Kézilabda: az EHF elnöke állítja, nézők nélkül nincs final four

– Miközben a legtöbb európai bajnokságot már befejezettnek nyilvánították, az EHF ragaszkodik mindkét nem esetében a Bajnokok Ligája négyes döntőjének megrendezéséhez. Mi a fő mozgatórugó emögött? Pénzügyileg ennyire függ az egész rendszer tőlük?
– A final fourok Kölnben és Budapesten az európai klubkézilabda csúcseseményei, melyekkel egy megjelenési lehetőséget is biztosítunk a csapatok számára – kezdte Michael Wiederer, aki írásban válaszolt a Nemzeti Sport kérdéseire. – Nyilvánvaló, ha elmaradnak, az a kluboknak költséggel jár, miközben a bevételek nem érkeznek meg. Ugyanez történik a mi oldalunkon is, és még hangsúlyosabban kölni és budapesti partnereinknél. Fontos leszögezni, hogy a klubok képviselőinek teljes egyetértésével döntöttünk a halasztott rendezés mellett.

– Miért van ekkora különbség a két sorozat esetében? A nőknél van egy szándék a negyeddöntők lejátszására, a férfiaknál viszont már csak négy csapatnak maradt esélye a végső győzelemre, a többiek elestek ettől.
– Természetesen a férfi Bajnokok Ligája esetében is megvizsgáltuk a kieséses szakasz őszi lejátszásának lehetőségét. Azonban tekintettel a sűrű versenynaptárra, valamint a következő idénytől érvényes, valószínűleg eltérő partnereket hozó új média- és marketingszerződésre, ez nem volt megvalósítható.

– Miért az tűnt a legjobb megoldásnak, hogy közvetlenül a világbajnoki felkészülés elé, december végére halasszák a kölni négyes döntőt?
– A férfiak versenynaptára rendkívül telített, a mérkőzések számát újak beszúrásával nem lehet tovább bővíteni, a döntésnél több különböző érdekelt fél véleményét kellett figyelembe vennünk. Az európai klubkézilabda oldaláról – egyetértésben a férficsapatok képviselőivel – az volt a közös akarat, hogy rendezzük meg a 2020-as final fourt. A négyes döntő első alternatív dátumaként az EHF már március második hetében megjelölte augusztus 22-ét és 23-át. Miután különböző kormányzati intézkedések születtek, gondolok például a tömegrendezvények tiltására vagy az utazási korlátozásokra, vésztervet készítettünk helyi partnereinkkel és a kölni városvezetéssel, egyúttal lefoglaltuk december 28-ra és 29-re a Lanxess Arénát.

– A topjátékosok terhelése volt az elmúlt év egyik fő témája. Ha minden a tervek szerint alakul, a következő idény lehet a legkeményebb két final fourral, világbajnoksággal, olimpiai kvalifikációs tornával és a végén az ötkarikás játékokkal. Hogyan tudnak majd a legjobbak ennyiszer csúcsformába kerülni?
– Lehet azt mondani, hogy ez nem ideális. Bár megjegyzem, a jelenlegi helyzetben azt a kérdést is feltehetjük, mi számít egyáltalán ideálisnak? A sportágunkban és a sportágunkért dolgozók minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy ne sérüljön a versenyrendszer és a játék minősége. Szorosan együttműködünk szerződéses partnereinkkel, hogy a kézilabda remélhetőleg minél hamarabb visszatérjen a szurkolók életébe a csarnokokban és a képernyőkön keresztül. Végső soron a játékosok és a klubok között élő megállapodás van, ezért fontos a közös nevező megtalálása.

– Elképzelhető, hogy nézők nélkül kerül sor a kölni final fourra?
– Nem. Az EHF és a klubok azonos állásponton vannak, hogy – különösen ezen a szinten – nem akarunk nézők nélküli meccseket, amelyek ráadásul úgy járnának jelentős költséggel, hogy azt nem fedeznék a jegybevételek.

– A női BL-re áttérve, mi volt a klubok reakciója a szeptemberi dátumra, és hogy a negyeddöntők esetleges megtartásával a csapatoknak négy nap alatt kellene három meccset lejátszaniuk?
– A mostani helyzetben nemcsak hogy az összes problémát nagyon hamar, már márciusban közzétettük, hanem a nemzeti szövetségeket, valamint a női klubokat tömörítő bizottságokban is megtárgyaltuk. Itt az összes érintett jelen volt, a játékosoktól kezdve a klubokon és ligákon keresztül a helyi szövetségekig. Az EHF pozitív visszajelzéseket kapott az átlátható információáramlás kapcsán, amely minden partnerünknek lehetővé tette a következő időszak megtervezését.

