Jégkorong: a mieink 8–1-re kikaptak a fehéroroszoktól

Egyszerre két ellenféllel zárta a Lörenskogban rendezett felkészülési tornát a magyar válogatott, ráadásul egyik sem volt könnyű, együtt meg pláne. Egyfelől a világranglista-14., tavasszal még az elit-világbajnokságon szerepelt Fehéroroszországot rendelték a harmadik mérkőzésünkre, és miután péntek este tíz után végeztek a fiaink Norvégia ellen, szombaton már 11 körül melegíthettek újra... Mindez aztán meg is látszott a második harmadtól, amelyben kicsontoztak minket a beloruszok, akikkel egyébként jövőre, 2019. április 30-án a divízió 1/A-világbajnokságon Asztanában is találkozunk majd.

Regenerálódásra tehát kevés, gyakorlatilag semmi idő sem jutott, úgyhogy nyilván belenyúlt a keretbe a szakvezetőség: a kapuban Vay Ádám kezdett (aztán miként az előző este, az utolsó harmadra most is jött a csere), a hátvédektől Kiss Dániel, a csatároktól pedig Chris Bodó, Galló Vilmos és Hári János pihenhetett.

Mindezek után a kísérleti csapattal szereplő Fehéroroszország szinte lelőtte a színről a mieinket, de pontosabb talán, ha azt mondjuk, hogy vaktölténnyel lövöldözött az ellenfél, mert ugyan a kapura lövési mutató 23–7 volt az első harmadban, az eredmény 1–0, ide! Folytatva a hétvégi valószínűtlen gólszerzőink sorát, most a bekk Gőz Balázs talált be, az viszont nagyon is ismerős, hogy gyűjtögettük a kiállításokat, úgyhogy gyakorolhattuk az emberhátrányos védekezést. Ez pedig jól ment – viszont a második harmadra elfogyott az energia...

Az egyenlítő gól 25:14-nél esett – aztán 38:49-nél már 6–1 volt, oda! Nincs különösebb magyarázat az összeesésre, mint a felütésben sorolt tények, hogy magasabban jegyzett az ellenfél, illetve kevesebb volt a pihenőidőnk is, ami úgy ütközött ki sajnos, hogy rosszul játszottunk, és csak nyeltük a gólokat, noha a kapura lövési mutató ebben a játékrészben sokkal kiegyenlítettebben alakult, 18–14 lett.

A förtelmes szakaszunk után jönnie kellett a kapuscserének, hátha feléled tőle a társaság, ami mérsékelten hatott, mert a befejező felvonás 12–9-es kapura lövési számai mellett azért gólból kaptunk még kettőt...

A vége 8–1, oda, aminél nagyobb verést a beloruszoktól csak egyszer, 1996-ban kaptunk olimpiai selejtezőn – ami nyilván nem olyan szép, mint amikor két éve Szentpéterváron 5–2-re nyertünk Fehéroroszország ellen, 77 esztendő után az első győzelmünket aratva az elitben, de most nem is ez a lényeg, hanem hogy készüljünk a 2019-es divízió 1/A-vb-re – amelyen ráadásul úgyis találkozunk ismét...

JÉGKORONG
NÉGY NEMZET TORNA, LÖRENSKOG
FEHÉROROSZORSZÁG–MAGYARORSZÁG 8–1 (0–1, 6–0, 2–0)
Lörenskog. V: Holm, Linde, G. Jonsson, Naperotti (svédek)
FEHÉROROSZORSZÁG: Oszpikov, Kriszkin, Horomando – Vorobej, Antonov – Gotovec, Bokun (1) – Usztyinenko (1), Litvinov 1 –Kiszli (1), Remezov 1 (1), Gyemkov 1 (1) – A. Maljavko, Bojarcsuk, Sz. Maljavko – Parfejevec 1, Belevics, Sztefanovics 2 – Fejoktyiszov 1 (1), Bovbel, Gavrusz 1 (2). Szövetségi kapitány: Andrej Szidorenko
MAGYARORSZÁG: Hetényi Z. (Vay) – Pozsgai, Stipsicz – Szirányi B., Láday – Szabó Dániel, Vokla – Gőz 1, Varga A. – Becze T., Sarauer, Erdély Cs. – Sárpátki, Vas J., Somogyi – Terbócs (1), Benk, Németh A. (1) – Szabó K., Reisz, Miskolczi. Szövetségi kapitány: Jarmo Tolvanen
Kiállítások: 16, ill. 14 perc
Kapura lövések: 53–30

A másik mérkőzésen: Norvégia–Franciaország, 16 óra