A negyedik győzelem már nem sikerült, döntetlent játszott a Paks a Honvéddal

LABDARÚGÓ NB I
8. FORDULÓ
Paks–Budapest Honvéd 0–0
Paks, Városi Stadion, 1701 néző. Vezette: Farkas Á.

ONLINE SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!

Volt hely a kispesti csapatbuszon... Erősen tartalékosan és létszámhiányosan érkezett meg ugyanis a Bp. Honvéd Paksra. Kezdünk hozzászokni: a koronavírus-járvány minden előzetes tervet felülír, közbeszól, szinte lehetetlenné teszi a normális, hétköznapi életet.

A fővárosiak már a hét közben jelezték a honlapjukon, hogy több pozitív tesztet mutató alkalmazottja van a klubnak. Szombaton Vezér Ádám volt a szakmai stáb egyetlen tagja, aki ott lehetett a kispadon, mindenki más – így Bódog Tamás vezetőedző is – otthon, a televízió előtt nézte, mire mennek a piros-feketék. Azt persze nem lehet tudni, hogy pontosan ki kapta el a vírust, és ki nem, így csak azt a tényt rögzíthetjük, hogy a Honvéd nem nevezte a paksi mérkőzésre többek között Batik Bencét, Gazdag Dánielt, valamint Ugrai Rolandot sem, így több fiatal életében először ülhetett a kispadon NB I-es mérkőzésen.

Ott volt viszont a kezdőben Eppel Márton, a friss kispesti szerzemény, és máris pikáns összecsapást láthattunk: a korábbi gólkirály a paksi belső védővel, Böde Dániellel harcolt a labdáért. Balszerencséből a hazai csapatnak is kijutott: a zöld-fehérek öltözőjében ugyancsak felütötte a fejét a vírusfertőzés, és alig kezdődött el a mérkőzés, amikor a Tamás Krisztiánnal szerencsétlenül ütköző Windecker József a földön maradt. Az arcán rögtön látni lehetett, hogy óriási a baj. A fedezetet végül hordágyon vitték le.

És hogy a mérkőzésről is szó essék: mindkét együttes három belső és két szélső hátvéddel kezdett, az első helyzet a hazaiak előtt adódott, amikor Sajbán Máté okos csúsztatással helyzetet teremtett Hahn Jánosnak, ám kimaradt a lehetőség. A másik oldalon Eppel Márton a kapáslövéshez készülődő Zsótér Donát lábáról vette le a labdát – egyelőre nem tökéletes az összhang. Úgy tűnt, inkább a Honvéd próbálja letámadni az ellenfelet, a Paks a két gyors csatára megugrásában bízott. Nagy küzdelmet, az átlagosnál valamivel magasabb iramot hozott az első félidő.

Hiányérzetük lehetett a hazai szurkolóknak, amiért Hahn János lehetősége után igazán nagy helyzetet már nem láthattak. Alighanem ennek volt betudható, hogy Bognár György vezetőedző a szünetben pályára küldte fiát, Bognár Istvánt. Kreativitás kell a támadójátékba – ezt gondolhatta az edző-édesapa.

A játék továbbra is a pálya középső harmadában folyt, ott hatalmas volt a küzdelem, de helyzetet egyik csapat sem tudott kialakítani. Aztán Ádám Martin alighogy beállt, remek labdát kapott Bognár Istvántól, kapásból próbált kapura lőni, de Tomás Tujvel gyors mozdulattal hárított. Ahogy arra számítani lehetett, a kispestiek nemcsak frissítettek, fiatalítottak is: László Dávid és Bocskay Bertalan egyaránt beszállt, és már az utolsó negyedóra is elkezdődött, amikor az volt a kérdés: lesz-e még egyáltalán helyzet?

Mindkét együttes nagy erőket mozgósított a győzelem megszerzése érdekében. És ahogy az ilyenkor lenni szokott: a hajrá még tartogatott izgalmakat. A hazai védők egyetlen ütemet késtek a lesre állítással, így amikor Eppel Márton átvette a labdát, már csak a kapussal állt szemben – ám Hegedüs Lajos tökéletes ütemben vetődött a támadó elé, és menteni tudott. A center hónapok óta nem játszott tétmérkőzést, ha majd több meccs lesz a lábában, alighanem gólra váltja az ilyen lehetőséget. Nem sokkal később Ivan Lovric fejelhetett volna a hazai kapuba, csakhogy eltévesztette a sarkot. A hajrában a Honvéd közelebb állt a győzelemhez, végül maradt a gól nélküli döntetlen. Az egy pont mindkét csapatnak jól jön, de igazán egyiket sem teszi boldoggá. 0–0

ONLINE SZÖVEGES TUDÓSÍTÁS ITT!