MLSZ: Kulcsfontosságú, hogy egy új futballkultúrát teremtsünk – Barczi

A FELADATOK

„A mögöttünk hagyott hetek azzal is teltek, hogy kialakítsam a stábomat. Noha végleges csapatot még nem hirdethetek, a keret kilencvenöt százalékban már összeállt. Szükség is van egy jó társaságra, mert teljes körű, komplex fejlesztés előttünk állunk. Sportigazgatóként nyolc területért, az utánpótlás-válogatottakért, az edzőképzésért, a nem edzőként dolgozó szakemberek – például a vezetők, a gyepmesterek vagy éppen a masszőrök – képzéséért, a grassroots programért, a futsalért, a női futballért, a klubfejlesztésért, végül, de nem utolsósorban a sporttudományért felelek. Immár beszélhetek a kollégáim nevében is: ami korábban jól működött, természetesen szeretnénk megtartani, ami nem, azon akarunk változtatni. Kulcsfontosságú feladatnak tekintjük, hogy egy új futballkultúrát teremtsünk.”

A TAPASZTALATOK

„UEFA-ellenőrként bejártam fél Európát, volt szerencsém számos akadémiát felkeresni. Dolgoztam a magyar futball szinte minden szegmensében, talán mondhatom, hogy van rálátásom a dolgokra. S mondhatom azt is, hogy az alapképességeket tekintve a magyar gyerekek nem rosszabbak, mint a külföldiek, nem véletlen, hogy hat-nyolc, sőt még tízévesen is sikerélményekkel telve térnek haza a nemzetközi tornákról. A tizenkilenc-húszéves játékosoknál azonban már kiütközik a különbség, ami azt jelenti, hogy a rendszer a köztes tíz évben nem működik jól. Nekünk ezt a rendszert kell finomítanunk! Precíz, határozott elképzelésünk van erre vonatkozóan: mindenekelőtt a kiválasztásban, a képzésben és a fiatalok felnőtt csapatokba való beépítésében kell előrelépnünk. Utóbbi területen sokat segíthet, hogy az NB III-ban rajthoz állhatnak az élvonalbeli klubok tartalékgárdái, amelyeknél a huszonegy évet szabtuk meg felső korhatárként, azzal a kiegészítéssel, hogy egy csapatban négy, huszonegy évnél idősebb játékos pályára léphet. Tudni kell, a fiatalok beépítése nem megy egyik napról a másikra, ez hosszú, akár egy-két évig is eltartó folyamat. Nem úgy működik, hogy egy tehetséget berakok öt meccsre, aztán kiveszem, folyamatosan meg kell adni neki a bizalmat. Hogy mást ne mondjak, az FC Midtjyllandnál a pályaedző hatáskörébe tartozik, hogy felügyelje a fiatalokat. Hallottam már, hogy ha nem tizenkettő, hanem tizennégy, esetleg tizenhat csapat alkotná az NB I-es mezőnyt, és nem lenne ekkora nyomás a klubokon, az edzők könnyebb szívvel beraknák a fiatalokat, csakhogy szerintem ez nem létszám, sokkal inkább szándék kérdése. Ausztriában tizenkét, Svájcban tíz csapat szerepel az élvonalban, a klubok mégis bátran bevetik a fiatalokat. Az FC Basel speciel kifejezetten támaszkodik rájuk, és így is rendszeres részvevője a nemzetközi kupasorozatoknak.”

A KIVÁLASZTÁS

„A Bozsik-program sikeres, rengeteg gyerek került pályára, ugyanakkor a tömegesítésre rá kell építeni a kiválasztást is. Eddig kevés magasabban jegyzett klub képviseltette magát ezeken a tornákon, ami sajnos azzal is párosult, hogy a felfelé áramlás nem történt meg. Az év végéig kialakuló piramisrendszer is segíthet abban, hogy a kapcsolat meglegyen a nagyobb, illetve a kisebb klubok között. A terv az, hogy a jövőben előbbiek szervezik majd a Bozsik-tornákat, így utóbbi egyesületek játékosai is szem előtt lesznek. Volt idő, amikor egy kis faluban tanítottam és edzősködtem, akkor azt csináltam, amit most az akadémiáktól, valamint a tehetségközpontoktól elvárunk – menjenek be az iskolákba, foglalkozzanak minél többet a gyerekekkel. Ez csak szervezés kérdése, mert az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ma már minden a rendelkezésre áll.”

