JÉGKORONG
FÉRFI OLIMPIAI SELEJTEZŐTORNA, NOTTINGHAM
1. FORDULÓ
MAGYARORSZÁG–ÉSZTORSZÁG 4–1 (1–0, 2–1, 1–0)
Nottingham. V: DiPietro (svájci), Smetana (osztrák) Beresford (brit), Szuszlov (kazah)
MAGYARORSZÁG: RAJNA – STIPSICZ (1), Pozsgai – Szirányi B., Macaulay – Szabó B., Garát – Kiss D. (1) – ERDÉLY CS., HÁRI J. 3, TERBÓCS – Galanisz, Nagy G., Sofron I. – Kóger D., Sarauer, Papp K. – CSÁNYI 1, Benk, Szita – Tóth Richárd. Szövetségi kapitány: Jarmo Tolvanen
ÉSZTORSZÁG: Koitmää – Slessarevski, Lahesalu – Novikov, Ossipov – Jansson, Saskin – Sibirtsev, Arrak, Makrov – Usov, Andrejev, Aleksandrov – Kiik, Lodeikin 1, Hast – Puzarkov, Svartbro, Linde – Kuznetsov, Koll. Szövetségi kapitány: Jussi Tupamaki
Gólok. 9:21: Hári J. (Galanisz, Terbócs, 1–0). 26:20: Hári J. (Nagy G., Terbócs, 2–0 – emberelőny). 29:29: Lodeikin (2–1). 31:11: Hári J. (Stipsicz, Szabó B., 3–1). 56:10: Csányi (Kiss D., 4–1)
MESTERMÉRLEG
Jussi Tupamaki: – Jó tapasztalat ez a fiataljainknak. Egész sokáig tudtuk tartani a taktikánkat, aztán persze hibázgattunk egy sokkal kiforrottabb csapattal szemben, ám összességében elégedett vagyok a srácokkal. A legfontosabb, hogy ezen a hétvégén jó, magas színvonalú mérkőzéseken teszteljük a játékosainkat, igyekszünk a legtöbbet kihozni belőlük. Az első három sorunkból három-négy ember hiányzik, főleg hátvédek, de a magyar válogatottból is hiányoztak az északi légiósok...
A CSOPORT MÁSIK MECCSÉN
Nagy-Britannia–Románia 4–3
Egyelőre minden rendben: hiába sok a hiányzónk – elfoglalt klasszislégiósainktól „szapporói hőseinken” át más sérültekig – van még tartalék a magyar férfiválogatottban.
Épen, egészségesen, a szokásos vidámságával itt van például Nottinghamben a kétségkívül topkategóriás Hári János, aki a svéd és finn élvonalhoz meg az EBEL felvillanyozásához szokott, úgyhogy egy ilyen olimpiai selejtező mérsékelt kihívás neki – hát még a nyitó meccsünk, amelyen az alattunk lévő divízióhoz tartozó Észtország volt az ellenfelünk.
– Miként lehet felkészülni egy alacsonyabban rangsorolt, ráadásul alacsony átlagéletkorú ellenfélre? – Mint mindig, ezúttal feltérképeztük a riválist, és elmondtuk a fiúknak, mire figyeljenek. Ezután viszont a saját hokinkra koncentráltunk. – Mindezek után mennyire elégedett? A kiemelkedő Hári Jánossal alighanem teljes mértékben. – Persze, mindenki tudja, hogy klasszis: ezúttal jól teljesített, gólokat szerzett. Egyébként az első harmadban úgy játszottunk, ahogy szerettünk volna, gyorsan járattuk a korongot, a másodikra csökkent az intenzitás, ami nem tetszett, viszont a harmadikra ismét felpörögtünk. – Hogy van Kóger Dániel, aki megsérült a mérkőzés felénél? – Egyelőre nem tudom, még vizsgálják. – Hasznos, hogy holnap edzésen gyúrhatja tovább a csapatát, vagy sokkal rosszabb, hogy máris kiesünk a ritmusból? – Valahol a kettő között. Persze, mivel nyertünk, jó lenne azonnal lejátszani a következő meccset is, ám tudtuk előre, hogy ilyen a torna menetrendje, úgyhogy készültünk rá. – Mire számít majd a Románia elleni folytatáskor? – Leginkább kemény csatára. Riválisok vagyunk, szomszédok, a játékosok ismerik egymást, úgyhogy szoros és jó mérkőzés lesz. |
Ez az osztálykülönbség rögvest látszott, csak a statisztikán nem, mert ugyan a mieink könnyedén keringették a korongot a támadó harmad mélyén is, talán hatott még rájuk a minapi Super Bowl élménye: átcipelni akarták a pakkot a gólvonalon, nem pedig lőni. Következésképp a fölény is oda-odalett, mert amikor pedig kiszabadultak a baltiak, ügyesen építgették a támadásaikat, amennyire a képességeik engedték. Viszont a vezetést csak mi szereztük meg, amikor Galanisz Nikandrosz lövése nyomán a pakk végső soron Hári János testéről került a kapuba (1–0).
