Az osztrák labdarúgásban a 2000-es évek elején kezdődött el egy fejlődési folyamat, aminek betetőzése volt a 2016-os Európa-bajnokság selejtezősorozata, amely során Ausztria nemcsak az élen végzett a G-csoportban – megelőzve Oroszországot, Svédországot, Montenegrót, Liechtensteint és Moldovát –, hanem veretlen maradt: tíz Eb-selejtezőjéből kilencet megnyert, egy meccsen döntetlent játszott.

„Mivel már a világbajnoki szereplés kivívásához is közel állt a válogatott, így az Eb-kvalifikáció már egyértelmű cél volt, de az még Ausztriában is meglepetést keltett, hogy ekkora fölénnyel végzett a csoport élén a válogatott, és mind a kilenc győztes meccsen teljesen megérdemelt sikert aratott. A közvélemény nagy várakozással tekint az Európa-bajnokság elé. A csoportból való továbbjutás egyértelmű cél, de Ausztriában a legtöbben legalább a negyeddöntőbe várják a csapatot” – értékelt megkeresésünkre a laola1.at munkatársa, Esterházy Máté, aki a fejlődési folyamatot is érintette.

„Az osztrák futball számára a minta elsősorban Svájc és Belgium volt. A fejlődés meghatározó eleme, hogy kétezer-háromtól egyre több akadémia alakult, és más szintre helyeződött az utánpótlás-nevelés. Ennek köszönhetően nőtt fel az a generáció, amely kétezer-hétben a negyedik helyen végzett a kanadai U20-as világbajnokságon, és amely a mostani felnőtt válogatott magját is alkotja. Közben a klubok felismerték, hogy a tehetséges játékosokat nem kell Ausztriában tartani. A fejlődésüket nagyban szolgálta, hogy külföldre szerződhettek, többségük Németországba, egy-két kivételtől eltekintve nincs is otthon játszó tagja az osztrák keretnek. Az utánpótlás-játékosok csapatba építését elősegíti, hogy a korosztályos válogatottak már ugyanabban a szisztémában játszanak, mint az A-válogatott. Ebben az egységesítésben, illetve a pozitív folyamatokban fontos szerepet játszott a szövetség sportigazgatója, Willibald Ruttensteiner is.”

ERŐSSÉGEK

Szakértőnk szerint az osztrák válogatott legnagyobb ereje éppen az állandóságban, az egységben rejlik, abban, hogy Marcel Koller szövetségi kapitány már négy éve együtt dolgozik a kerettel, amely nagyon keveset változott az évek során, ellenben nagyon jól összeért.

„Korábban mérkőzésenként három-négy újoncot is avatott Ausztria. Kollernél azonban az utóbbi években kiforrott az a keret, amelyre épít, és ezen általában már csak lényszerből változtat. Az alapemberei mellett akkor is kitart, ha klubjaikban éppen nem játszanak. Robert Almer (jelenleg Austria Wien – a szerk.) például úgy védte végig a selejtezősorozatot, hogy a Cottbusban és a Hannoverben sem védett, a kapus azonban így is hibátlan teljesítményt nyújtott a válogatottban.

De ugyanezt elmondhatjuk a csatár Marc Jankóval kapcsolatban is, aki a gyengébb időszakaiban is folyamatosan meghívót kapott, amit azzal hálált meg, hogy hét találatával az osztrák keret legeredményesebb játékosa lett a selejtezők során. Viszont amikor a válogatottban sem ment neki, vagy nem lépett pályára, akkor a helyén játszó Rubin Okotie szerzett győztes gólt az oroszok és a montenegróiak elleni hazai találkozón” – mondta a szakíró.

Esterházy a csapategység mellett a meghatározó játékosok között kiemelte a Bayern München klasszisát, David Alabát is, és megemlítette a Werder Bremen jelenleg sérüléssel bajlódó futballistáját, Zlatko Junuzovicot. Utóbbi a középpálya motorja, a támadójáték szervezője, és kiváló szabadrúgáslövő is.

A laola1.at újságírója megemlítette továbbá, hogy a csapat lelki erejét, pszichés felkészültségét mutatja, hogy több szoros meccset is sikerült megnyernie, olyanokat, amelyeket a korábbi időszakokban általában elveszített. Ausztria hatszor is egy góllal volt jobb ellenfelénél, Montenegróban pedig úgy győzött 3–2-re, hogy a meccsen kétszer is hátrányba került.