– A budapesti vizes Eb-t augusztusról már jövő évre kellett halasztani. Jelen állás szerint megrendezhetőnek tartja a női final fourt szeptemberben? Hogyan számol, lesznek nézők?
– Fontos, hogy továbbra is szorosan nyomon kövessük a helyzet alakulását. Ahogy a férfiak esetében, itt sem szeretnénk final fourt nézők nélkül. Ebben egyetértés van a klubokkal és a magyar szövetséggel mint helyi rendezővel. Ahogy azt már jeleztük, ha szeptemberben nem lehet játszani, akkor októberben keresünk új időpontot az eseménynek.

– Mi a véleménye a főszponzor Delo Group elnökének nyilatkozatáról, aki a Rosztov érdekében erőteljesen szorgalmazza a negyeddöntő megrendezését? Akkor is, ha októberre csúszna a final four.
– Logikus, hogy rendszeres a párbeszéd az EHF marketingcége és partnere, a Delo között. Azonban az EHF egyes klubokat érintő vagy a lebonyolítással kapcsolatos döntései nem tartoznak a szóba kerülő témák közé.

– A női EHF-kupa esetében miért nem lehetett ugyancsak egy négyes döntővel befejezni a sorozatot?
– A dátumokkal kapcsolatos összetett megbeszélések után úgy döntöttünk, hogy töröljük a férfi EHF-kupa berlini négyes döntőjét, és ezzel párhuzamosan arról is határoztunk, hogy a nők sorozatát sem folytatjuk. Ennek eredményeként csak a férfi és a női Bajnokok Ligáját tervezzük befejezni.

– A lengyelek panaszt nyújtottak be a vb-selejtező törlése miatt, mondván, így nehezebben tudják majd reklámozni a 2023-as, részben hazai rendezésű tornájukat. Mit tud mondani az EHF nekik, illetve a többi olyan válogatottnak, amely játék nélkül esett el a vb-szerepléstől?
– Az adott körülmények között természetes, hogy az érintett nemzeti szövetségek úgy érzik, elvesztették az esélyüket a részvételre, de elhihetik, hogy mi is sajnáljuk, nemcsak a meccsek elmaradását, hanem a minden fél számára elkerülhetetlen pénzügyi következményeket is. Újra és újra el kell mondanunk, hogy a versenysorozatokból származó bevételek nyolcvan százaléka visszakerül a főszereplőkhöz. Ez azt jelenti, az EHF és az EHF Marketing mindent megtesz azért, hogy az érintettek érdekeit szem előtt tartva fenntartsa a versenyeket. A vb-selejtezők kapcsán hozzá kell tenni, hogy az EHF próbált alternatív őszi dátumokat keresni, ám a ligák, a klubok és a játékosok nem támogatták még egy válogatott hét beiktatását. Ezenkívül július 12-ig meg kell neveznünk az európai résztvevőket az IHF-nek.

– Kapott már az EHF bármilyen segélykérést a kluboktól? Vannak-e átfogó tervek arra, hogy anyagilag segítsenek a bajba jutott csapatoknak? Igaz-e, hogy a sorozatok beszüntetését elszenvedő klubok nagyobb kompenzációra számíthatnak, mint amiről előzetesen szó volt?
– Az európai szövetség szintjén nem létezik speciálisan a mostani helyzetben felhasználható pénzügyi alap. A nemzeti szövetségek számára nyújtható támogatásokon jelenleg is dolgozunk. A férfi Bajnokok Ligája esetében a nyolcaddöntőről és a negyeddöntőről lemaradó együttesek kompenzációjánál azt az összeget vettük alapul, amit a final fourba jutóknak szoktunk adni.

– Tervezik, hogy új egészségügyi intézkedéseket vezetnek be a játékosok, az edzők, a szurkolók, az újságírók és a többi résztvevő védelme érdekében az új idényben?
– Egyértelműen elmondtuk, csak akkor lesznek újra mérkőzések, ha a biztonságos feltételek mindenki számára garantálhatóak lesznek. Nyilvánvaló, hogy ez fennáll a 2020–2021-es idény esetében is. A nemzeti hatóságok döntéseit pedig minden esetben tiszteletben kell tartani.

– Mi a legrosszabb forgatókönyv a következő idényre? Utazási korlátozások, zárt kapus meccsek, a vírus második hulláma?
– Tekintettel arra, hogy az egészségügyi helyzet Európa-szerte változik, néhol meghosszabbítják az intézkedéseket, míg máshol legalább részben enyhítenek rajtuk, némi fény azért már látszódik az alagút végén. Ugyanakkor lehetetlen megjósolni, milyen lesz a teljes kép három hónap múlva. Az EHF feladata különböző tervek kidolgozása, miközben próbálunk optimisták maradni. Mindenki játszani szeretne, mindenkinek szüksége van a játékra. Pozitívan állok a jövő elé.