A módszer Wiel Coerver nevéhez fűződik, aki 1974-ben UEFA-kupát nyert a Feyenoorddal. A holland szakember sokak szerint évtizedekkel megelőzte korát, lépésről lépésre elemezte a korszak legnagyobbjainak (Johan Cruyff vagy épp Franz Beckenbauer) játékstílusát. Azt vizsgálta, hogyan tudnak egy az egy elleni szituációkat sikerrel megoldani a legjobb futballisták. Mindezt a XXI. században alapvetőnek vélt technológiai vívmányok (internet, videó) segítsége nélkül. Coerver az egyéni képzésre fektette a hangsúlyt, s a mai napig ezen a filozófián alapszik a róla elnevezett rendszer. A Coerver Coachingot 1984-ben Alf Galustian és Charlie Cooke, a Chelsea legendás játékosa alapította, miután megvásárolták a névhasználati jogot Wiel Coervertől. A páros az Egyesült Államokban kezdett dolgozni egyetlen fociközpontban. Harminc évvel később pedig mintegy negyven országban alkalmazzák sikeresen a világ egyetlen globális futballhálózatát. |
A Coerver-módszer nem új keletű program Magyarországon. Olyannyira nem, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szervezésében tavaly májusban – ugyancsak Gödöllőn – egynapos konferenciát rendeztek, amelyen akkor többek között Dárdai Pál (Hertha) és Austin Speight is előadást tartott. Az idén pedig – immár a Coerver Coaching tavaly indult magyarországi ágának jóvoltából – még részletesebb betekintést nyerhettek a szemináriumra jelentkezők, sőt a kétnapos tanfolyamon résztvevők Youth Diplomát kaptak, vagyis okleveles, Coerver-képzésben részesült edzők lettek. Persze ez nem azt jelenti, hogy két nap alatt el lehet sajátítani az 1970-es évek óta folyamatosan fejlődő képzési módszer minden csínját-bínját.
„A Coerver alapvetően utánpótlás-képzési rendszer, de természetesen korosztálytól és nemtől függetlenül alkalmazható bárhol – kezdte hétfői prezentációját Austin Speight a gödöllői Szent István Egyetem egyik termében. – Szerte a világon ugyanúgy használják grassroots [amatőr – a szerk.] vagy profi klubok is. Harminc év alatt rengeteg szakmai anyagot, könyvet és videót készítettünk. Számunkra a legjobb referencia az, hogy a Coerver Coachinggal együttműködő klubok, szövetségek visszajelzései rendre pozitívak. A Manchester Unitednél például Sir Alex Ferguson külön kérésére alkalmazták René Meulensteent, aki a felnőttcsapat játékosaival egyenként és az akadémia edzőivel foglalkozott. Franciaországban pedig 1988-ban nyitotta meg kapuit Clairefontaine, s a szövetség Alf Galustian segítségét kérve dolgozta ki a szakmai irányvonalat, melynek eredményeként a franciák 1998-ban világbajnokságot, 2000-ben pedig Európa-bajnokságot nyertek.”
A Coerver Coaching alapja az egyén, a játékosok technikai tudása, nem pedig a csapat vagy a taktika. A legfontosabb, hogy a játékosok először a labdával tanuljanak meg bánni (mindkét lábbal), ezután pedig kis létszámú (egy az egy, kettő a kettő ellen stb.) játékok segítségével a futball lényegét sajátítsák el. Amikor ez megvan, akkor érdemes azzal foglalkozni, adott esetben hogyan lehet egy fiatal labdarúgót beépíteni a felnőttcsapatba.
