17 évesen 292 gól - a tinik és a Fradi; Rocchi-csoda

TINIK SPECIALIZÁLÓDNAK A FRADIRA – 17 ÉVESEN 292 GÓL

Úgy tűnik, a tinédzser futballisták nem ijednek meg a Ferencvárostól, sőt! Az idei szezonban már két tizenhét éves játékos is betalált a zöld-fehérek kapujába, mind a ketten életük első NB I-es gólját szerezték. A nyitó fordulóban a kecskeméti Kitl Miklós (született 1997. június 1.) köszönt be a Fradinak, ő ráadásul azon a találkozón debütált az élvonalban, míg tegnap a PAFC üdvöskéje, Sallai Roland vette be Dibusz Dénes kapuját. Az 1997. május 22-én született, azaz Kitlhez hasonlóan szintén 17 esztendős felcsúti támadó második NB I-es mérkőzésén szerezte meg első találatát, amelyet egyébként a Harmadik Félidőben Nyilasi Tibor a forduló góljának választott meg, a támadó középpályást pedig a magyar futball nagy ígéretének nevezte.

Sallai félpályás gólja a Panathinaikosz ellen

Sallai félpályás gólja a Győr elleni ifimérkőzésen

A korábbi válogatott Sallai Sándor unokaöccsét, Rolandot (akinek az édesapja, Sallai Tibor is futballista volt, Siófokon játszott az NB I-ben) augusztusi NB I-es debütálása alkalmával már bemutattuk a Nemzeti Sport Online-on. Amikor a Pécs ellen pályára lépett, már 285 gólnál tartott – U13-as kora óta ennyiszer volt eredményes a Magyar Labdarúgó-szövetség versenyrendszerében a különböző kupa- és bajnoki sorozatokban. A PMFC ellen nem talált be, viszont azóta az U18-as bajnokságban már van öt gólja ebben a szezonban, és egyszer a Ligakupában is beköszönt. Így a tegnapi, első NB I-es gólja már a 292. találata volt az MLSZ versenyrendszerében.

A Fradi elleni tinigólszerzők jó példát mutatnak, lehet, hogy a vasárnapi Újpest–Fradi derbi előtt Nebojsa Vignjevicsnek, a csatárgondokkal küszködő lila-fehérek vezetőedzőjének is az utánpótláscsapatoknál kellene körülnézni, és ott keresni egy támadót. Az előző idényben az újpesti Tóth Barna és Tóth Patrik 18 találattal – hármas holtversenyben a ferencvárosi Törőcsik Bencével –az U21-es bajnokság gólkirálya lett. Tóth Barna most is rendszeresen játszik a lilák U21-es csapatában, négy meccs után négy gólnál tart. Csak az „szól ellene”, hogy –Kitlhez és Sallaihoz képest – túl „öreg”: már elmúlt 19 éves…

ROCCHI-CSODA SZOMBATHELYEN!

A hétvége egyik leghihetetlenebb története a Haladásban a Honvéd ellen bemutatkozó, háromszoros olasz válogatott Tommaso Rocchié volt. A 37. születésnapját szeptember 19-én ünneplő, a szombathelyiekkel múlt héten szerződést kötő csatár ugyanis előzetesen a Haladás meccskeretébe sem került be.

„Rocchinak fizikailag még egy-két hét lemaradása van, így nem lesz a keret tagja. Remélhetőleg a jövő szombati, Videoton elleni bajnokin már a kispadra leülhet” – idézte pénteken a Haladás hivatalos honlapja, a haladas.hu Artner Tamás vezetőedzőt.

Később érdekes változás történt a szombathelyi honlap hírében: Artner Tamás nyilatkozatából az előbbi passzus eltűnt, ehelyett az utolsó mondat úgy szól, hogy „Tommaso Rocchi viszont kerettag lesz”.

A honlap megfogalmazása szerint Artner a péntek délutáni edzés után gondolta meg magát a csatárral kapcsolatban, akinek a szerződtetését korábban ő maga nem javasolta. (Végül aztán meggyőzték: „Ha ingyen van, maradhat” – mondta a szakember néhány hete.)

A jelek szerint Rocchinak egyetlen edzés alatt sikerült ledolgoznia a lemaradását, és nemcsak hogy bekerült a Haladás keretébe, rögtön a kezdőcsapatban is találta magát szombaton Kispesten.

