TÖBB MINT 200 OLDALAS BIZONYÍTÁS
Az USADA több mint 200 oldalas dokumentumot tett közzé az Armstrong-ügyben, melyben a nyilvánosság elé tárják bizonyítékaikat. A doppingellenes szervezet 1998-tól indítja a háttér megvilágítását: hét szemtanú és két profi kerékpáros vallomása bizonyítja , hogy a US Postal csapatánál már ekkor rendszeres és szervezett volt a tiltott teljesítményfokozó szerek használata. Regisztrálták EPO, tesztoszteron, emberi növekedési hormonok és kortizon használatát – erről többek között Tyler Hamilton és George Hincapie is beszélt. A doppingolást „rendszeresen felügyelte” a spanyol orvos, Dr. Pedro Celaya. Az US Postal egyik vallomást tevő alkalmazottja, Emma O'Reilly közölte: Armstrong személyesen kérte őt egy alkalommal a használt fecskendők eltüntetésére a holland körversenyen. A jelentés szerint ekkor már a mezőny több tagja gyanakodott, hogy Armstrong EPO-t használ – többek között azért, mert rendszeresen termoszt hordott magával, ami szükséges a szer megfelelő hőmérsékleten tartásához.
2010. május | Floyd Landis doppingolással vádolja meg Armstrongot |
2011. május | Ugyanezt teszi egy másik volt bizalmasa és csapattársa, Tyler Hamilton |
2012. február | A szövetségi nyomozó ügyészség ejti az Armstrong elleni ügyet |
2012. június | Az USADA viszont közli: vádat emel Armstrong ellen |
2012. július | Armstrong visszatámad, méghozzá bíróságon. Azzal vádolja az USADA képviselőit, hogy korrupcióval vette rá volt társait a tanúskodásra |
2012. augusztus | Az Armstrong által felperesként vállalt ügyet ejti a bíróság. Az USADA megfosztja címeitől és eltiltja a kerekest. Armstrong ártatlanságát hangoztatja. |
2012. október | Az USADA közzéteszi az Armstrongra valló 11 kerékpáros nevét, majd a nyomozati anyag 200 oldalas összefoglalóját |
Az egykori profi versenyző, jelenleg csapatmenedzser Jonathan Vaughters vallomásában feltárta: az 1998-as Vueltán bebizonyosodott számára, hogy Lance Armstrong EPO-t használ, és Armstrong is tisztában volt azzal, hogy ő – Vaughters – is él a szerrel. Armstrong egy ízben Vaughters előtt injekciózta be magát.
Az 1999-es doppingesetekről ugyancsak a fent említett tanúk vallottak. Celaya doktort – a jelentés szerint Armstrong befolyására – Luís García del Moral váltotta. A csapat új vezetője, Johan Bruyneel új, a Tour de France-ra fókuszáló stratégiát és felkészülést dolgozott ki, mely során Armstrong „fegyverhordozóival” és bizalmasaival – Tyler Hamilton, Kevin Livingston – dolgozott főleg együtt, külön a többiektől. A hegyi edzőtáborokkal a minimálisra csökkentették a meglepetésszerű ellenőrzések esélyeit. A US Postal 1998 és 2000 közti csapatkapitányát, Frankie Arneut Armstrong ekkoriban győzködte, hogy „vegye komolyan” a versenyzést, és kövesse az Armstronggal 1996 óta dolgozó Dr. Michele Ferrari által előírt doppingprogramot. Tyler Hamilton elárulta, Ferrari több alkalommal is EPO-t adott neki, ez egybecseng öt másik kerékpáros vallomásával.
A US POSTAL DOPPINGSZER-TERJESZTÉSI RENDSZERE
A vallomások alapján a következő kép alakult ki a US Postal doppingszer-terjesztési rendszeréről. Pepe Martí és Luís García del Moral volt az EPO- és tesztoszteronellátó, előbbire Hamilton és Hincapie, utóbbira Andreu és Vaughters vallott rá. Doppingfutárként a csapatnál dolgozók segítségét is rendszeresen igénybe vették. Armstrong nizzai villájában rendszeresen EPO-t tartott, ezt Hamilton (aki volt, hogy kölcsönkért belőle...) és Vaughters is megerősítette.
