Majd' esztendőnyi spéttel, de nekikezdett a seprésnek az új seprű a Magyar Jégkorongszövetségnél.
Az egyedüli jelöltet, Such Györgyöt tavaly május 30-án választották meg a szövetség elnökének, nyomban felállt az új elnökség, ám jobbára csak az irodában cserélődtek az emberek. Mostanra viszont az irányváltással elértek a szakmáig: nem hosszabbították meg a férfi felnőtt- és juniorválogatott szövetségi kapitánya, a kanadai Rich Chernomaz szerződését. Ezt a tréner megerősítette a Nemzeti Sportnak, míg a szövetség kulturáltan bár, de elutasította az érdeklődésünket, nem kívánt élni a válaszadás lehetőségével, noha kérdésünk van, nem is kevés.
Információnk szerint ugyanis a személycserékkel nem állnak meg a főedzőnél: megszűnt a Chernomaz mellett a felnőtt- és juniorválogatottnál általános igazgatóként dolgozó Nagy Attila ez irányú megbízatása is, és raportra volt hivatalos az utánpótlás-igazgató egyben ifjúsági és serdülőkapitány, a szintén kanadai Glen Williamson is, akinek az esetét bonyolítja, hogy neki ráadásul, 2018-ig él(t) a szerződése.
Ezekért is kérdeztük a szövetségtől, hogy valóban leváltották-e az említetteket, és ha igen, miért, továbbá, hogy igaz-e az értesülésünk, hogy a válogatott stábtagoknak pályázniuk kell majd az eddig általuk betöltött pozíciókra. Az e-mailben és szóban is feltett kérdéseinkre a szövetség így reagált: „Nem tudunk egyelőre választ adni, mert nem tartanánk szerencsésnek, hogy amíg minden szereplővel személyesen nem egyeztettünk, addig bármilyen információt a lapból tudjanak meg. A részletekről a belső szakmai kört hétfőn fogjuk tájékoztatni, utána állunk rendelkezésre és nagyon szívesen nyilatkozunk a szövetséget érintő ügyekben.”
A szövetségnek természetesen joga az érintettek – például a játékosok – házon belüli tájékoztatása, amit persze eddig sem tiltott semmi és senki. Ugyanakkor aligha kérdéses, hogy közérdeklődésre tart számot, ki a magyar férfi felnőttválogatott szövetségi kapitánya. Márpedig ő a pénteken véget érődivízió 1/A-világbajnokság óta nem Chernomaz, akinek a szerződéséből az egyéves opció akkor lépett volna életbe, ha visszajut a csapata az elitbe, ám miután az ötödik helyen végzett, a szövetségnek május közepéig maradt ideje dönteni, hogy vele kívánja-e folytatni. Nos, a szövetség nem várt sokat, hétfő este telefonon közölte a határozatát Chernomazzal.
Amit természetesen vegyesen fogadnak a berkekben.
Egyfelől a Williamsonnal megtervezett és immár négy éve vezetett program eredményeképpen a serdülőtől a felnőttválogatottig azonos feltételrendszerben készülnek a játékosaink, zökkenőmentesen lépdelnek feljebb: az idei 22-es vb-keretből heten is így kerültek a nagyokhoz, ami egyben azt is jelenti, hogy szinte befejeződött a generációváltás: Kijevben a „szapporói hőseink” közül már csak ketten szerepeltek. A többi hősből sokan edzőként csatlakoztak vissza a válogatott programjába, így például a Chernomaz lehetséges utódának tartott Majoross Gergely is. (Egy másik elmélet szerint viszont szlovák edző jöhet.) Mindennek a tetejébe Chernomaz azt kapta feladatául, hogy az első, hároméves szerződése végére legyen ismét az elitbe jutásra esélyes csapatunk, erre már 2015-ben feljutottunk, így 2016-ban az elitben szerepeltünk.
Idén, 2017-ben viszont csak ötödikek lettünk, amihez vastagon hozzájárult, hogy Chernomaz a felkészülés javában nem volt itt személyes okból. A négy edzőmeccsből egyen vett részt, és utóbb több játékos is arra panaszkodott, hogy a kiesett idő nagy gondot okozott a korongkihozatalok és az emberelőnyök begyakorlásában, az említett játékhelyzetekben észlelt problémák kiütköztek a vb-n. Ráadásul van olyan játékos is, aki csak azért nem mondta le a válogatottságot, mert hazahúzza a szíve...
Egy szó, mint száz: új szelek fújnak (majd).