MLSZ: nem korlátozzák a légiósok számát; új világ kezdődik – íme, a változások

Isael, Nguen és Boli (balról jobbra) már bizonyított az NB I-ben – az eddigi korlátozás eltörlésével a nyártól akár a Ferencvárosban is nőhet a külföldiek száma (Fotó: fradi.hu)

25-ÖS KERET ÉS BÉRTÖMEG-SZABÁLYOZÁS

A fentiekkel összefüggésben az egyik legfontosabb változás a következő idénytől, hogy a keretek létszámát maximalizálják 25 főben, ennyi játékos kaphat A-s versenyengedélyt. Ezenkívül csak úgynevezett I-s engedéllyel rendelkező, U19-es és annál fiatalabb játékossal növelhető a keret. Ezzel együtt pedig, az UEFA által is alkalmazott „financial fair playjel” összhangban bevezetnek egy bértömeg-szabályozást.

Ennek az a lényege, hogy az úgynevezett sportágon kívüli bevételek – idetartozik többek között a jegy-, merchandising- és marketingbevétel, szponzorációs bevétel, televíziós közvetítésekből és szerencsejátékból származó bevétel – hetven százaléka fordítható személyi kiadásokra, vagyis bérköltségre (ez a teljes bérköltségre vonatkozik, nem csak a játékosok bérezésére). Fontos leszögezni, ez nem fizetési sapka, mert nem lesz bérplafon, nem lesz egységes fizetési keret, hanem a bevételek függvényében korlátozzák a bérekre fordítható összeget. Az UEFA szabályzatában nem része ennek a bevételnek a játékoseladásból szerzett bevétel és a tulajdonosi tőkeemelés sem.

A tavaly ősszel bevezetett kooperációs kölcsönöket – ide tartoznak azok a fiatalok, akik egyszerre szerepelhetnek az NB I-ben és az NB II-ben is – nem befolyásolja az új szabály, ez a lehetőség továbbra is megmarad, de csak a 25-ös keretben amúgy is szereplő, U21-es játékosokat adhatják ilyen formában kölcsön.

AZ NB I-BEN MEGSZŰNIK A LÉGIÓSKORLÁTOZÁS; MI LESZ A FIATALSZABÁLLYAL?

A változások másik fontos eleme, hogy a következő idénytől az NB I-ben semmilyen korlátozás sem vonatkozik majd a légiósokra, tehát megszűnik az a szabály, hogy csak tíz légióst lehet nevezni az NB I-es keretbe. Vági Márton kifejtette, tízéves időkeretben nézve Magyarországon, az európai átlaghoz képest nem magas a légiósok száma. A kezdőcsapatokban tíz év alatt átlagosan hét-nyolc magyar és három-négy külföldi szerepelt, és mivel általánosan elmondható, a külföldiek jövedelme a magasabb kategóriába tartozik, az MLSZ nem tart attól, hogy a jelenlegi korlátozás megszüntetésével ellepik majd a légiósok az NB I-et, nem számítanak arra, hogy egy keret 20-25 külföldi játékosból áll majd.

Az NB II-ben továbbra sem lehet légiósokat foglalkoztatni, illetve lehet, de az a klub elesik a szövetség 2.4 milliárd forintos normatív támogatásának ráeső részétől. Viszont nyártól már nem kettő, hanem csak egy U20-as játékos szerepeltetése lesz kötelező mérkőzésenként a másodosztályban.

Azok a határon túl született magyar, illetve magyar származású játékosok, akiknek ugyan nincs magyar állampolgárságuk, de közokirattal igazolni tudják, hogy felmenőik között vannak, voltak magyar állampolgárok, a jövőben sem számítanak majd légiósnak – de ez csak az U21-es, illetve fiatalabb játékosokra vonatkozik majd. Az idősebbek esetén a jelenleg élő szerződéssel rendelkezőket a szerződésük lejáráig nem korlátozzák, de ezentúl már csak az U21-es, illetve fiatalabb futballistákra vonatkozik ez a könnyítés.

Az NB I-es klubok normatív támogatási kerete az új idényben is 400 és 600 millió forint között alakul, és az alapösszeg kiegészíthető a többségében hazai játékosok, illetve a következő idénytől az U21-es magyar játékosok szerepeltetéséért járó, nagyjából 50-50 millió forinttal, amely egy az egyben percalapon lesz elszámolva (meg lesz határozva, hogy egy perc hány forintnak felel meg, a pontos összegek kidolgozása még folyamatban van). Lényeges különbség lesz azonban, hogy egy fiatal játékos pályára lépéséért önmagában még nem fog pluszpénzt fizetni az MLSZ, csak akkor, ha az adott meccsen a fiatal játékossal felálló csapat pontot is szerez. Az új idénytől a pluszösszeggel nem „kényszerösztönözni”, hanem jutalmazni szeretnék a csapatokat, hogy olyan fiatalt tudtak feladni az első keretbe, aki hozzá tudott járulni a pontszerzéshez.