A nagy kérdés az EPO Tourra eljuttatása volt, főleg a megszigorított biztonsági intézkedések tükrében. A csak „Motoros” fedőnéven említett asszisztens kapta a feladatot a doppingcsempészésre – a Tour de France alatt végig ingázott motorkerékpárjával az ellátók és a US Postal között. Az EPO-ból csak Armstrong és két legfontosabb segítője, Hamilton és Livingston kapott. A verseny előtt Armstrongnak el kellett tüntetni egy fecskendő okozta sérülését (az elfedés sikerült), de nem ez volt az utolsó baki: a sztárkerékpárosnak túl magas volt egy ízben a kortizonszintje, ez pedig doppingvétségnek minősült. A csapat fedősztorit fabrikált Del Moral segítségével – eszerint egy kortizontartalmú kenőcs okozta a szabálytalan értéket (valójában pedig kortizoninjekciók). Emma O'Reilly a csapat alkalmazottjaként tudott a fedősztoritól, és Armstrong is tisztában volt ezzel: „Most már eleget tudsz arról, hogy a mélybe ránts” – közölte vele.
Hamilton elmondása szerint a US Postal vezető triója három- vagy négynaponta használt EPO-t, amelyet Del Moral vagy Pepe Martí szállított, előre feltöltött fecskendőkben. Ezeket üdítős dobozva rejtve csempészték ki. Armstrong – akit nem tartottak számon ekkor a legjobb hegyimenők között – egymás után két hegyi szakaszon is „szárnyalt” az 1999-es Touron, az Alpe d'Huez-n a csapattagok vallomása szerint csak azért nem nyert, mert nem akarta túlzottan magára és a csapatra irányítani a figyelmet. Az 1999-es minták ismételt tesztje kimutatta hat Armstrong-doppingmintában az EPO használatát.
Az USADA közleményben megnevezte, hogy mely kerékpárosok tettek terhelő vallomást Lance Armstrongra. A lista: Frankie Andreau: Kilenc szezonom át voltak egy klubban, 2000-ben vonult vissza. Beismerte, hogy maga is doppingolt. Véletlenül szerzett tudomást arról, hogy Armstrong eritropoetint (EPO), tesztoszteront, növekedési hormont, szteroidot és kortizont szed. |
JÖN A VÉRDOPPING
A 2000-es Touron már rebesgették, hogy jönnek az EPO-tesztek, így Armstrong, Hamilton és Livingston számára vérdopping-programot hoztak létre. A stratégiát John Bruyneel a Dauphié Libéré verseny után ismertette Hamiltonnal. A versenyzőktől ekkor vettek le vért, hogy aztán a Touron vérdoppingra használják azt fel a teljesítőképesség növelése érdekében. A vérátömlesztéseket ekkor még nem tudták szűrni.
A vérlevételt Valenciában végezte Del Moral és Pepe Martí, Armstrong, Hamilton és Livingston magángéppel repült a spanyol városba. Hamilton részletes vallomásban tárta fel, hogyan történt meg a procedúra egy szállodában – ötszáz köbcenti vért vettek le. A kerekesek ezt követően nem meglepő módon fáradékonyságot és erős teljesítményromlást tapasztaltak.
Egy spanyolországi versenyen Hincapie figyelmeztette Armstrongot, hogy tudomást szerzett doppingellenőrök érkezéséről, társa erre feladta a versenyt, mivel tesztoszterontartalmú kenőccsel „dobta meg” teljesítményét. A Touron a US Postal triója vérdoppingot és EPO-t is használt. 2000. július 11-én St. Paul-Trois-Chateaux-ban mindhárman transzfúziót kaptak.