AZ EDZŐKÉPZÉS

„Ezen a téren az a cél, hogy a korábbinál jóval interaktívabb legyen az oktatás. Az edzők ne csak túl akarják élni a kurzusokat, nyugodt szívvel mondják el a véleményüket, sőt ütköztessék az álláspontjaikat. Az MLSZ-nek van egy iránymutatása, de egy edzőnek nem feltétlenül annak mentén kell haladnia. Azt azonban tudni kell, hogy ha egy másik úton indul el, hova akar eljutni. Ne csak ad hoc jelleggel tartson edzést, minden egyes foglalkozás legyen tisztességgel megtervezve, felépítve. Hiszünk a mentorprogramunkban, ami segítséget jelenthet abban is, hogy a trénerek az elméleti tudást átültessék a gyakorlatba. A klubfejlesztési osztály munkatársai ott lesznek az edzők mellett afféle mentorként, egyrészről segítik majd a munkájukat, másrészről kontrollálják, hogy amit a képzésen tanultak, hasznosítják-e. S ha már szóba került a klubfejlesztés, a részlegnek három fő feladata lesz: részt vesz az edzőképzésben, mentorálja az edzőket és minősíti a klubokat. Minden évben sor kerül a csapatok revíziójára, ráadásul folyamatosan, szeptembertől májusig. A gyakorlatban szeretnénk ugyanis ellenőrizni mindent, már csak azért is, mert a jövőben a támogatás mértéke is kötődik majd ahhoz, ki milyen nívón dolgozik.”

A SPORTTUDOMÁNY

„Szeretnénk rávezetni a klubokat arra, hogy éljenek a sporttudomány adta lehetőségekkel. Az MLSZ meghatározza azokat a felméréséket, amelyeket az egyesületnek egy évben kétszer el kell végezniük. Az eredményeket természetesen nem hozzuk nyilvánosságra, egyedül az érintett csapatokkal elemezzük ki azokat, hogy tisztában legyenek azzal, miben kell fejlődniük. A felmérés kötelező, de nem kell ódzkodni tőle, kizárólag a játékosok érdekét szolgálja. A futballisták egyéni fejlődése legyen a középpontban, ez a legfontosabb!”

AZ UTÁNPÓTLÁS

„A korosztályos válogatottak vezetője Fehér Csaba lett, aminek azért is örülök, mert rendkívül profi mentalitással van megáldva. Ő az U15-ös válogatottól az U21-esig felel. Az elvárás az, hogy ezek a csapatok idővel merész, kezdeményező futballal álljanak elő, olyan játék jellemezze őket, amire büszke lehet mindenki. Még azt is mondom, hogy korosztályos szinten nem az eredményesség a legfontosabb, hanem a játékminőség. Törekszünk arra is, hogy a szövetségi edzőknek jóval több idejük legyen a klubokkal való aktív kapcsolat ápolására, ne csak meccsekre, edzésekre is járjanak, ők is kvázi segítsék az egyesületi edzőket a munkájukkal. Szükség lesz arra is, hogy az NB I-es vagy éppen az NB II-es klubok tulajdonosai, vezetői vegyék komolyan a saját utánpótlásukat. Az MLSZ csupán irányelveket, kereteket, szakmai alapelveket határoz meg, amihez tudja igazítani a saját elképzeléseit, célkitűzéseit.”

A BŐVÍTÉS

„A Dárdai Pál, Lőw Zsolt és Szabics Imre által korábban összeállított program tökéletes kiindulási pontot jelentett számunkra. Az alapelvekkel maximálisan egyetértünk, ezeket szeretnénk kibontani. A magam részéről nagyon fontosnak tartom, hogy Fehér Csaba után – mások mellett – Juhász Rolandot, Huszti Szabolcsot, Torghelle Sándort és Tőzsér Dánielt is bevonjuk a munkába, szeretnénk, hogy előbb-utóbb ők is a magyar futballban, a magyar futballért dolgozzanak. S igen, a különböző kurzusok, például a Testnevelési Egyetemmel tervezett közös képzések keretében őket is szeretnénk felépíteni, ahogyan az edzőket. Ha valakik, ők biztosan sokat tudnak segíteni abban, hogy minél jobbak legyenek a magyar labdarúgók. Mert végső soron ez mindennél előbbre való.”