VESZÉLYEK

Ami problémát jelenthet Ausztria számára: egyfelől a nagy tornákon való rutintalanság, hiszen a 2008-as, saját rendezésű (Svájccal közösen) Eb-t leszámítva az 1998-as vb óta nem szerepelt nagy tornán. Igaz, ez a rutintalanság Magyarországról és Izlandról még inkább elmondható az F-csoportban.

Ausztriára nézve a kiemelkedően jó selejtezős szereplés is rejthet magában veszélyeket, elkényelmesítheti a csapatot. Hiába maradt ugyanis veretlen a selejtezők során az együttes, a Svájc elleni, novemberi hazai 2–1-es fiaskó a gárda gyengéire is rávilágított.

Ráadásul az osztrák bő keretből jelenleg legkevesebb hatan sérültek. Bár jelen pillanatban egyik sérülés sem tűnik annyira súlyosnak, hogy az Eb-keretet befolyásolja, a sérülések a selejtezők során is gyakori problémát jelentettek, nem kizárt, hogy a jövő nyári torna előtt is megnehezítik majd a szövetségi kapitány dolgát.

AZ ALAPFELÁLLÁS

Marcel Koller a 4–2–3–1-es hadrend híve. A négy védő az fix, és ha nincs sérülés, akkor Florian Klein (Stuttgart), Sebastian Prödl (Watford), Aleksandar Dragovic (Dinamo Kijev) és Christian Fuchs (Leicester) alkothatja a hátvédsort.

A két szűrő közül az egyik általában több támadó feladatot kap. Ezen a poszton szerepel a nemzeti csapatban David Alaba (Bayern München), aki a selejtezők során négy gólt szerzett (Janko után ő volt a második legeredményesebb), hármat előkészített. Az ő társa a középpályán a védekezőbb felfogású Julian Baumgartlinger (Mainz), előttük három támadó szerepel – ezen a poszton több a variációs lehetőség –, míg a center pozíciójában általában a már említett Janko játszik.

Ausztria általában nem törekszik labdabirtoklási fölényre, ugyanakkor igyekszik nyomást gyakorolni a labdát birtokló ellenfélre, minél előbb megszerezni a labdát, amiből gólveszélyes kontrákat vezet.

A LEGISMERTEBB JÁTÉKOSOK

A legismertebb futballistája az osztrák válogatottnak egyértelműen a Bayern BL-győztes labdarúgója, a fülöp-szigeteki anyától és nigériai apától származó, bécsi születésű Alaba, aki a klubjában balhátvédként szerepel, a válogatottban azonban a középpályán.

Alabát szakértőnk is kivételes képességű játékosnak nevezte. Hozzá hasonló tehetsége talán még nem is volt az osztrák futballnak a közelmúltban, és kérdés, hogy mikor lesz legközelebb.

Néhány éve a támadó Marko Arnautovicnak még Alabánál is fényesebb jövő jósoltak a szakértők. Az Interben ugyan nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, de az angol élvonalbeli Stoke-ban megtalálta a helyét, ebben a szezonban öt gólt szerzett a Premier League-ben, míg az Eb-selejtezőkön három találatig jutott.

Rajtuk kívül talán Jankót sorolhatjuk még a nemzetközileg is jól ismert futballisták közé, aki a Baselben újra magára talált. A 32 éves csatár ebben a bajnoki idényben 14 meccsen 13 gólnál tart. Karrierje csúcsán, a 2008–2009-es idényben, a Red Bull Salzburgban 34 meccsen szerzett 39 góllal lett az évad legeredményesebb élvonalbeli futballistája az egész világon.

A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY

„Négy évvel ezelőtt sokan nem értették, hogy miért a svájci Marcel Kollert választották szövetségi kapitánynak, akinek a kinevezését megelőzően két évig nem volt állása, és nem is volt kötődése az osztrák futballhoz. »Ilyen edzőt Ausztriában is lehetett volna találni« – vélték sokan akkoriban. A kritikusok közül többen inkább a korábbi válogatott Andreas Herzogot látták volna szívesebben a kispadon. A szövetség azonban kidolgozott egy profilt, aminek Koller felelt meg a legjobban, és ezután hagyták dolgozni. Ma már nagyon népszerű Ausztriában, ezt annak is köszönheti, hogy kétezer-tizenháromban lett volna lehetősége arra, hogy hazájában, Svájcban legyen szövetségi kapitány, de ő a maradás mellett döntött, Ausztriát választotta” – fogalmazott Marcel Kollerrel kapcsolatban szakértőnk.