A csodába illő állapotjavulás után Rocchi egy félidőt játszott szombaton, volt egy lövése, amelyik nem találta el a kaput, kiharcolt egy szabadrúgást, kétszer lesrefutott, volt kilenc jó passza (82 százalékos pontosság), három nyert párharca (60 százalék) és hat labdavesztése. (Statisztikák forrása: mlsz.hu/Instat Football)

A jelek szerint a pályán tehát egyelőre nem érdemes csodát várni az olasztól. Ezt jelezte Artner meccs utáni nyilatkozata is.

„Ami Rocchit illeti, kellett egy olyan ember előre, aki meg tudja tartani a labdákat, keretünkből egyedül ő alkalmas erre. Úgy-ahogy meg is oldotta feladatát, ám látszik, hogy beállításával lelassult elöl a futballunk. Reméljük, tud majd nekünk segíteni” – fogalmazott a szakember, aki a jövőre nézve azt is elmondta, hogy véleménye szerint olasz játékosa a jelenleg sérült Radó Andrással egyszerre nem tud majd hatékonyan futballozni.

OTTHON, ÉDES OTTHON!

A legjobban védekező csapatok csatájaként harangozták be a Videoton–Újpest mérkőzést, hiszen a forduló előtt mind a két együttes csupán két gólt kapott (még a Paks járt hasonló cipőben). A vendég lila-fehérek aztán vasárnap egy meccs alatt annyi gólt szedtek be, mint az azt megelőző hat bajnokijukon összesen, viszont azt akár pozitívumként is értékelhetik, hogy az idén ők voltak az elsők, akik három kapott gólnál kevesebbel úszták meg a székesfehérvári kirándulást.

A Videoton ugyanis odahaza rendkívül meggyőzően és eredményesen futballozik. A fehérvári együttes az eredeti sorsolás szerint az első hét fordulóban négyszer játszott volna otthon és háromszor idegenben, ám a pályaválasztói jogok felcserélése után (ne feledjük, tavasszal a Sóstói Stadion újjáépítése miatt a hazai mérkőzéseit felcsúti albérletben játssza) hatszor fogadhatta aktuális ellenfelét hazai környezetben, és csupán egyszer kellett utaznia (Nyíregyházára). A Vidi mind a hat hazai meccsét behúzta, a Pápának (3–0), a Dunaújvárosnak (3–0), a Győrnek (3–2) és a PAFC-nak (3–0) hármat, az MTK-nak (5–0) ötöt vágott – az Újpest védelme tartotta a legjobban magát Fehérváron (2–0).

Az összességében hét győzelemmel nyitó (új klubrekord!) Videoton természetesen a hazai mérkőzések eredményei alapján összeállított tabellát is vezeti, rajta kívül a 2014–2015-ös szezonban még két gárda százszázalékos pályaválasztóként. Az előző bajnokságot is beszámítva immár sorozatban nyolcadik otthoni bajnokiját megnyerő Ferencváros a most folyó szezonban három NB I-es meccset játszott új stadionjában, s a sorsolásnak köszönhetően nem kapott verhetetlen ellenfeleket: a két idei újonc, a Nyíregyháza és a Dunaújváros mellett a tavaly feljutó Puskás AFC-vel mérkőzött meg az Üllői úton, és mindegyiket legyőzte. Az MTK idei „hazai” menetelése különlegesebb, hiszen a kék-fehérek egyrészt albérletben (Bozsik József Stadion, Pancho Aréna) játsszák otthoni mérkőzéseiket, másrészt nem könnyű ellenfeleket gyűrtek le: a címvédő DVSC-t 1–0-ra, a Honvédot 2–0-ra, míg a Ferencvárost 2–1-re verték meg.

Lombard Pápa–MTK 0–1 (Hegedüs barvúrjai 2:10-től)

NIKOLICS AZ ÜRES TERÜLET RAGADOZÓJA – EZÉRT NEM MENT A VÁLOGATOTTBAN?

Miközben Nikolics az NB I-ben góljaival klubrekordokat döntöget, az északírek elleni válogatott meccsen (egy félidőt játszott) gyakorlatilag momentuma sem volt. Gyengélkedését többek között azzal indokolta, hogy nem volt elég területe, és való igaz, a magyar bajnokságban olyan szervezett védekezéssel, mint az északíreké volt, ebben az évadban eddig nem találkozott.

Megnéztük, hogy Nikolics milyen gólokat szerzett a mostani szezonban, és kiderült, hogy – egy szögletet eltekintve, amikor a gólvonal előtt ért a labdába – egyszer sem rendezett, felállt védelemmel szemben kellett megküzdenie azért, hogy a kapuba találjon.

