Hé, Vojvoda, hány éves is vagy? – kosárlegendák gratulálnak a magyar válogatottnak

NAGY-PÁL TAMÁS (Kolozsvár)NAGY-PÁL TAMÁS (Kolozsvár)
Vágólapra másolva!
2017.09.06. 17:22
null
Megérdemeltek egy kis lazítást (Fotó: Koncz György)
Horvát legendák gratulálnak neki. Az Európa-bajnokság után biztosan lenne külföldi lehetősége, de Szolnokon érzi jól magát. A kontinenstorna kolozsvári csoportjában eddig 18.8 pontot átlagoló Vojvoda Dávidnak szobatársa, Hanga Ádám sokat segített az Eb-láz legyőzésében – ennek nyolcaddöntőbe jutás lett az eredménye. Még nem fogta fel, azonban azt érzi: mindez kárpótlást nyújthat az elmúlt évek kudarcaiért.

 

– Hosszú volt az éjszaka?
– Az biztos, hogy méltóképpen megünnepeltük az estét – fújt nagyot kissé fáradtan Vojvoda Dávid. – A városba azért nem akartunk bemenni, mert nem tudtuk, mi várhat esetleg ránk a román szurkolók részéről. De így is nagyon jó volt: a játékosokkal, a stáb- és családtagokkal ünnepeltünk a hotelben. Hajnalig elhúzódott, ám szerintem megérdemeltük már, hogy lazítsunk kicsit.

– Olyan ez, mint egy igazi, hollywoodi filmben? Egy ekkora sikert elérve leperegnek az ember szemei előtt a csapattársakkal eltöltött évek, a közösen elvégzett kemény munka, illetve az együtt átélt kudarcok?
– Kudarcok voltak bőven. Elég, ha arra gondolok, amikor két ponton múlt az Eb-re jutásunk, vagy bármelyik vereségre. De ez az érzés most mindenért kárpótol. Bár igazán még fel sem fogtuk, ahhoz napok kellenek. Európa legjobb tizenhat csapata közé kerülni bármelyik sportágban hatalmas dolog. Csodálatos érzés, hogy a részese lehetek ennek.

– Bár mindenhol hangsúlyozzák, hogy csapatként nyertek, vezéregyéniségek akkor is kellenek, s ezt a szerepet Hanga Ádámmal ketten töltik be. Ráadásul egy szobában is laknak most.
– Igen, mert a szokásos szobatársam, Tóth Ádám megsérült. Hanga Ádit kaptam meg, aminek nagyon örülök, mert kiváló lakótárs, nem panaszkodhatok.

HANGA: VOJA NEM HORKOL

„Vojvoda Dávid nagyon jó szobatárs – árulta el kettejük »együttéléséről« Hanga Ádám. – Ráadásul mindketten vezérszerepet töltünk be a csapatban, ezért szerintem nagyon szerencsés, hogy együtt vagyunk. Át tudjuk beszélni akár meccsek előtt, akár utána a taktikát. Voját gyerekkorom óta ismerem, úgyhogy nagyon jó vele. Ráadásul nem horkol, csöndes, mint én, így tudunk pihenni egymás mellett, ami szintén nagyon fontos.”

– Ki a lelkizősebb eddig az Eb alatt?
– Inkább én, hiszen Ádi rengeteg hasonló csatát átélt már. Én kérdezgettem tőle, hogy ilyen médiafelhajtás és közönség előtt milyen érzés játszani. Sikerült megnyugtatnia. Szükségem is volt rá, mert őszintén szólva én visszahúzódó srác vagyok. Az első két mérkőzésemen látszódott is valamiféle lámpaláz. Kicsit túlpörögtem, ami a dobásaim kárára ment. Aztán viszont átestem az Eb-lázon és a két legfontosabb meccsünkön higgadt tudtam maradni.

– Bár a horvátok és a montenegróiak elleni vereség papírformát jelentett, nem volt nehéz lelkileg úgy belemenni a csehek elleni sorsdöntő ütközetbe, hogy nyeretlenül álltak a csoportban?
– Az első meccset sajnáltuk, mert volt esélyünk, és ha Ádi tud játszani a második félidőben… De tudjuk: a sportban nincs ha. Nem voltunk elkenődve, Sztojan (Ivkovics szövetségi kapitány – a szerző) nem is hagyta volna. Ennyire még soha nem láttam őt felpörögve, mint ezekben a napokban. Azonban magunktól is tudtuk, hogy ez a két mérkőzés repíthet fel minket a mennyország kapujába. Ennek megfelelően készültünk, pihentünk és ettünk is teljesen tudatosan, már az edzőtábor kezdete óta.

Szobatársak: balra Vojvoda, jobbra Hanga (Fotó: Koncz György)

– Személy szerint mikor hitte el először, hogy összejöhet a nyolcaddöntő?
– Szerintem már az Európa-bajnokság első meccse után éreztük. Azért hét ponttal kikapni Európa egyik legjobb csapatától, nem olyan rossz. Aztán amikor a Montenegró elleni vereség után este Csehországot videóztuk, annyira fel volt tüzelve a társaság, hogy éreztük: ez meglehet. Az nem volt ott a fejekben, hogy edzőmérkőzésen nemrég kikaptunk a csehektől, mert akkor teljesen máshogy játszottunk, kicsit elaltattuk őket. Amikor az Eb-n kifutottunk ellenük a pályára, akkor már abszolút nem adtunk esélyt nekik, csapatként bedaráltuk őket.