AZ UTÁNPÓTLÁS-BAJNOKSÁGOK ÉS AZ NB III

Itt érkezünk el az életbe lépő változások egy másik fontos eleméhez, az utánpótlás-bajnokságok rendszeréhez és azon lehetőséghez, hogy az új idényben az NB I-es klubok indíthatnak NB III-as tartalékcsapatokat – a változások ezen részét Barczi Róbert versenyigazgató mutatta be a napokban tartott sajtóbeszélgetésen.

Az MLSZ a klubokkal egyetértésben 2020–2021-től változtat az utánpótlás-bajnokságok rendszerén, amely eddig úgy nézett ki, hogy a kiemelt korosztályoknak számító U16-os, U17-es, U19-es bajnokságban nyolccsapatos első és 16 csapatos másodosztály volt, az U17-es bajnokságból ki lehetett esni, és ha egy klub U17-es csapata kiesett, akkor az egy évvel fiatalabb és az egy évvel idősebb korosztályt is „magával rántotta”. Az új idénytől úgy változik a rendszer, hogy ősszel az első és a másodosztály csapatait összevonják, két 12 csapatos csoportban küzdenek oda-visszavágós alapon, majd tavaszra az őszi eredmények alapján három nyolccsapatos csoportra osztják a mezőnyt. A 24-ből lesz egyetlen kieső, amelynek a helyére egy csapat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül, viszont mindegyik korosztály csak a saját szerepléséért felel (vagyis ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem szerepelhet a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen).

Az MLSZ azt várja az új rendszertől, hogy így a tehetségesebb gyerekeket jobban merik majd felfelé játszatni a csapatok, nem lesz akkora nyomás az U17-es csapatokon, a legjobbjaiknak nem kell az eredmény céljából a saját korosztályuknál maradniuk, hanem följebb léphetnek. Ezzel egyidejűleg az U19-es csapatok legjobbjai pedig már az NB III-ban szerepelhetnek.

A következő idénytől ugyanis ismét megteremtik annak lehetőségét – akár az NB III-as létszám emelésével (bár a pontos kidolgozás még itt is folyamatban van) –, hogy az NB I-es klubok indíthassanak csapatot az NB III-ban (egy klub még gondolkodik a lehetőségen, a többi élne vele). Viszont az NB III-as csapatban U21-es és fiatalabb játékosok, illetve négy idősebb játszhatna.

Összefoglalásként elhangzott, az utánpótlásban korosztályonként az első és másodosztályban együttvéve több mint háromszáz gyerek futballozik, öt korosztályt nézve (U15-től) ez a szám ezerötszáz – azt szeretnék elérni, hogy átlagosan mindegyik NB I-es klub, mindegyik korosztályából egy-egy gyereket tudjon eljuttatni az NB I-ig, de nemcsak addig, hogy bemutatkozik, hanem hosszú távon meg is állja a helyét az élvonalban. Példaként elhangzott a Chelsea-ből Tammy Abraham neve, aki a londoniak utánpótlásából kikerülve 21-22 éves korára, három-négy év alatt, több másodosztályú kölcsönjáték beiktatásával jutott el odáig, hogy immár meghatározó játékosnak számít a Premier League-ben.

Az MLSZ azt szeretné, ha a klubok most már teljesen szabadon, az eddigi szabályozásból fakadó kötöttségek alól mentesülve úgy gazdálkodnának a saját utánpótlásuk erőforrásaival, a 17 és 22 év közötti fiatalokkal, hogy közülük mindegyik évfolyamból legalább egy játékost be tudjanak építeni az első csapatba. Legyen folyamatos az átjárás az utánpótlás és az első csapat között, az első csapat edzője kövesse nyomon a fiatalok fejlődési folyamatát, ami a korosztályos bajnokságok után az NB III-ban, majd az utánpótlás-piramis csúcsaként, a kooperációs kölcsönnek is köszönhetően az NB II-ben folytatódhat. Hogy minél többen juthassanak el az első osztályig, hogy legyen kiből válogatnia az aktuális szövetségi edzőknek, szövetségi kapitányoknak, az utánpótlás- és a felnőttválogatottnál, alakuljon ki valós versenyhelyzet.

A folyamatot a szövetség egy, az utánpótlásra vonatkozó licencrendszer kialakításával (ami a Double Passtól független, állandó ellenőrzésre, nyomon követésre épülne), illetve mentoringrendszer kidolgozásával is segítené. Utóbbi az edzőképzésből kikerülő trénereket is érintené, a lényeg az állandó, akár napi kapcsolat kialakítása a szövetség és az edzők, klubok, akadémiák között, a közös gondolkodás, közös problémamegoldás, de nem az eddigi szabályozások mentén, hanem a kluboknak nagyobb szabadságot adva.

„Új világ kezdődik, amelyben a klub döntéshozó. A klub szakembereinek kell kiválasztania korosztályonként a legtehetségesebb gyerekeket, megtervezni a karrierjüket, elmenedzselni őket a felnőttfutballig – ők jelenthetik hosszú távon a magyar labdarúgás jövőjét. Az MLSZ pedig biztosítja az ehhez szükséges, kiszámítható hátteret” – fogalmazott Vági Márton főtitkár.