Nikolics összes gólját itt tekintheti meg!

AZ ÉGIMESZELŐK IS TUDNAK A „VÍZEN JÁRNI” – FŐLEG A FEJES KIRÁLY

A szakértők azt mondják, hogy a vizes, csúszós, mély talaj a gyors, jól forduló, alacsony súlypontú játékosoknak kedvez – ehhez képest a vasárnapi Videoton–Újpest meccsen kimagaslott a mezőnyből (minden tekintetben) a 194 centiméter magas Juhász Roland. Tegyük hozzá, hogy Fehérváron nem szimplán vizes, csúszós volt a pálya, hanem már-már mocsaras jellegű, számtalan víztócsával tarkítva, amelyekben rendszeresen megállt a labda. Az ilyen talajon a ma kedvelt, lapos passzokra épített, gyors futballt nem lehetett játszani, brusztolni, párharcokat felvállalni és azokat megnyerni, „iszapbirkózni” kellett (különösen az első félidőben, amikor végig ömlött az eső), és elsősorban rögzített helyzetek után alakultak ki nagyobb lehetőségek.

Juhász Roland pedig az ilyen rögzített szituációknál úr volt mind a két kapu előtt, sőt az egyik bedobást követő középre ívelés után gólt is fejelt. Kihasználva testi adottságait és jó rugóit, simán túlugrotta a nála tizenöt centivel kisebb Balogh Balázst és a hét centivel alacsonyabb Litauszki Róbertet (utóbbit kicsit le is nyomta – hogy stílszerűek legyünk – a víz alá…), úgy bólintott a kapuba.

Videoton–Újpest 2–0 (Balajcza védése 4:30-nál)

JUHÁSZ ROLAND FEJES GÓLJA AZ ÚJPEST ELLEN

A válogatott védőnek ez volt a negyedik gólja az idei NB I-es szezonban, és mind a négyet fejesből szerezte. A Lombard Pápa ellen bal oldali Gyurcsó-szabadrúgás után, majd egy előrevágott labdára rástartolva fejelt Szűcs Lajos kapujába, a Győr ellen bal oldali Gyurcsó-szögletet követően szerzett fejjel gólt, az Újpest elleni, bedobás utáni találatáról pedig már esett szó.

Az előző szezonban a Lombard Pápa akkori támadója, Georges Griffiths öt góllal lett fejes király (a győri Lipták Zoltán és a fehérvári Zé Luís követte őt a vonatkozó listán négy fejes góllal), Juhász most hét forduló után már négynél tart, és ha így folytatja, túlszárnyalja az elefántcsontparti légióst. Ő lehet a levegő új ura (bár a cím tiszteletbeli tulajdonosa alighanem örökre Torghelle Sándor marad).

Juhász egyébként már ebben a szezonban is tarthatna öt fejes gólnál, hiszen az MTK ellen a kapuban kötött volna ki a labdája, akkor is, ha Nikolics még a gólvonal előtt nem piszkál bele. A Videoton házi góllövőlistáján így is a (csatárból lett) védő áll a második helyen.

BERAGADT A BAJNOK – ITTHON EZ MEGSZOKOTT

Hét forduló alatt mindössze nyolc pontot szerzett s csupán a 8. helyen áll a bajnok Debreceni VSC – nem kezdte tehát jól a szezont a címvédő. Nem egyedi az eset, az utóbbi években többször is előfordult, hogy a rajtnál „beragadt” az aktuális bajnok, de ennyire egyszer sem.

Tavaly címvédőként a Győri ETO kezdte rosszul az NB I-es szezont, az első öt fordulóban nyeretlen volt (négy döntetlen, egy vereség), és a 7. forduló után 2–4–1-es mérleggel, azaz tíz megszerzett ponttal ugyanúgy a 8. helyen szerénykedett, mint most a Loki.

„A kétfontos szezon nem a Debrecennek való”

Egy évvel korábban az akkori címvédő DVSC jól indult (a 7. forduló után 16 ponttal a második helyen állt), 2011 őszén viszont a bajnok Videoton némileg hasonló cipőben járt, mint most a Debrecen. Hét meccs után 3–1–3 volt a mutatója, tíz ponttal a 7. pozíciót foglalta el. 2010 őszén pedig a címvédő DVSC kezdte nem túl fényesen a szezont, hiszen az első hét fordulóban csak tizenegy pontot gyűjtött (3 győzelem, 2 iksz, 2 vereség), és az 5. helyen állt.