– Ez most a csúcs?
– Nyilván nyertem magyar bajnoki címeket és kupát, voltam négyes döntőben Eurochallenge-kupán, de az Eb legjobb tizenhat csapata között lenni abszolút pályafutásom csúcsa. Szeretném minden pillanatát kiélvezni ennek a sikernek. Ennél feljebb most nem nagyon lehetnék.

– Külföldi csapatban sem? Az Eb-n nyújtott játékát elnézve akár az Euroligában is megállná a helyét…
– Évek óta megkapom a kérdést, hogy miért nem vagyok külföldön. Egy ilyen kontinensviadal után valószínűleg lennének lehetőségeim. De én két évre aláírtam Szolnokra, ahol abszolút jól érzem magam. Nem vágyódom el jelenleg külföldre. Magyar csapatommal is minden évben indulunk a nemzetközi kupákban.

– Tehát nem vonzza egy külföldi kaland?
– Minden ember más. Van, aki bevállalja. Én úgy vagyok vele, hogy nem tudom, mi lenne velem külföldön: mennyit játszanék, hogy érezném magam. Ez is benne lehet abban, hogy még nem igazoltam el. A legfontosabb, hogy jelenleg jól érzem magam a bőrömben. Az embernek jólesik, ha felfigyelnek rá, beszélnek róla. Most viszont a Szolnok sikeréért szeretnék küzdeni.

Románia ellen már nem volt Eb-láz (Fotó: Koncz György)
Románia ellen már nem volt Eb-láz (Fotó: Koncz György)

– Mi a helyzet a szállodában? Ott beszélnek a csapatról, felfigyeltek Vojvoda Dávidra?
– Miután tegnap visszaértünk, hatalmas élményben volt részem. Drazen Petrovic (a horvátok fiatalon elhunyt egykori NBA-sztárja – a szerző) bátyja, Aleksandar, aki ugye most a horvát szövetségi kapitány, azzal fogadott, hogy „Hé, Vojvoda, hány éves is vagy?”. Nyilván jó érzés, hogy ilyen nagy emberek beszélnek rólam. A horvát legendák is itt vannak – mint például Dino Radja –, ők is gratuláltak. De nemcsak nekem, hanem az egész csapatnak. Látszik, hogy kivívtuk az elismerést itt a szakmai körökben. Sztojant is köszöntötték, szerintem ő is meglepődött, hogy mennyien mentek oda hozzá. Mit lehet erre mondani? Büszkék vagyunk magunkra.

– Egy hét alatt sikerült már megszokni az NBA-sztárok közelségét?
– Vannak itt jócskán olyan játékosok, akiket korábban csak a tévében láttunk. Persze azért nem mentünk oda hozzájuk, hogy „szia Pau Gasol vagy Ricky Rubio, csináljunk már egy közös képet”. Azért mi is játékosok vagyunk, furcsa lett volna. Sétálgattak mellettünk, megnéztük őket, de nagy nyálcsorgatás nem volt. Majd a meccsen megkérjük őket egy közös fotóra. Ilyen kaliberű csapat ellen Ádin kívül senki nem játszott, úgyhogy biztosan hatalmas élmény lesz. Komolyan vesszük a mérkőzést. Keménynek kell lennünk, ugyanúgy felszántani a parkettet, aztán még viszonylag szoros eredmény is kijöhet belőle.

– Mi lesz az Eb után? Tarthatja ezt a szintet a válogatott?
– Most elég magasra jutottunk. Nyilván mindenki azon lesz, hogy tartsuk is a színvonalat. Kezdődnek nemsokára a világbajnoki selejtezők, nehéz csoportba kerültünk. Vannak fiatal, tehetséges játékosaink, akik jelenleg nincsenek itt velünk. Övék a jövő. A szakmai munka adva van, és igyekszünk majd továbbra is ilyen jól teljesíteni. Ezt a bravúrt biztosan nehéz lesz megismételni, de nem szeretnénk húsz éveket várni arra, hogy megint világversenyen szerepelhessünk.

KOSÁRLABDA
FÉRFI EURÓPA-BAJNOKSÁG

CSOPORTKÖR, 5. FORDULÓ
C-CSOPORT (Kolozsvár)
Csütörtök
13.30:
Csehország–Horvátország (Tv: M4 Sport)
16.15: MAGYARORSZÁG–Spanyolország (Tv: M4 Sport)
19.45: Montenegró–Románia (Tv: M4 Sport)

A C-CSOPORT ÁLLÁSA
1. Spanyolország44362–239+1238
2. Horvátország431290–267 +237
3. Montenegró422292–298 –66
4. MAGYARORSZÁG422271–283 –126
5. Csehország413287–334 –475
6. Románia44247–328 –814
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik