Videoton–Ferencváros: csak a lelátói hangulat volt szuper

LABDARÚGÓ NB I
29. FORDULÓ
Videoton–Ferencváros 0–0
Felcsút, Pancho Aréna, 3747 néző. V: Bognár T.
Kiállítva: Lazovics (94.), ill. Gorriarán (92.) LABDARÚGÓ NB I
29. FORDULÓ
Videoton–Ferencváros 0–0
Felcsút, Pancho Aréna, 3747 néző. V: Bognár T.
Kiállítva: Lazovics (94.), ill. Gorriarán (92.)

ONLIVE KÖZVETÍTÉS, ÉRDEKESSÉGEK, STATISZTIKÁK ITT!

A Ferencváros autóbusza pontban 17 óra 28 perckor kanyarodott rá az Egér útról az M7-es és az M1-es közös kivezető szakaszára, és a járgány mögé tévedve bizony felvetődött bennünk: ha Felcsút nincs is annyira messze a fővárostól, a zöld-fehérek bizony nem veszik sietősre a figurát.

Egy forgalmi dugó, ne adj' isten egy baleset, s máris oda a pontos érkezés. És tessék, ki is alakult a több kilométeres sor az M1-esen – a Pancho Arénába igyekvők szerencséjére Budapest irányába. A Fradi-busz így gyorsan leért Felcsútra, mi több, néhány perccel még a Székesfehérvárról átguruló „hazai” csapatot is megelőzte.

Ahogy elnéztük a járműről leszálló játékosokat, másfél órával a kezdés előtt nyoma sem volt az arcukon a feszültségnek, némelyek zenét hallgatva indultak az öltöző felé, mások mosolyogva üdvözölték ismerőseiket, a galléros pólóját gondosan megigazító Böde Dániel pedig egyenesen olyan vígan bandukolt, mintha a Madocsa–Simontornya meccsre igyekezne. Még Leandróból is áradt a jókedv, holott a sérülése nem jött annyira rendbe, hogy a rangadóra be lehessen nevezni.

Ami azt illeti, a két edző sem tűnt idegesnek, Marko Nikolics és Thomas Doll zsebre tett kézzel beszélgetett a gyepen, a Videoton szerb trénere talán még azt is megkérdezte német kollégájától, hogy Varga Rolandot miért ültette a kispadra. A góllövőlistát vezető támadó „mellőzése” jelentette az egyetlen meglepetést a vendégeknél, azon legalábbis senki sem hökkent meg, hogy Nagy Dominik került be a kezdőbe Amadou Moutari kárára. A hazaiaknál Marko Scsepovics belázasodott, ezért maradt ki, Fiola Attila pedig azért, mert Marko Nikolics ezúttal Viníciusnak szavazott bizalmat.

Élünk a gyanúperrel, Nikolics Nemanja is boldogan pályára lépett volna, a piros-kékekkel korábban két bajnoki címet nyerő csatárnak azonban – magyar idő szerint – vasárnap hajnalban a Chicago Fire–Atlanta United meccsen volt jelenése, így csak a távolból üzent: „Úgy emlékszem vissza a Fehérváron történtekre, mintha tegnap lettek volna. Bajnokságot nyertünk, bejutottunk az Európa-liga főtáblájára, gólkirály lettem. Bármi is történjen, pályafutásom talán legszebb hat évét már senki sem veheti el tőlem. A Fradi elleni mérkőzés mindig különleges, tisztelem és becsülöm az ellenfelet. Tudom, csupa győztes van a csapatunkban. Nem vitás, ti vagytok, azazhogy mi vagyunk a jobbak, mutassátok meg, ki az úr a háznál. Hajrá, Vidi!”

A ferencvárosi B-közép nem szaporította a szót, egy rövid, de sokatmondó üzenettel engedte „háborúba” övéit: „Küzdjetek értünk, most!”

A kezdéshez felsorakozó futballisták tekintete már feszültségről árulkodott, a másfél órával korábbi Böde Dánielt mintha teljesen kicserélték volna fél nyolcra: olyan elszántan állt a zöld-fehér sereg élére, mintha csakugyan az utolsó csatába indult volna. A feszültséget aztán egy csapásra felváltotta a riadalom: a második percben a labdát elütő Kovácsik Ádám olyan szerencsétlenül ütközött Julian Kochhal, hogy a német légiós elvesztette az eszméletét. Szerencsére csak rövid időre, ám a játékot így sem tudta folytatni – miután hordágyon levitték a pályáról, Varga Roland „száműzetése” máris véget ért. A változtatás azzal is járt, hogy a jobb szélen kezdő Nagy Dominik visszahúzódott Julian Koch helyére, Sztefan Szpirovszki mellé.

