Szombat késő délután két olyan csapat találkozott az Illovszky Rudolf Stadionban, amely a legutóbbi négy mérkőzését elveszítette, így a vezetőségek megváltak az addigi edzőktől. A Vasasnál Giovanni Dellacasa, míg Szolnokon Vágó Attila munkáját köszönték meg.

A rossz formában lévő együttesek csatáján a Vasas kezdett jobban. Előbb Gáspár József, majd Balog Zsolt veszélyeztetett, de fejeseik elkerülték a kaput. A vendégektől a korábbi angyalföldi játékos, Remili Mohamed próbálta bevenni Végh Zoltán kapuját, de célt tévesztett.

Aztán a semmiből, a 23. percben megszerezte a vezetést a Vasas, igaz Fortuna is besegített a fővárosiaknak. Lazar Arsics adott be a bal oldalról, a középen érkező Beliczky Gergő kapura fejelt, ám a labda Pető Zoltánon irányt változtatott, így Tarczy Pált becsapva a kapuba vágódott (öngól, 1–0).

Azonban ahelyett, hogy a gól megdobta volna a csapatok lendületét, minden változatlan maradt. Játékukon látszódott a gyenge forma, ugyanis támadásaik rendre akadoztak, és ötlettelenül futballoztak. A félidő vége előtt még Molnár Zoltán és Arsics lőtt centikkel a kapu mellé, illetve fölé, így a szünetre egygólos Vasas-előnnyel mehettek a csapatok.

A második játékrész remekül kezdődhetett volna a vendégeknek, de Molnár az ajándékba kapott labdát óriási helyzetben a kapu fölé lőtte. A védő aztán még inkább foghatta a fejét, ugyanis a válasz az 57. percben gól formájában érkezett. Arsics passzolt Lázok Jánoshoz a szolnoki kapu előterében, aki tolt egyet a labdán, majd 20 méterről jobbal kilőtte a bal alsó sarkot (2–0).

A második találta már felpörgette a találkozót. Mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek – hazai oldalon Mundi Roland, Németh Norbert és Balog, míg a vendégektől Búrány Gábor és Igor Pisanjuk próbálkozott –, de újabb gól nem esett. Tarczy kapus nagy bravúrokkal tartotta csapatában a lelket, ám a 90. percben már ő sem tudott mit tenni, amikor Lázok János szép cselsorozat után kilőtte a jobb alsó sarkot (3–0).

Komjáti András így gólgazdag sikerrel tért vissza az Illovszky Rudolf Stadionba.