Még egy rossz cserénk miatti emberhátrány maradt az első harmadból, egyébként annyit állapíthattunk meg, hogy az ellenfél zsenge, a mi teljesítményünk szintén, de mindezek tudatában is jogos az előnyünk. Hát még a folytatásban: a fordulás után néhány perc alatt legyártottuk az első játékrész lövésmennyiségét, a Sofron István akasztása miatt kapott emberfórból Hári lövetett egy öngólt az észt hátvéddel (2–0), és kezdett a várt mederbe terelődni a meccs.
Az más kérdés, hogy sikerült belefutnunk abba a problémába, amire Fodor Szabolcs segédedzőnk felhívta a figyelmet tegnap, miszerint az észtek kicsit „csalnak” a védekezésükkor, ezért a támadóharmadbeli korongvesztésünkkor figyelni kell a gyors visszarendeződésre. Nem igazán sikerült: Kirill Lodeikin háborítatlanul végigbalettozhatott a félpályán, és még Rajna Miklós kulacsa is felemelkedett a háló tetejéről, amikor a korong a kapujába került (2–1).
Viszont a szorosabb állás nem tartott soká, konkrétan 102 másodpercig, mert aztán öt az öt ellen is felálltunk, és a teljesen más dimenzióban hokizó Hári még nagyobb pipás gólt lőtt, avagy „félidőre” triplázott (3–1)!
Ez volt a jó hír, a rossz viszont, hogy ekkorra eggyel kevesebben lettünk, mert Kóger Dániel az egyik lábára nehézkedve csúszott le a jégről, majd onnan leérve rögtön az öltözőbe bicegett...
Az utolsó harmadban az egyetlen jegyzőkönyvezendő esemény az egy szem kimaradt emberelőnyünk volt – de csak addig, amíg Csányi Karol nem lőtt takarásból, mert a lökete befért a rövid felsőbe (4–1), és ezzel kialakult a játékhoz arányuló háromgólos győzelmünk.
A péntek szünnap a tornán, úgyhogy legközelebb szombat délután játszunk, akkor a háromsornyi erdélyivel felálló Románia lesz az ellenfelünk, és vasárnap este vívunk a házigazda Nagy-Britanniával, a reményeink a papírforma alapján gyakorlati döntőt.
JARMO TOLVANEN MELLETT A TRIPLÁZÓ HÁRI JÁNOS ÉS CSÁNYI KAROL IS ÉRTÉKELTE AZ NSO TV-NEK A MÉRKŐZÉST
MINIINTERJÚ HÁRI JÁNOSSAL
– Viszonylag új sorokkal játszottunk, harmatos ellenféllel: jó edzőmeccs volt?
– Ezek a meccsek nem tudom, mennyire hasznosak. Néha még kicsit lejjebb is húz, mert ugyan hajtottak az észtek is, nincs meg az a technikai képzettségük és lendületük, hogy ugyanazon a sebességen játsszanak, mint mi, és néha lelassultunk hozzájuk. A második szünetben ez is volt a témánk az öltözőben, hogy vissza kéne térnünk a saját tempónkhoz. Néha sikerült, néha nem. Tényleg nehéz ilyen meccseket játszani, amelyeken olyan gyenge az ellenfél, hogy meglepődsz, amikor nálad a korong, mégsem támadnak meg... Mégis veszélyesen alakult, hiszen 3–1-nél nemcsak nekünk, nekik is voltak helyzeteik, és ha akkor betaláltak volna, meleg is lehetett volna a vége: hamarabb le kellett volna zárunk. Viszont győzni kellett, és ez sikerült.
– Harmincegy perc alatt mesterhármast szerzett: Hári-központúak a figuráink, vagy így jött ki a lépés?