Ahogy szép lassan elmúlt az ijedtség, a feszültség visszaköltözött a pályára. A 10. percben Joseph Paintsil a Fradi térfelén kapott labdát, úgy sprintelt végig a labdával, hogy azért még Usain Bolt is küldött volna neki egy üveg pezsgőt, ám amikor a Vidi kapuja elé érve lövésre szánta el magát, Pátkai Máté nem éppen a legszabályosabb eszközökkel akadályozta meg ebben. Bognár Tamás továbbot intett, a ferencvárosi kispad megőrült… Maradjunk annyiban, Thomas Dollnak nyomós oka volt arra, hogy a plexit csapkodja dühében.

Hát még akkor milyen ideges volt az edző, amikor szembesült azzal, hogy a ghánai szélső lent maradt a gyepen az esetet követően! Nagyobb baj mindazonáltal nem történt, Paintsil az ápolást követően játékra jelentkezett, igaz, a negyedik számú játékvezető a lehető legrosszabb pillanatban engedte vissza a pályára, akkor, amikor a tőle egy méterre álló Boban Nikolov neki háttal állva dajkálgatta a labdát. Több se kellett Paintsilnek, ahogy beszaladt a játéktérre, azzal a lendülettel elvette a labdát a macedón középpályástól, aki három másodperccel később lerántotta – ki is alakult az első nagyobb kakaskodás.

A félidő hátralevő részét további egymásnak feszülések kísérték, de mielőtt bárki azt hinné, hogy a futball pankrációba torkollott, szögezzük le, a meccs nem volt rossz, sőt! Jobb és gyorsabb volt a Fradi, nagyobb veszélyt jelentett a kapura, mint ellenfele, Varga Roland egymaga három gólt is szerezhetett volna a szünetig. A 28. percben ordító helyzetben hibázott (Thomas Doll ordított is…), negyedórával később szabadrúgásból a lécet találta el, a játékrész – ötperces – hosszabbításában pedig Kovácsik Ádám bravúrral piszkálta szögletre az ezúttal a léc alá tartó lövését.

A fergeteges fehérvári akciók elmaradtak, a piros-kékek kissé körülményesen szőtték akcióikat, meglehet, azért is, mert a csapat „eszét”, Danko Lazovicsot a Fradi védelme kivette a játékból. A támadó így jobbára azzal vétette észre magát, hogy reklamált, jóllehet ebben akadt társa: Thomas Doll még a szünetben is azt sérelmezte Bognár Tamásnál, hogy nem a szabálykönyvben leírtaknak megfelelően fúj. Ő persze más kifejezéseket használt…

A folytatásra sem csillapodtak a kedélyek, szabálytalanságokból nem volt hiány. Az FTC fölénye ugyanakkor eltűnt, kiegyenlítetté vált a meccs, miközben valamelyest alábbhagyott az iram is.
De csak valamelyest!

Az egyik oldalon Sztefan Scsepovics emelt fölé, a másikon a mezőny egyik legjobbja, Joseph Paintsil tornáztatta meg a másikat, Kovácsik Ádámot. Addigra már túl voltunk két kényszerű cserén is, előbb Boban Nikolov, majd Botka Endre bicegett le a gyepről, míg a Nikolov helyére lépő Fiola Attila egészen odáig „merészkedett”, hogy két szép csel után 23 méterről célba vette a Fradi kapuját, de Dibusz Dénes a helyén volt.

A lelátón 3474 néző, köztük a Köln, az Anderlecht, a Rapid Wien, a Basel, a Legia Warszawa, a Dinamo Zagreb, a Partizan Beograd megfigyelője, valamint a szerb labdarúgás egyik legendás alakja, Dejan Sztankovics figyelte, vajon esik-e gól a hátralevő játékidőben. A hajrában már többet támadott a Videoton, ám igazán nagy helyzet nem adódott előtte, bár ha Sztefan Scsepovics 14 méterről lőtt volna, és nem passzolni akar, akkor… A másik oldalon Varga Roland előtt nyílt még egy utolsó lehetőség, ám az is kimaradt.

Már a ráadás első percében jártunk, amikor a büntetőterületen belül a Juhász Rolanddal ütköző Fernando Gorriaránnak műesésért sárga lapot mutatott fel Bognár Tamás – és mivel ezen az estén ez másodszor történt meg, az uruguayi középpályás mehetett zuhanyozni. Egy perccel később akadt követője is, Danko Lazovics Varga Roland visszahúzásáért kapta meg a második sárgával párosuló pirosat.

Több lapot már senkinek nem osztottak – maradt a 0–0.

És ezzel együtt a Ferencváros egypontos előnye.