Az ügyészség beszámolója szerint tucatnyi ember nyomozott az ügyben, de ősszel plusz erősítést kap a nyomozócsoport – ígéretük szerint a mostani letartóztatási hullám csak az első lépcsőfok az ügyben, most csak a nyomozás első szakasza zárult le. A nyomozás 2009 december elsején indult.
Az európai fogadási botrány 2009 novemberében robbant ki, mikor a bochumi nyomozó ügyészség bejelentette, hogy 200 labdarúgó-mérkőzéssel (köztük BL- és El-meccsekkel) kapcsolatban vetődött föl fogadási csalás gyanúja. Még aznap megjelentek a német lapokban olyan (igaznak bizonyult) hírek, melyek szerint Magyarország érintett az ügyben. Az UEFA ezt követően válságértekezletre hívta a bundabotrányban érintett országok: Németország, Belgium, Svájc, Horvátország, Szlovénia, Törökország, Bosznia-Hercegovina, Ausztria és Magyarország képviselőjét Nyonba. Németországban, Svájcban, Horvátországban, Szlovéniában, Törökországban egyaránt voltak már letartóztatások. A Sportradar nevű, fogadásokat ellenőrző cég ügyvezetője Bochumban közölte: tudomása szerint legalább 24 ország érintett a fogadási csalásokban. A most nyilvánosságra hozott ügy és mérkőzések nem kapcsolódnak közvetlenül a bochumi nyomozó ügyészség gyanús mérkőzéseket tartalmazó listájához – de ezekkel kapcsolatban is nyomoznak. |
Öt feljelentés érkezett magánszemélyektől, illetve a Szerencsejáték Zrt.-től és – két alkalommal is – a Magyar Labdarúgó-szövetségtől. Az ügybe bevontak két megyei rendőrkapitányságot, európai közvetítőkön keresztül cseréltek információt a német, a szlovén, az angol és a finn nyomozóhatóságokkal.
A fogadási csalásokat szervező bűnszövetkezet távol-keleti központú, ezt a külföldön folytatott nyomozások is megerősítették. Kedden több mint ötven rendőr tartott 12 helyszínen akciót, hét személyt őrizetbe vettek, közülük három futballista (volt és aktív egyaránt: K. Zoltán, L. Mátyás, H. Gábor), négy ma is aktív játékvezető (L. Kolos, S. Krisztián, Cs. János és M. Tamás).
(A Nemzeti Sport információi szerint H. Gábor, miután hazai klubjánál lejárt a szerződése – az egyesülettől a hatóságok minden adatot bekértek korábban – a finn Tamperénél egy hónapos próbajátékon vett részt korábban.)
A keddi házkutatás eredményre vezetett: számos tárgyi bizonyítási eszközt, okiratokat, elektronikus adathordozókat, illetve nagy összegű, százmillió forintnyi külföldi fizetőeszközt foglaltak le a hatóságok.
A csalók magyarországi vezetője, K. Zoltán 2010-ben csatlakozott a nemzetközi bűnszervezethez, és annak belső köréhez tartozott. A bűnszervezet tagjai hozták a tippeket, leadták, mely mérkőzéseket érdemes manipulálni – többek között Németországban, Finnországban, Horvátországban, Magyarországon és Szlovéniában. A játékvezetőt, és/vagy egy, esetleg több játékost vesztegettek meg.
A fogadások döntően nem arról szóltak, hogy ki nyer, illetve veszít. Kevésbé feltűnő eseményekre fogadtak, például: az utolsó öt percben esik-e gól, hány gól lesz a találkozón, lesz-e tizenegyes, stb. Gyakran mérkőzés közben történtek a fogadások. Egyetlen mérkőzés manipulálásával 100 millió forintot meghaladó nyereséget értek el. A bűnszervezet tagjai az eddigi gyanúsításközlések szerint hat mérkőzést manipuláltak, amelyek közül négyet az általuk kívánt módon tudtak befolyásolni.
Egy konkrét példa: K. Zoltán és a szintén letartóztatott volt élvonalbeli futballista, L. Mátyás az Argentína–Bolívia U20-as mérkőzésre fogadott, megszervezték a játékvezetői stáb (L. Kolos, S. Krisztián, Cs. János és M. Tamás) utaztatását. Több százezer euróval fogadtak arra, hogy Argentína 1–0-ra nyer és az utolsó öt percben születik a gól. Az ominózus esetről a Nemzeti Sport Online elsőként számolt be 2011. február 11-én.
Amennyiben a fogadás sikerrel járt, a szindikátus előzetesben levő tagjai is részesültek a nyereségből. Amennyiben nem, az „üzleti kockázatnak" számított.
A hatóságok eddig hat mérkőzést említettek a gyanúsításközlések során, amelyből három finn élvonalbeli találkozó, kettő dél-amerikai utánpótlás mérkőzés és egy hazai bajnoki. Amint már említettük: négy esetben a szindikátus által kívánt módon történt megvalósítás. A befektetett összeg 40-85 ezer euró között mozgott.
Az eredményesen manipulált mérkőzések esetén bűnszervezetben történt befejezett csalás, gazdasági vesztegetés bűncselekménye történt meg, ha nem, akkor csalás kísérlete.
A nyomozások folytatódnak, a kihallgatások is, az ügyészség egyelőre nem kívánja nyilvánosságra hozni a bizonyítékokat. A gyanúsítottak tagadták a feltételezést, és panasszal éltek a kényszerintézkedések ellen.
A mostani nyomozás 2010–2011-es időszakot érintett – a „bundaügy" akkor már javában tombolt –, de az ügyészség korábbi találkozókat is megvizsgál. Hárman vesztegettek meg négy személyt, volt felbujtó és társtettes. A most folytatott nyomozás érinti a törökországi Észtország–Bulgária (2–2) mérkőzést, amelyet szintén L. Kolosék vezettek.
Csütörtökön 9 órától a Pesti Kerületi Bíróságon folytatódik az ügy. A büntetési tétel bűnszervezet tagjaként elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás esetén 5–20 évig tartó szabadságvesztés is lehet.
|