Csak a „szokásos″: kihagyta helyzeteit az Újpest, nyert a Ferencváros

LABDARÚGÓ NB I
9. FORDULÓ
Ferencváros–Újpest FC 1–0 (F. Boli 23.)
Budapest, Groupama Aréna, 18 759 néző. Vezette: Bognár T.

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

Végre futballhangulat!

Persze erre számítani lehetett…

Ha a Ferencváros és az Újpest találkozik, még mindig megtelik az aréna, függetlenül attól, miként szerepel a két csapat a bajnokságban.

Két órával a mérkőzés előtt már alig lehetett mozogni a Groupama Aréna környékén, a stadion sarkában található sas körül rengetegen álltak – sokan oda beszélik meg a találkozót az ismerősökkel. Közben az Albert Flórián utat minden irányból lezárták, és többtucatnyi rohamrendőr biztosította az Újpest-szurkolók zavartalan bejutását a nekik kijelölt szektorba. Már akkor dübörgött a lelátó, amikor Banai Dávid kikocogott a teljesen üres gyepszőnyegre melegíteni, néhány perccel később érkezett Dibusz Dénes, őt dübörgő vastapssal fogadták a zöld-fehérek. Még fél óra volt a kezdésig, amikor a lila-fehérek a 2010-es, 6–0-s újpesti sikerrel zárult meccsre emlékeztették az ellenfél szurkolóit – hogy aztán mind a két oldal látványos élőképpel fogadja a kezdésre kivonuló csapatokat. Lilában ragyogott a vendégszektor, az újpesti szurkolók a fejük fölé tartott papírlapokkal látványosan visszaverték a stadion fényeit, míg a Fradi B-középben a Csillagok háborújából ismert Yoda-mester tűnt fel hatalmas molinón azzal az üzenettel: „Az erő velünk van”.

Már a kezdés előtt kiderült, hogy fejtörést okozhatott a belső védő pozíciója Szerhij Rebrovnak: Otigba Kenneth és Abraham Frimpong után Lasa Dvali is megsérült, így Miha Blazic mellett Botka Endre került ebbe a pozícióba. A túloldalon – ahogy az már kiderülhetett – továbbra is Banai Dávid állt a kapuba, és az előző mérkőzéseken rendre a cserepadon ülő Zsótér Donát is ott volt a kezdőcsapatban, a csapatkapitány, Litauszki Róbert, valamint a balhátvéd Dzenan Burekovic viszont sérülés miatt nem léphetett pályára.

Azt nagyon hamar igazolhatta volna a Ferencváros, hogy az erő ezen a mérkőzésen tényleg vele van, hiszen a brazil légiós, Isael húsz másodperc elteltével máris lövőhelyzetbe került, de Banai vetődve ki tudta ütni a labdát – jó, tempós kezdés volt ez. A zöld-fehérek a megszokott 4–2–3–1-es hadrendben vették fel a küzdelmet. Az Újpest négy védővel, egy szűrővel és a Feczesin Róbert mögött helyezkedő négy középpályással állt fel, és alighanem az volt Nebojsa Vignjevics célja, hogy a pálya középső részén stabilizálja együttesét, és ott semmiképpen se alakíthassanak ki létszámfölényes helyzetet a házigazdák. Ha a vendégek elvesztették a labdát s nem tudták azonnal visszaszerezni, azonnal valamennyi mezőnyjátékos visszahúzódott a saját térfelére, sokszor még Feczesin Róbert is az újpesti térfélen állomásozott, lezárva a zöld-fehérek előtt minden, az újpesti kapu felé vezető területet. Ám nem csupán védekezésből állt a lilák futballja, mert az első veszélyes helyzet az FTC kapuja előtt adódott: Simon Krisztián lehetőségénél Dibusz Dénes bravúros mozdulattal védeni tudott.

Az nem volt meglepő, hogy hatalmas elszántsággal futballoztak a csapatok – a rangadón ez a minimum, ami elvárható a pályán lévőktől. Lehet, hogy a színvonal nem olyan, mint a magyar futball legszebb éveiben, de az akarattal, a küzdőszellemmel nem lehetett probléma – nem is volt.

Ha a figyelemmel nincs minden rendben, akkor hiába az aprólékos edzői elképzelés: egy veszélytelennek tűnő beadásnál előbb Jonathan Heris bambult el, ám hogy Kire Risztevszki mire gondolhatott, megfejthetetlen, a légiós meg sem próbált játékba avatkozni, hagyta, hogy a labda a középen érkező Franck Boli elé kerüljön, akinek közvetlen közelről már nem volt nehéz dolga, Banai Dávid hiába próbált vetődve menteni, semmi esélye nem volt. Ilyen durva egyéni hibára nem lehet előre felkészülni… 1–0

A gólt követő percekben a Ferencváros megnyugodott, kicsit talán lassított is addigi tempóján, egyre többet birtokolta a labdát az Újpest, egyre többször zajlott a játék a hazai térfélen, s Feczesin Róbert fejese után a labda a lécen csattant. Zsótér Donát szabadrúgásból veszélyeztetett, majd Botka Endre hibázott Kire Risztevszkihez hasonlóan, ő a saját tizenhatosán belül könnyelműen akart passzolni, Simon Krisztián csapott le a labdára, de lövését követően Dibusz Dénes ismét védeni tudott.

Éppen egy óra telt el a meccsből, vezetett a Fradi, de enerváltabban, pontosabban ritmustalanabbul játszott, alig ment át az újpesti térfélre, és rengeteget hibázott a saját tizenhatosának előterében is. De a szerencse sem áll akárki mellé: Ihor Haratin a gólvonalról mentett, kilencedik sarokrúgást végezhette el az Újpest, de a futballt gólra játsszák, nem szögletre. A Szerhij Rebrov edzette csapat gyakran nem tudta megtartani a labdát, viszont az FTC mindent megtett azért, hogy megőrizze valahogy a kapuját a góltól.

Az Újpest végig nyomott, becsülettel küzdött, s ha most valamelyik Európa-liga-csoportkörös ellenfél rohamozott volna, nyilván nem marad „érintetlen” Dibusz Dénes kapuja. Azonban ez a meccs még nem a nemzetközi kupaszereplés folytatása volt, s hiába játszott olykor nyomasztó fölényben, s határozottabban az Újpest, a végeredmény a ferencvárosi futball sikeréről árulkodott – a derbit a zöld-fehérek nyerték meg, s ezt talán még a korábban fütyülő elégedetlenkedő nézők is tapssal honorálták a lefújás után, amikor a játékosok kivonultak a lelátó elé.

Ráadásul a Fradi ezzel a sikerével megdöntötte az 1966 és 1969 közötti negyven bajnokiból álló leghosszabb hazai veretlenségi sorozatát, immár 2017 áprilisa, 41 meccs óta nem talált legyőzőre, a mérlege 33 győzelem és 8 döntetlen.

El kell ismerni, nem játszottunk jól – Dibusz