„Kevin Livingstonnal egy szobában kaptuk a vért, Lance a szomszédosban, de láttuk őt is. Johan, Pepe és Del Moral is jelen voltak, utóbbi járkált a szobák között. A vért tartalmazó tasakokat egy kampóval képkeretekhez rögzítették. Feküdtünk az ágyon, és reszkettünk, ahogy a hideg vér beáramlott a testünkbe” – mondta Hamilton. Armstrong domináns teljesítménnyel megnyerte a Tourt, de a franciák – akiknek gyanús lett a US Postal orvosi „hulladéka” – nyomozni kezdtek.
SZÁZALÉK A DOPPINGELLÁTÁSÉRT
A 2000-es szezon végén Hincapie annak érdekében, hogy jobban teljesítsen, megkérte Armstrongot: hozza össze Dr. Michele Ferrarival. Armstrong ezt megtette. Bruyneel csapatvezető közölte 2001 elején: aki Ferrarival akar dolgozni, annak százalékot kell fizetnie szolgálataiért – Hamilton és Hincapie esetében ez évi 15 ezer dollár volt.
„Dr. Ferrari azt mondta, hogy a csapatorvosok segíteni fognak engem a vérdoppinggal, és be is tartotta az ígéretet” – tanúsította Hamilton.
Ferrarit a „karaván” vérdopping- és EPO-szakértőként ismerte. Ferrari rendszeres találkozókat tartott Armstronggal, Bruyneellel és Pepe Martíval. A felkészülés során Hamilton EPO-t kért Armstrongtól, aki csomagban küldött is neki. A tenerifei edzőtáborban a csapattagok Ferraritól kapták a rendszeres EPO-injekciókat. Szintén az olasz orvos javasolta, hogy versenyen magassági sátorban aludjanak a kerekesek, mert ez „megkeveri az EPO-tesztet.”
Hamilton vallomása szerint Armstrong a svájci körversenyen megbukott egy EPO-teszten, de a csapat a nemzetközi kerékpáros-szervezetnél (UCI) elintézte, hogy ezt titokban tartsák. Armstrong és Bruyneel később, 2002 májusában járt az UCI székházában, és százezer dolláros „adományt” ajánlottak fel – a szervezet váltig állítja, ez nem fizetség volt az ügy szőnyeg alá söpréséért. A WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) képviselője megerősítette: több „gyanús” minta van a svájci körversenyről, legalább az egyik Armstrongé.
LANDIST BEVONJÁK
2002-től Floyd Landis lett Armstrong fő segítője és bizalmasa. Landisnek szabad bejárása volt Armstrong lakásába – ezt öt kerékpáros vallomása is megerősíti –, ő felügyelte a vért tartalmazó tasakokat, és részesült Armstrong EPO-adagjából is. Landis is átesett Ferrari vérdopping-kezelésén, a Tour előtti edzőtáborban vettek le tőle fél liter vért. A fiatal versenyző szemtanúja volt, hogy Armstrong a 2002-es Tour egyéni időfutama előtt vért kapott, és a csapat sztárja elmondta neki, hogy „van még egy liter vér a második hétre is.” A programba Vande Veldét is bevonták később – Armstrong elmondta csapattársának, hogy ha maradni akar, akkor precízen követnie kell a Ferrari kidolgozta programot.
„Lance volt a főnök... Amit ő mondott, az történt” – mondta Vande Velde.
