Három magyar aranyérem 1000 méteren

Olimpiai bajnokunk, Vajda Attila szokásához híven a mezőnnyel jött C–1-ben – csak kicsit volt furcsa és zavaró, hogy a futam közben szólt a német himnusz és ment a K–1 éremátadó ceremóniája –, de a hajrára hiába indította meg a hajóját, a többiek is tudtak még gyorsítani, és a hátránya is igen nagy volt már addigra. Vélhetően csak azért nem lett utolsó, mert a rutinos orosz Makszim Opaljev 800 méternél gyakorlatilag leállt, örült, hogy célba ért. Vajda a sűrű eddig program után nem várt magától és az Eb-től túl sokat, úgy volt vele: ha át tudja menteni a válogatós formáját, az jó, de ha nem sikerül a kontinensbajnokság, akkor sincs túl nagy tragédia. Lévén a szezon fő versenye mégiscsak a szegedi vb lesz augusztusban, amelyen duplán házigazdaként szállhat csatába az éremért és az olimpiai kvalifikációért.

A futamhoz tartozik, hogy a rajtot kétszer visszalőtték, másodszorra száz méter megtételét követően. Azokban Vajda jó pozíciókat foglalt el, harmadszorra viszont már nem tudott ugyanúgy megindulni. Elmondása szerint közrejátszott ebben a fáradtsága, pénteken ugyanis frissebbnek érezte magát.

Kovács Katalin női K–1-ben viszont nem adott esélyt a mezőnynek. Szépen evezve, megkockáztatjuk, magából a maximumot még így sem kihozva két hajót vert a második helyen érkező szerbiai Nagy Antóniára. A többiekre pedig még annál is többet…

Párosaink közül a K–2-es egység – benne a válogatókon meggyőző Dombi Rudolffal és a rutinos, már sok társhoz kiválóan alkalmazkodó Kökény Rolanddal – jó rajtot követően 750-ig „megbújt” a középmezőnyben, majd remek hajrában megindította a hajót, amely harmadikként ért célba egy rangos olimpiai számban.

A szezonban összetérdelő, de a válogatottba így is bekerülő, onnan évek óta összeszokott párosokat kiütő Nagy Péter, Széles Gábor C–2-es magyar egység a hatodik helyen végzett, a kiegyenlített mezőnyben a hajrában tudtak meglépni tőlük az ellenfelek.

Nem úgy a női K–2-es duónktól, benne a szám világbajnoki címvédő párosával, Szabó Gabriellával és Csipes Tamarával. A mezőnyt messze leszakítva magyar, német és orosz külön csata bontakozott ki már igen korán, hogy a hajrában a mieink kétséget se hagyjanak afelől: nemcsak a legjobbak, hanem ráadásként még jó formában is vannak, motiváltak és „harapnak”.

A nap talán legszínvonalasabb, legkiegyenlítettebb versenye a férfi K–4-esek küzdelme volt. A Kammerer Zoltán, Vereckei Ákos, Kucsera Gábor, Boros Gergely alkotta, jó erőkből álló, de ebben a felállásban csak az idén próbálkozó egység remekül tartotta a lépést a mezőnnyel, és úgy lett negyedik, hogy a harmadik románok „centikkel” előzték meg őket. Szégyenkezésre azonban semmi ok, a győztes portugáloktól is csupán 510 ezreddel maradtak el. Más kérdés, a négyes jövője Storcz Botond felnőttkapitány kezében van, aki az Eb-t követően hozza meg a vb-indulásra vonatkozó döntését. Ha a szakember úgy gondolja, a tagcsere vagy -cserék sem elképzelhetetlenek.

A kora délutánra a koronát a C–4-sek versenye tette fel, legalábbis magyar szemszögből. A hajóban olyan versenyzők jutottak szerephez, akik az elmúlt két évben párosban indulhattak 1000-m-en, vagyis a Sáfrán fivérek, Mátyás és Mihály, valamint Tóth Márton és Mike Róbert. A finálé jó tempót hozott, amelyet négy hajó tudott tartani igazán, közülük a magyar hajrája volt a leggyorsabb és a legjobb.

200 MÉTEREN SEM RENDEZNEK DÖNTŐT MAGYAROK NÉLKÜL

Szombat kora délután eldőlt, hogy a másnapi 200 m-es döntők egyikét sem rendezik meg magyar egység nélkül. A délelőtti előfutamok során a női K-2-es egységünk azonnal bejutott a fináléba, viszont a fennmaradó négy számban ehhez a középdöntőre volt szükség, a feladatot viszont sikerrel megoldották versenyzőink.

A délelőtt folyamán a Kozák Danuta, Kovács Katalin alkotta 200-as sprintduó adta meg az alaphangot – méghozzá futamgyőzelemmel –, utóbbi így ezzel délutáni középdöntőre szabadságolta magát, nem úgy előbbi, akinek egyesben is volt még jelenése. Nos, a kiváló formában lévő Kozák K-1-ben jó rajtot követően, izgalmas versenyben a második helyet jutott tovább.

Előtte K-1-ben Molnár Péter a harmadik, Bozsik Attila C-1-ben a második helyen végezve jutott be a fináléba a középdöntős futamából.

A férfi K-2-es középdöntőben visszalőtték az első rajtot – mondjuk ezt speciel nem sikerült elsőre, három egység le is küldte az egész távot, a többiek folyamatosan álltak le és fogytak el mellőlük –, az újra indítást követően a Sík Márton, Beé István páros a négyes befutóból első helyen ért célt.

A férfi C-2-ben és a női C-1-ben csak döntőt rendeznek 200 m-en, mindkettőben szoríthatunk magyar indulóért.

KRASZ EMIL (BELGRÁD)