki lesz a Nemzet Sportolója.”

A tagok Monspart Sarolta mellett még az alábbi kiválóságokat jelölték: Hegedüs Csabát, Pap Jenőnét, Pézsa Tibort, dr. Bodnár Andrást, Faragó Tamást, Regőczy Krisztinát, Sákovicsné Dömölky Lídiát, Török Ferencet.

Monspart Sarolta 1944-ben született Budapesten, 16 évvel később kezdett el versenyszerűen futni a Budapesti Pedagógus színeiben, majd 1969-ben a Budapesti Spartacushoz igazolt. 1964 és 1977 között sorozatban tizennégy magyar bajnoki címet nyert tájfutásban, valamint váltóban 9-szer, csapatban 11-szer állhatott fel a dobogó tetejére, így összesen 34-szeres magyar bajnok. Sportágának terepviszonyai miatt télen sífutóként versenyzett, a Vasas SC színeiben hatszor nyert országos bajnokságot.

Legnagyobb sikerét 1972-ben aratta, amikor Csehországban világbajnok lett egyéniben. Váltóban van világbajnoki ezüst- és bronzérme is. Szintén 1972-ben első nőként indult a csepeli maratonin, három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratoni futója lett. 1976-ban futott 2:48.22 órás ideje hat évig magyar csúcs volt, Svédországban pedig első nem skandinávként nyerte meg az ötnapos tájfutóversenyt, az O-Ringent. 1978-ban maratoni futásban lett világbajnoki ezüstérmes a nem hivatalos világbajnokságon. Eközben az ELTE-n matematika-fizika szakon, a Testnevelési Főiskolán szakedzőként diplomázott. Sportolói pályafutásának 1978-ban betegség vetett véget.

1980 és 1990 között a magyar tájfutó-válogatott szövetségi kapitánya volt, majd az 1990-es években a Nemzetközi Tájfutószövetség (IOF) elnökségi tagjaként a rangos világversenyek szervezéséért felelt. 2009 és 2011 között a Nemzeti Szabadidősport-szövetség elnöke volt, 2012-ben a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökévé választották meg. Amatőr futórendezvények és szabadidős versenyek szervezője, a hazai szabadidős futás meghatározó személyisége.

BOLDOG VAGYOK, EL IS PITYEREDTEM
– Korábban azt nyilatkozta, ha nem olimpiai sportágban ér el sikert, ebben az országban csak másodrendű lehet. Tartja még ezt az állítását? – Húha, kicsit zavarba hozott! – válaszolta Monspart Sarolta* a Nemzeti Sportnak.* – De azt is mondtam, hogy nőként is hátrányos helyzetű vagyok. Továbbá húsz évet dolgoztam az egészségmegőrzésért orvosok között, s aki nem tartozott közéjük, annak bizony nehezebb volt a helyzete. Szóval, jól bírom a gyűrődést. De értem a kérdést. Kedden délig száz százalékban meg voltam győződve, hogy igazam van, de azóta elbizonytalanodtam... Legalábbis felfüggesztettem a korábbi álláspontomat. Komolyra fordítva a szót, roppant boldog vagyok, el is pityeredtem, amikor az államtitkár asszony, Szabó Tünde felhívott a hírrel telefonon. – Ott lesz az őszi, budapesti félmaratonin a Nyugati pályaudvar melletti felüljárón, hogy buzdítsa a résztvevőket? – Remélem, hogy szeptemberben már megrendezik a tömegsporteseményeket is, de sajnos nem leszek ott a futókat biztatók között. Tudom, hiába legyőzhető távolság a félmaratoni, borzaszó fárasztó lefutni, vannak, akik néhány kilométerrel a célba érés előtt, a felüljárón jutnak holtpontra, s bizony elkél a biztatás. De eddig senki sem kérdezte, most elmondom: három-négy órát állni a napon vagy éppen az esőben, az is óriási igénybevétel, s jelenlegi egészségi állapotom nem engedi meg, hogy ott legyek a versenyen. – A Nemzet Sportolójaként mit szeretne megvalósítani? – Kétezertizenhétben elhatároztam, nyugdíjas gyaloglóklubokat hozok létre. Az volt a terv, hogy ezer ilyen klub alakuljon, eddig száz fölött vagyunk. Ha azt nézem, hogy 3300 település van Magyarországon, akkor ezer ilyen kisközösséget ki lehetne alakítani. Az országban mintegy kétmillió öregségi nyugdíjas van, ennek harmada nő, zömük – tisztelet a kivételnek – legutóbb a középiskolában végzett rendszeres testmozgást. Azóta eltelt negyven-ötven év, felugrott rájuk húsz-harminc kiló, itt az ideje, hogy ledolgozzák. Azt kívánom, a Jóisten adjon annyi időt, hogy minél több ilyen klubot létrehozhassunk! Remélem, a nyáron lecseng a járvány, és szeptemberben már gyalogolunk, ahogyan bírunk. (T. G.)