Esterházy Máté szerint vitathatatlan, hogy Koller jobb játékosokkal is dolgozhat, mint elődjei, viszont ezt a csapatot ő építette fel nagyon következetes munkával, amiért a labdarúgók is tisztelik, szeretnek vele dolgozni.

Az 55 éves tréner Ausztria előtt hazájában dolgozott (FC Wil, St. Gallen, Grasshoppers), majd irányította a német 1. FC Kölnt és a VfL Bochumot is. Az osztrák válogatottat 2011 novembere óta 35 mérkőzésen vezette, a mérlege: 19 győzelem, 7 döntetlen, 9 vereség. Együttese ez idő alatt 60 gólt szerzett és 35-öt kapott.

AHOGY MINKET LÁTNAK

Kollert mindig visszafogottság jellemzi, távol áll tőle, hogy bármelyik ellenfelet lebecsülje, hogy „álomsorsolást” emlegessen, ezért a sorsolást követően is nagyon óvatosan fogalmazott az erőviszonyokról.

„Azt gondolom, ennél talán nehezebb csoportba is kerülhettünk volna, de jó csapatokkal találkozunk. Portugália kiemelkedő együttes, és ott van ugyebár Cristiano Ronaldo is. Magyarország nagyon hosszú idő után szerepelhet újra Európa-bajnokságon, ezért biztos, hogy nagyon motivált lesz” – nyilatkozta a sorsolást követően a szövetségi kapitány. Az osztrákok a leendő ellenfelek közül egyébként az izlandiakkal játszottak legutóbb, 2014-ben, Innsbruckban 1–1-es döntetlent.

„Nagyon, nagyon nehéz csoport ez, mert Magyarország és Izland is jó csapatot épített fel. Nem lesz könnyű. Az olyan kifejezések, mint hogy »lehetett volna nehezebb is«, nem játszanak egy Európa-bajnokság esetében” – mondott némileg ellen a szövetségi kapitánynak Christian Fuchs, az osztrák válogatott csapatkapitánya.

„Az összes csapat, amely kijutott az Európa-bajnokságra, megmutatta már az erejét. Egyik sem lesz könnyű ellenfél az Eb-n, nagyon kiegyensúlyozott párharcok várhatók az F-csoportban. Mindegyik ellenfélre alaposan fel kell készülnünk. Tudjuk, mire vagyunk képesek, és nem szabad takargatni ezt” – nyilatkozta David Alaba.

„Úgy vélem, elégedettek lehetünk a sorsolással – így vélekedett Marc Janko. – Vannak nehezebb csoportok, de az Eb-n nincs könnyű ellenfél. Játszottunk Izlanddal, és mindenki győzelmet várt, de kifejezetten nehéz összecsapás volt. Portugália világklasszis csapat, és van egy kivételes játékosa. Magyarországgal kapcsolatban kicsit bizonytalan vagyok, mert nem ismerem a válogatottját, így kevés vonatkozót tudok róla.”

Esterházy Máté az internetes fórumokból leszűrhető általános vélekedést úgy foglalta össze, hogy az osztrák emberek két szempontból is örülnek annak, hogy Magyarországgal találkozik a válogatottjuk az Eb-n. Egyrészt azért, mert ennek a párharcnak nagy hagyományai vannak, az osztrák–magyar találkozó mindig presztízsmeccsnek, ha úgy tetszik, rangadónak számít. Másrészt úgy vélik, hogy a magyar válogatott kulcsemberei – leginkább Király Gábort, Gera Zoltánt és Dzsudzsák Balázst sorolják ide – már túl vannak pályafutásuk legjobb időszakán.

♦ AZ EURÓPA-BAJNOKSÁG, A MENETREND

2016. június 10.–2016. július 10.
A 24 csapatot 6 négyes csoportba osztották. A csoportok első két helyezettje és a négy legjobb harmadik helyezett továbbjut a nyolcaddöntőbe. A nyolcaddöntőtől egyenes kieséses rendszerben zajlik a torna, a harmadik helyért nem rendeznek mérkőzést.

AZ EB TELJES MENETRENDJÉT ITT TALÁLJA MEG!