Hús-vér sportemberek sikere, kéziláz - így látták a franciaverést Fazekasék

ÍGY LÁTTÁK A MECCSET A HÚS-VÉR MAGYAR SPORTEMBEREK…

„Olykor szerencsénk is volt, de úgy érzem, megérdemelten nyertünk. A mi csapatunk nem sztárokból áll, hanem hús-vér sportemberekből, akik nem ismernek lehetetlent! Fantasztikus sikert arattunk, de szerénynek kell maradnunk ahhoz, hogy így folytathassuk” – nyilatkozta a franciák legyőzését követően a parádés teljesítményt nyújtó Fazekas Nándor. A magyar válogatott kapusa 44 lövésből 21 alkalommal tudott hárítani.

„Ilyen csapatmunka, valamint a Fazekas Nándi bravúrjaival összekovácsolt védekezés nekünk támadóknak is nagy erőt ad – fogalmazott Krivokapics Milorad, aki a második félidőben bátor és gólerős játékával a mérkőzés egyik főszereplője lett. – Minden labdáért keményen megharcoltunk, így próbáltuk meg viszonozni támadásban azt a munkát, amelyet a védelem elvégzett. Éppen a franciák elleni, két évvel ezelőtti Eb-n elért győzelem mutatta meg nekünk, hogy hinnünk kell magunkban, és akkor még egy olyan kiváló csapat is legyőzhető, mint az utóbbi években egyeduralkodó francia válogatott. Két éve voltam legutóbb válogatott, a csapat óriási fejlődésen ment át ebben az időszakban.″

„Édesapám busznyi társasággal érkezve, sok ezer magyar szurkolóval együtt végigtombolta a mérkőzést – mondta Ilyés Ferenc csapatkapitány. – Nincsenek sztárjaink, védekezésben és támadásban, aki éppen pályán van, többet vagy kevesebbet, de legjobb tudása szerint teljesít. A meccsen muszáj volt ennyit cserélnünk, forgatni kellett a csapatot.”

„Óriási meccs volt, amelyet azzal nyertünk meg, hogy Fazekas Nándi elképesztően védett, a védekezésünk brutálisan jó volt, elöl meg nem csináltunk hülyeséget. No és azzal, hogy az első másodperctől fogva az utolsóig magyar szívvel játszottunk!” – formál véleményt Putics Barna.

„Fantasztikus, csodálatos, felemelő, és még sorolhatnám a jelzőket holnapig. Biztos vagyok benne, hogy a szurkolóknak, a sportbarátoknak, az egész országnak és a sportágnak is nagy örömet szereztünk ezzel a sikerrel – nyilatkozta Császár Gábor, akinek lendülete és gólerőssége a harmadik csoportmeccsre is kitartott. – Elmondhatatlanul nagy öröm ebben a csapatban játszani, hihetjük, hogy újra nagy dolgokra lehetünk képesek együtt. Mindegyik társam tudása legjavát adta ehhez a meccshez, mint ahogyan a szurkolóink is, le a kalapot előttük.”

„Van egy olyan testhelyzet, amikor kicsavarodik a derekam, ez most is megtörtént, megint éreztem a pattanást, már tudtam, hogy ki kell szálljak a meccsből – mondta a nem százszázalékosan egészséges Zubai Szabolcs, aki a hajráig hősiesen küzdött az ellenféllel és fájdalmával. – Az orvos és a gyúróink segítségével van most is másfél-két napunk arra, hogy rendbe hozzuk a derekamat. Eddig sikerült, szerintem most sem lesz gond, de örüljünk, ha legalább ennyire felépülök. Elégedett és boldog vagyok, hittünk a győzelemben, és nem úgy mentünk bele a meccsbe a biztos továbbjutás tudatában, hogy nekünk az is elég, ha csak szűken kikapunk.”

„Sajnos követtem el hibákat, de azért boldog vagyok, mert egy góllal tudtam segíteni. Óriási élmény volt ebben a csapatban pályára lépni és legyőzni a francia válogatottat” – mondta Ancsin Gábor.

„Örömet szereztünk a több ezer ittlévő és több millió otthon lévő magyarnak, bízunk benne, hogy a középdöntőben is sokan drukkolnak nekünk, és a helyszínre is sokan eljönnek – nyilatkozta Mocsai Lajos, együttesünk szövetségi kapitánya. – Nagyon bízom benne, hogy otthon is hasonló nagy hőfokú láz lesz, mint ami itt volt a csarnokban a franciák ellen, mert ez a csapat nagyon megérdemli, hogy szeressék.”

