MLSZ: tisztázta a szövetség a hazai nevelésű játékos értelmezését
„MLSZ nevelésű (hazai nevelésű) az a labdarúgó, aki magyar állampolgárságú, vagy aki 15–21 éves kora között egy vagy több MLSZ-tag sportszervezetben legalább három évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt.
„MLSZ nevelésű (hazai nevelésű) az a labdarúgó, aki magyar állampolgárságú, vagy aki 15–21 éves kora között egy vagy több MLSZ-tag sportszervezetben legalább három évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt.
A három év az MLSZ-tag sportszervezetben játszott első és utolsó hivatalos mérkőzése közötti időszakot alapul véve számítandó.
Jelen határozat hatálybalépését követően az MLSZ nevelésű (hazai nevelésű) játékos fenti meghatározását kell alkalmazni az Elnökség által a hatálybalépést megelőzően elfogadott szabályzatok és határozatok vonatkozásában is.
Jelen határozat 2013. augusztus 16-án lép hatályba” – olvasható a szövetség közleményében.
A félreértésekre az adott okot, hogy a korábbi meghatározásban nem szerepelt a „magyar állampolgárságú” kitétel, amely most bekerült a szabályba. Ennek hiányában pedig azok a magyar játékosok, akik úgy szerződtek külföldre, hogy itthon nem volt még meg a három évük a szövetség versenyrendszerében, nem számítottak volna MLSZ-nevelésnek (például Vass Ádám sem számított volna annak). A mostani változtatás ezt a helyzetet orvosolta.
| Az MLSZ az egyesületeknek juttatott pénzek kifizetésénél differenciálással fogja ösztönözni a klubokat a fiatal játékosaik szerepeltetésére. A szövetség minden hatáskörébe tartozó forrás elosztásánál a forrás egy jelentős hányadát a felnőtt csapatban játszó hazai nevelésű fiatal játékosok szerepeltetését ösztönözve osztja ki. Ezen túlmenően, az MLSZ keresni fogja azokat a további eszközöket, amelyek ösztönzik a hazai, MLSZ nevelésű játékosok (aki 15-21 éves kora között az MLSZ-hez tartozó egy vagy több sportszervezetben, legalább három évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt) szerepeltetését. Általános szabályként a 2013–2014. bajnoki évtől a hivatásos bajnokságokban az alábbi, fokozatosan növekvő arányokat kell teljesíteni az MLSZ nevelésű labdarúgók szerződtetésénél. – 2013–2014. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén minimum 8 fő, – 2014–2015. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén 12 fő, – 2015–2016. évi bajnoki évben 25 fős keret esetén 13 fő. (A 25-nél nagyobb keret esetén lineáris arányosan kell értelmezni az előírást) A tévés jogdíjakból származó bevételek sportszervezetek részére történő elosztásánál a 2013–2014. bajnoki évben a szabályozásba az alábbi szempontok kerültek be: – az NB I-es bajnokságban a tévés pénz 15 százaléka annak arányában kerül kiosztásra a csapatok között, hogy az adott bajnoki évben a férfi felnőtt bajnoki mérkőzéseken a 23 év alatti magyar játékosok összesen hány percet töltenek a pályán (a tervek szerint a korhatár a következő években csökken) – az NB II-es bajnokságban a tévés pénzből nem kapnak azok a csapatok, amelyekben a mostani határozat után igazolt külföldi játékos is pályára lép bajnoki mérkőzésen – az NB III-as bajnokságok esetében azon csapat, amely nem csak MLSZ nevelésű játékosokat foglalkoztat, csupán a törvény által előírt minimális mértékben részesülhet TAO-s forrásokból |
Utánpótlás-konferencia: már csak 13 nap!
Azt hitte a terepjárós, simán átjut az elárasztott alagúton, ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna - videó
Varga Kevin tudja, a másodosztályban nem számíthat a válogatott meghívóra
Mentőhelikopter érkezett, de mindhiába: elhunyt egy 14 éves lány
Fordulat: Karácsony Gergely döntött a főpolgármester-helyettesekről – óriási meglepetés Budapesten
Szalah kezdhet csomagolni, megvan a gólerős utódja
Így reagált Debrecen polgármestere Magyar Péter abszurd igényeire
Szerződést bontott csapatkapitányával az újpesti jégkorongklub
Mutatjuk, hol kell előkészíteni a hólapátot, több centi hó is eshet
A KTE tulajdonosa közölte, nem csak a gyenge eredmények miatt mentették fel Szabó Istvánt
Kisebb lesz a vendégszektor, több Újpest-drukker lehet a Ferencváros elleni derbin
Férfi kézi BL: Kielce–Szeged