Az előző négy szezonból tehát három is olyan volt, amelyben az aktuális bajnok a vártnál gyengébben kezdett – és aztán nem is tudta megvédeni a címét. A fentebb felsoroltak közül a Győr és a Videoton a végére kiegyenesedett, hiszen a rosszabb rajt ellenére befutott a második helyre, a DVSC viszont a 2010–2011-es kiírásban, amikor címvédőként gyengén indított, csak az 5. pozícióban zárt.

A bajnokok rossz rajtja esetén sokszor halljuk kifogásként, hogy a nemzetközi kupában való indulás megnehezíti a nyári felkészülést és sokat kivesz a csapatból. Kétségtelen tény, sokkal nyugodtabb úgy rákészülni az adott bajnoki szezonra (lásd most a Videotont!), hogy a nyáron nem kell valamelyik nemzetközi kupában indulni, de a szurkolók ilyenkor azt is meg szokták említeni, hogy a magyar klubok – tisztelet a kivételnek – erre nem foghatják a gyengébb bajnoki szereplést, mert mire elkezdődik az NB I, addigra úgyis kiesnek a BL-ből vagy az El-ből…

Az viszont érdekes, hogy az utóbbi öt évben három olyan magyar csapat akadt, amelyik az NB I 7. fordulója után még százszázalékos volt, és az adott idényben egyikük sem indult nemzetközi kupában: most ugyebár a Videoton, 2011 őszén pedig a DVSC és a Győr. Lehet tehát igazság abban, hogy nemzetközi kupaindulás nélkül könnyebb felkészülni egy adott bajnoki szezonra.

NEGATÍV A MÉRLEGE AZ EDZŐI KAR NAGY BEUGRÓJÁNAK

A Lombard labdarúgói olyan helyzettel szembesültek, amire akár csak két héttel korábban is aligha számítottak: Mátyus János vezetőedző szeptember 4-én bejelentette a lemondását, így ideiglenesen Kovács László kapusedző kezébe került az irányítás.

A 63 esztendős tréner Pápán már negyedszer került hasonló helyzetbe, és korábbi szereplései alapján joggal bizakodhattak a hazai szimpatizánsok – merthogy az első meccsét mindig megnyerte csapatával. A 12-szeres válogatott kapus először még 2008 szeptemberében ugrott be, mégpedig Urbán Flórián távozása után, és bemutatkozása során a Lombard (még az NB II-ben) 2–1-re megverte a Budaörsöt. A második alkalommal 2012 őszén Bene Ferencet követte a kispadon, csapata akkor 3–0-s győzelmet aratott a Kaposvár felett, majd 2013 májusában Zsivóczky Gyulát váltva vezette a Lombardot 6–1-es sikerre az Eger ellen.

Az első időszakát nyolc meccsel, négy győzelemmel, két döntetlennel és két vereséggel zárta még az NB II-ben. A tavaszi szezonra Véber György lett a Lombard vezetőedzője. A második szakaszának mérlege egy bajnoki meccs egy győzelem (Zsivóczky Gyula követte őt), a harmadiké pedig három meccsen egy győzelem, két vereség (Tóth Bálint követte őt). A negyedik időszaka megbízott vezetőedzőként tegnap az MTK ellen 1–0-s vereséggel kezdődött, ez pedig azt is jelenti, hogy szakvezetőként a legutóbbi három bajnokiját elveszítette.

Kovács László összesített mérlege vezetőedzőként: hat győzelem (ebből az NB II-ben 4), két döntetlen (mindkettő az NB II-ben), öt vereség (kettő az NB II-ben). Csak az NB I-et számolva két győzelem mellett háromszor vereséget szenvedett a Lombarddal, vagyis az MTK elleni tegnapi 0–1 után negatív a mérlege.

„Ahogy a játékosokat és a tulajdonost, engem is meglepett Mátyus János bejelentése, de hát az élet ilyenkor sem áll meg. Úgy vélem, a szünet utáni teljesítményünkkel elégedettek lehetünk, a második félidőben mutatott futballunk bizakodásra adhat okot” – nyilatkozta az MTK elleni vereséget követően Kovács László, aki a jövőjével kapcsolatban még nem tudott részletekkel szolgálni.

„Erre csak a tulajdonos, Bíró Péter tudhatja a választ. Teszem a dolgomat, aztán ha meglesz az új vezetőedző, minden visszatér a régi kerékvágásba” – tette hozzá a negyedik alkalommal beugró, megbízott vezetőedző.