Az egész világon hatalmas visszhangot váltott ki, egyúttal felpezsdítette a kommunikációt a német közszolgálati csatorna, az ARD január 5-én bemutatott dokumentumfilmje, a Titkos dopping – a súlyemelők ura. A Nemzetközi Súlyemelő-szövetséget (IWF) és elnökét, Aján Tamást a doppingellenőrzések hosszú éveken át történő manipulálásával, korrupcióval vádoló, 2009-ig létező titkos számláról, hiányzó ötmillió dollárról beszámoló oknyomozó riport minden korábbinál nagyobb nyomást helyezett az IWF-re és vezetőjére, aki bár visszautasította a vádakat, és torzításról, hiteltelen támadásról beszélt, már nem tehette meg, hogy az általa irányított szervezet ne nézzen mihamarabb magába.
Szerdára Dohába összehívták az IWF vezető testülete, a végrehajtó bizottság ülését, amelynek 21 tagja – képletesen fogalmazva – az ARD által ledobott bomba nyomán keletkezett kráter szélén tanácskozott, hogy a lehető legpontosabban tisztázza a kialakult helyzetet, immár sokadszor számba vegye a sportág lehetséges jövőjét, és akár már most fajsúlyos döntéseket hozzon. A közelgő csúcs előtt egyre több találgatás látott napvilágot, sokan a nyilvánosság előtt is beszéltek várakozásaikról. A legbátrabbak Aján Tamás azonnal lemond(at)ására is esélyt láttak, és egy ideiglenes elnök szerepvállalását vetítették előre. Ami biztos, a végrehajtó testület több tagja immár egyértelműen reformokat szeretne, egyikük, az orosz szövetség elnöke, Makszim Agapitov úgy fogalmazott, hogy etikai okokból kell Ajánnak távoznia, a változtatást pedig a vezetőségnél kell elkezdeni. (Persze kérdés, mennyire hiteles manapság egy orosz sportdiplomata etikára hivatkozó kritikája...)
Az amerikai szövetség (USAW) első embere, az IWF 2017-ben megválasztott első női alelnöke, a női bizottság vezetője a higgadt kritikusok közé tartozik. Mindenesetre Ursula Papandrea is a reformok híve, aki úgy véli, a kitört botrány jótékony következménye, hogy végre feltárhatják az IWF irányításának visszásságait, és orvosolhatják a hiányosságokat.
Az insidethegames.biz weboldalnak írt blogbejegyzésében kitér arra, hogy az átláthatóságról, az elszámoltathatóságról és a jó irányításról nemcsak beszélni kell, hanem alapszabályokkal ezeket alá is kell támasztani, valamint külön megemlítette a doppingtesztek nyilvántartásának hozzáférhetőségét. De nem hagyhatjuk figyelemmel azon vb-tagok vélhető sértettségét sem, akik amiatt elégedetlenkedhetnek, hogy az IWF elmúlt két és fél évben hozott szigorú doppingellenes intézkedései nyomán országuk legfeljebb egy-egy vagy két-két férfi és női emelővel képviseltetheti magát Tokióban – sőt az első alelnököt (Intarat Yodbangtoey) adó Thaiföld (valamint Egyiptom) nem küldhet súlyemelőt az idei nyári játékokra.
Kérdéses volt, vajon a fenti felvetések milyen súllyal jelennek meg a szerdai válságtanácskozáson, mennyire tudja érvényesíteni akaratát a végrehajtó testület kifejezetten Aján-ellenes része, lesz-e forradalmi bejelentés, vagy nem kapkodják el a helyzetelemzést.
Nos, nem sokkal ezelőtt az insidethegames.biz arról számolt be, hogy az IWF csúcsszervezete 90 napra felfüggesztette Aján Tamás elnököt, aki hatásköreinek egy részét átruházta a szövetség ügyeit áprilisig vivő Ursula Papandreára.
A hátralépésre kényszerített magyar sportdiplomata ellentmondás nélkül elfogadta a döntést, amely lehetővé teszi, hogy a végrehajtó bizottság és a kulcsfigurává előlépő Papandrea alaposan kivizsgál(tat)hassa az ARD filmjében megfogalmazott vádakat, egyúttal előkészítse a strukturális reformokat.
A 13 órán át tartó tanácskozáson határozat született egy felügyelőbizottság létrehozásáról, amelynek vezetője Papandrea lesz, és további három tagból áll: Óceánia, Ázsia és Európa képviseletében Marcus Stephen (Nauru), Birendra Prasad Baishya (India) és Karolina Lundahl (Finnország) vesz majd részt a munkájában. A testület feladata lesz a doppingellenes harcban és pénzügyi területen jártas független szakemberek kiválasztása és kinevezése, tevékenységéről a március 11–13. között Bukarestben esedékes IWF-kongresszuson kell jelentést tennie.
Az IWF későbbre ígért közleményt.