Egy évvel később Ferrari svájci bejegyzésű cége 475 ezer dollárt kapott Armstrongtól szolgálataiért, a pénzmozgás bizonyítja a további rendszeres kapcsolatot. Ebben az évben Landist Armstrong teljes bizalmába avatta, a fiatalabb kerékpáros volt a jelentés szerint a „bébiszittere” a felhasználandó vérnek. A Touron, 2003. július 11-én (a hegyi szakaszok előtt) Landis a teljes csapattal együtt vért kapott, majd a 11. szakasz után, az egyéni időfutam előtt szintén. A kerékpárosok kis adag EPO-t is kaptak, ezt a vérátömlesztés elfedésére használták, folytatták az évek óta tartó tesztoszteronos kenőcs (az „olaj”) használatát is. A Tour után kimerültek a vérkészletek, ezért Landistől további vért vettek, amelyet a Vueltán használtak fel. Landis egy személyes találkozás során megbizonyosodott róla, hogy Armstrong továbbra is fecskendőkbe előre bekészített EPO-t „lő”.
2004-ben minden a szokásos mederben folytatódott: Ferrari tovább kapta a pénzt (ezúttal százezer dollárt), a US Postal tagjai EPO-t, vérdoppingot és tesztoszterontartalmú szereket használtak. A Touron a csapat vezető kerékpárosai ismét transzfúziót kaptak, a vért a csapat egy alkalmazottja szállította – az illetőt futárként azonosította Landis, Hincapie és Leipheimer is vallomásában.
Landis részletesen beszámolt arról is, hogy az egyik szakasz után a csapatbusz vezetője a napi szállás felé tartva félreállt, mondván műszaki hibája van – közben Armstrongot és társait ellátták vérrel. Leipheimer és David Zabriskie vallomása is megerősíti ezt, a „buszos sztoriról” a jelek szerint a US Postal tagjai mind tudhattak. Az EPO-t elfedőszerként használták tovább.
VERSENYZŐTÁRSAT FENYEGETETT
A Ferrarira egy olaszországi ügyben rávalló Filippo Simeoni ezzel kivívta Armstrong haragját, aki a 2004-es Touron rendszeresen fenyegette kerékpárostársát a szakaszok során, és a média nyilvánossága előtt is támadta őt (ezért Simeoni később pert indított).
„Nagy hibát követtél el, mikor Ferrarira vallottál, és akkor is, mikor bepereltél. Sok időm és pénzem van. Megsemmisíthetlek” – mondta egy szakaszon Armstrong. A jelenetről videofelvétel is készült, ezt az USADA csatolja a bizonyítási anyaghoz.
A 2005-ös szerhasználatról Levi Leipheimer, Floyd Landis és David Zabriskie vallott. George Hincapie elmondása szerint Armstrong „csupán egy tasak vért használt el” a Touron. Hincapie a szezon során Armstrongtól kért és kapott EPO-t Nizzában. Armstrong hetedszer is megnyerte a Tourt júliusban, majd visszatért az Egyesült Államokba. George Hincapie kapta Bruyneeltől a feladatot, hogy „menjen el a házba, és tüntessen el minden nyomot.” Armstrong „hivatalosan” ekkor már nem dolgozott együtt Ferrarival, de a bankszámlák átvilágítása alapján az olasz doktor rendszeresen kapta ebben az évben is a fizetséget – most százezer dollárt.
A jelentés szerint bizonyítékok voltak arra, hogy Armstrong visszatérése után egy közvetítő – Stefano Ferrari, Michele Ferrari fia – segítségével maradt rendszeres kapcsolatban az orvossal. A kapcsolat meglétét e-mailek sora bizonyítja. Armstrong Ferraritól (azaz becenevén „Schumitól”) rendszeres tanácsokat kapott.
Az USADA jelentése részletesen is foglalkozik Ferrari szerepével, bankszámlakivonatokat tesz közzé – több mint egymillió dollár folyt be a doppingdoktor számlájára Armstrong utalásaiból.
„KIB.SZOTT POKOLLÁ TESZEM AZ ÉLETEDET!”