– Inkább az utóbbi, mert két gólom is szerencsés volt. A sortársaimnak nagyobb helyzeteik akadtak, a góllövést viszont megspórolták a következő mérkőzésre, úgy tűnik... Ugyanakkor egyre jobban hokizott a sorunk, egyre több helyzetet alakítottunk ki, csak majd be is kell lőnünk ezeket.
– Jó vagy rossz, hogy az első forduló után máris szünnap van, ami persze lehetőséget nyújt a gyakorlásra?
– Jobb lenne, ha nem lenne edzés... Én legszívesebben lejátszanám a három meccset egymásután, az edzéseket kevésbé érzi az ember. De ez van, úgyhogy pénteken tréningezünk, aztán nekiszaladunk a román válogatottnak.
A VÁLOGATOTTBAN DEBÜTÁLÓ PAPP KRISTÓF ÉS RAJNA MIKLÓS IS BESZÉLT AZ NSO TV-NEK.
TOVÁBBI VÉLEMÉNYEK
Rajna Miklós, a magyar férfiválogatott kapusa: – Az első meccs mindig nehéz, a csapatnak és a kapusnak is. Mi, kapusok jobban szeretjük, ha több helyzete van az ellenfélnek, és belelendülhetünk, ám fontos volt, hogy domináljunk végig, ami sikerült is. Nyertünk, megvan a három pont, ez a legfontosabb. Továbbá szerettük volna átvenni azokat a taktikai elemeket, amelyeket majd később is szeretnénk alkalmazni, illetve kijavítani az apró hibáinkat. Holnap edzünk majd, aztán jöhet a következő feladat!
Csányi Karol, a magyar férfiválogatott szélsője: – Nagy Gergő csapatkapitány elmondta a kezdés előtt, hogy az első perctől száz százalékkal kell mennünk, korcsolyázni, lőni és a rendszer szerint játszani. A gólom előtt Kiss Danitól kaptam a passzt, Benk Andris pedig elvonta a figyelmet, így lehetőségem nyílt lőni a hátvéd mögül. Nyitrán, a klubomban jól érzem magam, jó szezonom van, ezért is hívhattak be a válogatottba.
Papp Kristóf, a magyar férfiválogatott újonca: – Nagy élmény volt az első mérkőzésem a felnőttek között, hála istennek nyertünk is. Várom a beavatásom, mindig figyelek, nehogy valaki a hátam mögül előugorjon egy tortával... Nehéz összevetni a tengerentúli és az itteni színvonalat, főleg, mert a leggyengébb ellenféllel kezdtünk, ráadásul én még az időeltolódás miatti fáradtságom igyekszem kipihenni. Egyéni célom annyi van csupán, hogy minél többet játszhassak és hozzá tudjak tenni a csapatteljesítményhez – persze egy pont jó lenne...
Sokat beszéltünk arról a héten, hogy a mieinktől hányan és kik hiányoznak – leginkább az északi légiósaink, Bartalis István, Galló Vilmos és Sebők Balázs –, ám Észtország sem a legerősebb keretével érkezett Nottinghambe. Az eleve fiatal, 24 éves átlagkorú csapat nélkülözi a kétségkívül legmagasabban kvalifikált spílerét, az ugyancsak a finn élvonalban légióskodó Robert Roobát: a 26 éves szélső a JYP-ben 40 meccsen 20 pontot (10 gól+10 assziszt) szerzett az idényben, ami nagyon szép, habár elmarad a mi ottani légiósaink, Galló és Sebők produkciójától. Bekerült ugyanakkor a balti keretbe az egyaránt Észak-Amerikában légióskodó és csodálatos nevű Emil Esko Key Svartbro és Kirill Lodeikin – ebben is hasonlítanak ránk, hiszen nálunk most szerepelt először a felnőttválogatottban a tengerentúli juniorligából, a USH-ből érkező Papp Kristóf, aki megkapta a harmadik sorunk jobb szélét. Egyébként a körülmények okán sosem látott csatárhármasokkal álltunk fel, viszont a kapuban régi ismerős, a tapasztalt Rajna Miklós kezdett – odaát pedig a korábban Dunaújvárosban és a Vasasban is légióskodó Villem-Henrik Koitmää. |
A FOLYTATÁSBAN
2. FORDULÓ (szombat)
15.00: MAGYARORSZÁG–Románia – élőben az NSO-n!
19.00: Észtország–Nagy-Britannia
3. FORDULÓ (vasárnap)
15.00: Románia–Észtország
19.00: Nagy-Britannia–MAGYARORSZÁG – élőben az NSO-n!