ÉS ÍGY A CSALÓDOTT FRANCIÁK…

„Nagyon csalódott vagyok az eredmény miatt. Időtlen idők óta nem történt velünk ilyesmi, szerintem én nem is játszottam még ilyen rosszul a válogatottban. Pedig jó formában, jó erőben érzem magam. Sajnos ilyen a sport, a nagy örömöket néha olyan keserű csalódások követik, amilyen ez a mostani” – mondta önkritikusan a 15 kapura lövéséből mindössze három gólt szerző, nisi születésű Nikola Karabatic francia újságíróknak.

Az újvidéki Magyar Szó további szemelvényeket is közöl Karabatic mérkőzés utáni nyilatkozatából:

„A magyarok nagyon jól játszottak, mi pedig sokkal gyengébben teljesítettünk, mint ahogy azt a szurkolóink elvárták tőlünk. Az ellenfél sokszor engedte, hogy lőjünk, de sajnos a próbálkozásaink, különösen az enyéim, nem találtak célba, ha pedig eltaláltuk a kaput, akkor ott volt Fazekas, aki mindent kivédett.”

A francia játékos elmondta: noha az olimpiai bajnoki címük megvédését fontosabbnak tartják, mint az Eb-szereplést, Szerbiában is nyerni szerettek volna mindenki ellen. A továbbvitt nulla pont valószínűleg nem lesz elegendő a címvédéshez – tette hozzá, majd beszélt a közönségről is:

„Habár Szerbiában születtem, nem számítottam arra, hogy a közönség majd engem és a csapatomat buzdítja, mivel jól tudjuk, milyen közel van Magyarország, ahol nagyon szeretik a kézilabdát, s rengeteg szurkoló érkezett onnan. Ez azonban nem lehet kifogás, mivel mi már rengetegszer játszottunk olyan helyen, ahol az egész lelátó ellenünk szurkolt, mégis sikerült nyernünk” – fogalmazott.

„Nagyon jó meccs volt, csak éppen az eredmény az, ami nekünk nagyon nem jó lett a végén – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak Guillaume Gille, a franciák egyik rutinos, sokat megélt klasszisa. – Fazekas nagyon jól teljesített, mi viszont nem. Sok ziccert hibáztunk, és támadásainkban sem volt meg a kellő erő. A magyaroknak rengetegen szurkoltak a helyszínen, ez átsegítette őket a nehéz pillanatokban, és erőt adott nekik a hajrára.”

„Végig nagy volt a küzdelem, döntő fordulat volt, amikor a második félidőben sokáig nem tudtunk gólokat lőni, ezzel esélyt adtunk a magyaroknak előbb az egyenlítésre, majd a fordításra. A teljesítményünk ma kevés volt a győzelemhez, a magyarok újra esélyt kaptak, és a szurkolóiktól lendületet kapva győzni tudtak” – mondta honlapunknak Grégoire Detrez, a franciák cserejátékosa.

A helyszínen lévő francia drukkerek sportszerűen megtapsolták a mieinket, ezzel ismerték el, kedvenceiknél, a világ legjobbjainál ezen az estén jobb volt az ellenfél. Ezt a franciák szövetségi kapitánya is elismerte.

„Képtelenek voltunk megnyerni a meccset – így Claude Onesta. – Az elején minden rendben volt, aztán a magyarok egyre hatékonyabban védekeztek, és akkor a kapusuk teljesítményéről még nem is beszéltem. Sikerült elbizonytalanítani az átlövőinket, szembesültünk a góllövés nehézségének keserű élményével. A szünet után aztán megint jól alakultak a dolgok, de amikor elhúzhattunk volna négy góllal, megint jöttek a támadásbeli hibák. Ha még egy-két góllal többet tudtunk volna dobni, talán jobban kijön a fáradtság a magyarokon. Nekünk most már visszafogottnak kell lenni, ezzel együtt a nemzeti mez kötelez, a hátralévő meccseket is nagyon komolyan vesszük.”

A franciák tisztességgel viselték a vereséget, ennek egyik jele, hogy a mérkőzés végén megtapsolták a rendkívül lelkes magyar szurkolótábort.