„Fiatal korban sokkal fogékonyabbak vagyunk a tanulásra. Felnőttként sem lehetetlen megtanulni új készségeket, de sokkal nehezebb, mint gyermekként – mondta Speight, aki pályafutása során profi kluboknál – például a West Ham Unitednél, a Manchester Citynél és a Blackburn Roversnél – ifjúsági és felnőttegyüttesekkel is dolgozott, mielőtt a Coerver Coaching kötelékébe került. – A Coerver nem a csapatra, hanem az egyénre fókuszál, a tökéletes labdakezelésre, illetve a kis játékokra. Ez utóbbi nem csak azonos létszámú vagy emberfóros helyzeteket, hanem épp ellenkezőleg, létszámhátrányos játékokat is takar. Nézzék meg, a Barcelona hány gólt szerez úgy, hogy három a hat ellen támad, s az ellenfél védőinek esélyük sincs a labdához érniük.”Austin Speight jelenleg az Északír Labdarúgó-szövetség szakmai tanácsadójaként (is) dolgozik. Elmondta, a megállapodást tíz (!) évre kötötték, de már most, a kilencedik-tizedik hónap környékén tapasztalható fejlődés – elég csak az északír válogatott menetelésére gondolni az Eb-selejtezőkön, amit mi, magyarok első kézből tapasztalhattunk meg.
Austin Speight – aki a gödöllői hideg ellenére cseppet sem fázva, rövidnadrágban tartott bemutató edzéseket – többször kitért a Jéghegy-elméletre. A jéghegy csúcsa alatt a tévében, mérkőzéseken látható tehetséget értjük (lásd Messi vagy CR), a felszín alatt lévő jégtömb (ami nem látható) pedig a szurkolók, nézők számára láthatatlan, irdatlan mennyiségű minőségi edzésre utal. De milyen is a minőségi edzés? Austin Speight szerint egy tréning legfontosabb irányvonalai az alábbiak: • öröm, boldogság – a játékosok érezzék jól magukat; • minden játékosnál legyen labda; • az edzés jól felépített, átgondolt, alaposan megtervezett; • fizikailag és mentálisan is gyors tempó; • futballra oktató; • a játékosoknak szintjüknek megfelelően kihívást jelentő. |
„Észak-Írország sohasem fog vébét vagy Eb-t nyerni, de egy tornára való kijutás nagyon sok pénzzel jár. A szövetséggel tízéves projektbe kezdtünk, a célunk az, hogy minél több északír labdarúgó játsszon rendszeresen a Premier League-ben és a Bajnokok Ligájában, s így a válogatott merítési lehetősége nagyobb legyen. Még csak a tizedik hónapban járunk, így is számos sikert értünk el. Az Eb-selejtezős győzelmek mellett az utánpótlásban is volt pozitívum. A Manchester United elleni korosztályos mérkőzésen 5–0-ra nyertünk júliusban, de nem az eredmény a lényeg, hanem az, hogy jól játszva sikerült öt gólt szerezni egy erős gárda ellen. A United játékosai sokkolva voltak, azt hitték, könnyedén legyőzik az északír gyerekeket.”
Észak-Írországban tehát elindult valami, jogos lehet a Magyarországon sajnos gyakran előfurakodó kérdés: mikor lesz hazánkban futball? Mikor jön ki a magyar labdarúgásból egy Arjen Robben, aki Austin Speight szerint a Coerver-képzés legnagyobb eredménye.
Nyilván gyors csodát nem lehet várni semmilyen edzésmódszertől, még a világszerte valóban szép sikereket elérő Coerver Coachingtól sem. Ahogy egy edzéstől nem lesz senkiből Cristiano Ronaldo (vagy a politikai korrektség kedvéért Lionel Messi), úgy egy ország futballja sem lesz egy csapásra jobb egy új módszer elterjedésétől. De immár Magyarországon is elérhető az edzők és a klubok számára a – többek között – Spanyolországban és Németországban is bevált módszer.Szalma József korábbi magyar válogatott védő tavaly „hozta be” hazánkba a Coervert, ő lett a magyarországi ágazat igazgatója. Neki és stábjának köszönhetően itthon először rendeztek négynapos szemináriumot, melynek első napján meghívott vendégek, kedden és szerdán a tanfolyamra jelentkezők, a negyedik napon pedig a Partner Club-program iránt érdeklődők vettek részt.