„Bizonyítékaink kétséget nem hagynak afelől, hogy az US Postal Service profi kerékpároscsapata működtette a sporttörténet valaha látott legkifinomultabb, legprofibb és legsikeresebb doppingprogramját. Szemtanúink, dokumentumaink, első kézből származó, közvetlen, közvetett és tudományos bizonyítékaink perdöntően megmutatják, hogyan működött a szisztamatikus és profi doppingkonspiráció” – tudatta közleményében az USADA ügyvezetője, Travis Tygart. „Tygart közleménye mutatja, hogy az úgynevezett megalapozott döntés csak boszorkányüldözés lesz – az adófizetők pénzéből finanszírozott bulvárkacsa, amely régi és megcáfolt vádakon, ellenséges nyilatkozatokon, kicsikart vallomásokon, titkos megegyezéseken alapul majd” – támadt vissza dühödten Armstrong jogi képviselője, Tim Herman. „Az USADA nem vette figyelembe az 500-600 negatív doppingtesztet és a felmentő bizonyítékokat sem. A kormány pénzelte boszorkányüldözés egy visszavonult kerékpárosra irányult, a joghatóságon túl, figyelmen kívül hagyva az UCI kérését, hogy a teljes vizsgálati anyagot független szakértők nézhessék át – írta Herman, aki megismételte Armstrong korábbi állítását is, miszerint az egyébként is ellentmondásos vallomásokat tevők lepaktáltak a kisebb büntetésük reményében: – Az USADA egy disznót is hajlandó kirúzsozni, de az attól még disznó marad.” |
Egy fejezetben foglalkozik az USADA a doppingellenőrzések elkerülésével. A versenyen kívüli tesztelések elkerülése érdekében „bújócskáztak” – vallotta Tyler Hamilton.
A csapat szabályokat fektetett le a különböző doppingszerek használatára. Az EPO-használat első szabálya az intravénás felhasználás volt, a második az esti beinjekciózás, a harmadik pedig az, hogy „bújjunk el az ellenőrzés elől, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy elkerüljük”. A versenyzők és a csapat alkalmazottjai figyelmeztették egymást az ellenőrzések lehetőségére – Bruyneel rendszeresen „füleseket” kapott ezekről. A csapat általában legalább egy órával kontroll előtt már értesült az ellenőrzésről. Bizonyíték van arra, hogy Armstrong 2010-ben rendszeresen próbálta „megvezetni” az USADA ellenőreit.
A jelentés megállapítja: 1998 és 2005 között nem voltak megfelelő eszközeik az ellenőröknek a használt szerek (EPO, vérdopping, tesztoszterontartalmú szerek, növekedési hormon, kortizon) kiszűrésére, Armstrongék szinte a lebukás veszélye nélkül dolgozhattak. A hematokritszint-teszteket sóoldattal „verték át”. Az USADA részletesen elemzi Armstrong 2009-es és 2010-es gyanús mintáit, 1999-es mintáinak újravizsgálatát. A vallomások és közvetett bizonyítékok a szervezet szerint minden esetben bűnösségre mutatnak. Armstrong Simeonin kívül megfenyegette Hamiltont is. „Kib.szott pokollá teszem az életedet, ha tanúskodsz ellenem. Szétszedlek a tanúk emelvényén!” – ígérte egy szóváltás során.
KONKLÚZIÓ
Az USADA elégségesnek véli bizonyítékait ahhoz, hogy ne maradjon kétség afelől: „Lance Armstrong sorozatos csalást követett el teljesítményfokozó szerek használatával és csempészésével.”
Lance Armstrong maga csak twitter-falán reagált a történtekre. „Hogy mit csinálok ma? Szórakozok együtt a családommal, az egész ügy nem érint meg” – írta |
„Az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége vizsgálata során úgy találta, hogy Lance Armstrong megsértette az antidopping-szabályokat, ezért pedig versenyeredményeitől 1998. augusztus 1-jétől kezdve meg kell fosztani, és örökre el kell tiltani a WADA szabályzatának 10.10.1-es pontja alapján” – írják.
Hogy mi lesz a válasz? Azt még nem tudni.
De vihar biztosan lesz.
Az meg más kérdés, hogy Armstrong címei valóban „tiszták” kezébe kerülnek-e...