El: Szivics szerint már a Videoton az esélyesebb

– Milyen volt a meccs a stúdióból nézve?
– Mivel a kispadhoz vagyok szokva, fura és érdekes – válaszolta Tomiszlav Szivics, aki a Partizan–Videoton Európa-liga-rájátszás első felvonásán a szerb sporttelevízió szakértőjeként működött közre. – A kezdés előtt egy órával kézhez kaptuk az összeállításokat, de a magyar csapat hadrendje kissé keszekuszának tűnt. Rögvest átírtam az általam jónak gondolt változatra, utóbb kiderült, nem tévedtem.

– Csak nem jött ki a gyakorlatból…
– Május elsején távoztam Mezőkövesdről, azóta várólistán vagyok. A válással járó fájdalom elmúlt, készen állok a munkára. A magyar futballt amúgy is szeretem és ismerem, ezért is mertem szólni a szerkesztőknek, hogy például Szolnoki Rolandot tegyék át a bal oldalról jobbra.

– Később sem lepték meg önt a piros-kékek?
– Azt kaptam, amire számítottam. Marko Nikolics remek edző, jó stratéga, nem engedte, hogy játékosai fejjel a falnak rohanjanak. Ezúttal a védekezésre fókuszált, nem hagyott szabad területet a Partizannak – amit elképzelt, csapata tökéletesen megvalósította. Már ami a védekezést illeti. Merthogy támadásban talán több volt ebben a mérkőzésben, az egyetlen ziccert éppen Pátkai Máté puskázta el. Hogy a székesfehérváriak előtt nem adódott több gólszerzési lehetőség, azért Miroszlav Djukics a „felelős”, a hazai együttes vezetőedzője ugyanis szintén arra helyezte a hangsúlyt, hogy kapott gól nélkül fejezzék be a meccset. Mindent egybevetve a döntetlen reális eredmény.

– Melyik klubnak kedvez inkább, hogy nulla-nulláról folytatódik a csata?
– Ezt nehéz megmondani. Belgrádban a Partizanon volt nyomás, Felcsúton a Videotonon lesz. Habár az sem jelenthető ki, hogy a szerbek felszabadultan játszhatnak, mivel számukra létkérdés a továbbjutás. A csoportkörbe jutással hatalmas bevételre lehet szert tenni, és a Partizannál elkél a pénz… Nyilván a Vidinél is, de Juhász Rolandékat aligha ez vezérli elsősorban, sokkal inkább az, hogy óriási eredményt érhetnek el.

– Mennyi esélyt lát erre?
– Egy hete ilyenkor azt feleltem volna, hogy ötven-ötven százalékot adok mindkét csapatnak, ma már azt mondom, ötvenegy-negyvenkilenc a Videoton javára. Sok múlik azon, hogy Ezekiel Henty, Anel Hadzic és Marko Scsepovics felépül-e csütörtökre. Ha igen, jó esély van a fehérvári továbbjutásra, ha nem, baj lehet. Az mindenesetre biztató a fehérváriak szempontjából, hogy Varga József és Suljic Asmir letöltötte eltiltását. Vargával még stabilabbá válhat a középpályás védekezés, míg Suljic adu ász is lehet. Őt nem ismeri annyira az ellenfél, ha az utóbbi hetekben mutatott formáját futja, sokat tehet a sikerért. Asmir jól kezeli a téttel párosuló feszültséget, a legjobbat hozza ki belőle. Képes váratlant húzni, a cselezőkészsége és a sebessége már-már kincs ezen a szinten. Igaz ez Scsepovics gólérzékenységére is, ezért emeltem ki az imént, hogy nagy szükség lenne a játékára.

– Milyen Partizanra lehet számítani?
– Könyörületet nem ismerőre. Mondom, élet-halál kérdés számára a továbbjutás. Meggyőződésem, a szerbek nem arra játszanak majd, hogy a második mérkőzést is kihúzzák nulla-nullával, hogy aztán tizenegyesekkel lépjenek tovább. Tisztában vannak vele, ha lőnek egy gólt, az majdhogynem kettővel ér fel, ezért is hajlok arra, hogy nem játszanak kivárásra, ellenkezőleg, nekimennek ellenfelüknek – ahogyan azt dicséretes módon a magyar csapat is tette a Bordeaux elleni hazai meccsen. Sok gólt ettől függetlenül senki ne reméljen ettől a mérkőzéstől. Két hasonló erősségű csapat találkozik, most tényleg igaz, hogy nüanszok dönthetnek. Vagy egyetlen játékos.

– Mondjuk Danko Lazovics?
– Mondjuk. A játékintelligenciája aranyat ér, egyértelműen vezére a csapatnak, szinte nincs olyan támadása a Vidinek, amelyből ne venné ki a részét. Képzett és okos labdarúgó, az okost úgy is értem, hogy tudja, hogyan kell felpiszkálni az ellenfelet, miként azt is, hogyan lehet nyomást gyakorolni a bíróra. A szögletei és a szabadrúgásai életveszélyesek – na, azokkal kerekedhet a Videoton a Partizan fölé.

– És még mivel?
– Marko Nikoliccsal.

– Mi szólhat a fekete-fehérek sikere mellett?
– Az, hogy a két csatáruk, Uros Djurdjevics és Léandre Tawamba többet tud annál, mint amennyit Belgrádban mutatott. Más lapra tartozik, hogy akkor parádéznak, ha kiszolgálják őket. Djurdjevics alapember volt nálam az utánpótlás-válogatottban, nyolc gólt lőtt, nem utolsósorban azért, mert a középpályáról megfelelő támogatást kapott. Láttam a Partizan eddigi meccseit, nyilvánvaló, az al-Ahlinak eladott Leonardo pótlását egyelőre nem tudta megoldani. Ő volt az ész a csapatban, a góljai és a gólpasszai nagyon hiányoznak a Partizannak. A Slovantól igazolt Seydouba Soumah esetleg helyettesíthetné, ő azonban még adós a jó teljesítménnyel. Az említett okok miatt egyáltalán nem zárom ki, hogy Miroszlav Djukics változtat a fedezetsor összetételén.

– A múlt heti összecsapás előtt az szolgáltatta a slágertémát, hogy Marko Nikolics, Danko Lazovics és Marko Scsepovics volt csapata ellen készül. A kötődés hatással lehet a visszavágóra is?
– Ugyan már! Jóval többet foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mint kellett volna. Profikról van szó, akik tudják kezelni ezt a helyzetet. Az érzelmeket egyébként is otthon kell hagyni, nem a futballpályára valók, hanem a hálószobába…

– Akkor jöjjön a rideg valóság: melyik csapatnak szurkol?
– A Crvena zvezdának és a Kecskemétnek.