Hétfőn Austin Speight elméleti és gyakorlati előadását nézték és hallgatták végig a meghívott futballszakemberek. Többek között Artner Tamás, Gelei Imre, Róth Antal, Halmai Gábor vagy Jasper Adrianus de Mujinck, a Budapest Honvéd akadémiájának vezetője is részt vett az eseményen, de az MTK-tól és a Videotontól is voltak képviselők.
„Az MLSZ részéről Szalai Lászlóval, a Felnőttképzési Intézet vezetőjével szóbeli megállapodást kötöttünk, hogy az itthon zajló C- és B-licenctanfolyamok tananyagába beépítik a Coerver-képzést – mondta az NSO-nak Szalma József. – A gödöllői szemináriumra tíz főt delegált az MLSZ, tehát az együttműködés létezik, s egyre jobb irányba halad. Hogy a felnőtt- és az utánpótlás-válogatottainknak szükségük van-e Coerver-képzésre, azt nem tudom, ez az MLSZ döntése. Jó példa lehet viszont Austin esete is, aki az északíreknél nemcsak a felnőttekkel, hanem az ifjúsági válogatott játékosokkal is foglalkozik.” „Saját magamból kiindulva voltak jó kvalitásaim, erős, agresszív voltam, jól fejeltem, de támadásban volt elmaradásom. Nem tanultam cseleket, nem voltam labdabiztos, és ez nagyon hiányzott a játékomból. Büszke vagyok, hogy a Fortuna Sittardban szerepeltem, viszont sokkal erősebb bajnokságba kerülhettem volna, ha ilyen képzést kapok.” |
Kedden és szerdán több mint 170 ember csinálta végig Austin Speight kétnapos „gyorstalpalóját” a Coerver Youth Diplomáért cserébe. A tanulni vágyók között nemcsak edzők, hanem szülők és nem szakmabeliek is voltak (persze kisebbségben). A tömegben helyet foglalt például Tóth Péter, a Haladás volt futballistája, a zalaegerszegi Molnár Balázs, sőt ott volt futsalválogatottunk korábbi szövetségi kapitánya, Frank Tamás is. A „nebulókon” látható egyesületi melegítők alapján pedig (a teljesség igénye nélkül) Paksról, Kecskemétről, Vácról, Szombathelyről, Budapestről, Jászberényből, Zircről, Vácról, Székesfehérvárról, Gödöllőről, Pécsről, Debrecenből, Dorogról, Sülysápról és Nyíregyházáról is érkeztek érdeklődők.
Csütörtökön klub- és szakmai vezetőknek került bemutatásra a Coerver Partner Club-program, amely keretein belül hazánkban már Pápán, Cegléden és Jászberényben is zajlik Coerver-képzés. A program három pillérre támaszkodik: a játékosképzés, az edzőképzés és az online elérhető, szakmai anyagok tömkelegét tartalmazó adatbázishoz való hozzáférés. Ezt kapja meg egy egyesület, amely „megrendeli” a Coerver nemzetközileg elismert szolgáltatásait. Többek között a Newcastle, a Stoke City és a Nürnberg is a Coerver Coaching szakmai partnerei között szerepel.
A Coerver iskola eddig sem volt ismeretlen fogalom Magyarországon, köszönhetően annak, hogy az interneten és a nemzetközi szakmai fórumokon keresztül bármely hazai edző előtt nyitva áll a kapu az újra, a tanulásra. Viszont a világszerte figyelemre méltó eredményeket elkönyvelő módszer már a hazai klubok számára is maximálisan elérhető, csak akarni kell.
Mi pedig legyünk türelemmel, és bízzunk benne, belátható időn belül a mi Arjen Robbenünk búbolja majd meg a hollandok öngólt vétő játékosát.