Pintér Attila: Mert igazi sportember vagyok

– Hogyan gondol vissza a Puskás Akadémiánál eltöltött másfél évre?
– Kizárólag pozitív érzésekkel – felelte Pintér Attila. – A klub minden alkalmazottjának köszönettel tartozom, mindenben segítették a munkánkat. Az elnök úrnak is hálás vagyok, mert minden feltételt megteremtett, hogy sikeres legyen a Puskás Akadémia.

– Mit sikerült megvalósítaniuk a kinevezésekor kitűzött célokból?
– Mindent, amit vállaltunk. Elvárás volt, hogy feljussunk a másodosztályból, ezt teljesítettük. Hároméves tervet fogalmaztunk meg, az első esztendőben a biztos bennmaradás kivívása volt a célunk. Időre volt szükségünk, hogy minden téren egységes együttest formáljunk, de megvalósítottuk, amit elterveztünk. Jó és erős csapatot adtunk át a következő vezetőedzőnek, illetve a sportigazgatónak.

– Van önben hiányérzet a felcsúti időszakkal kapcsolatban?
– Talán a Magyar Kupa-döntő. A játékosokkal és a szakmai stábbal mindent megtettünk az Újpest ellen, de azon az estén elpártolt mellőlünk a szerencse, és tizenegyesekkel alulmaradtunk.

– Miért távozott Felcsútról? Az újoncként elért hatodik helyet, valamint a Magyar Kupa-ezüstérmet nem lehet rossz eredménynek nevezni.
– A futballban bármi bármikor megtörténhet. Így hozta az élet, nincs ebben semmi különleges.

– Szerzett olyan tapasztalatot Felcsúton, amelynek köszönhetően jobb szakember lett?
– Igen, mert minden egyes bajnokság és minden idény hozzáad a tudásomhoz. Minden idényben más labdarúgókkal, célokkal és helyzetekkel találkozom.

– Mivel töltötte az azóta eltelt fél évet?
– Ilyenkor lehetőség nyílik felkészülni a következő megméretésre, és az új trendeket követve bővíteni a szakmai tudásomat.

– Járt valahol tanulmányúton?
– Mindig jártam, amikor nem volt csapatom. Edzői pályafutásom elején is – Antók Zoltánnak köszönhetően – külföldön szereztem sok tapasztalatot, most sincs másként.

– Mennyire hiányzik a kispad?
– Ebben a sportágban töltöttem el az életemet, előbb játékosként, majd edzőként. Mindig a magyar labdarúgásért akartam tenni, azért, hogy fejlődjön a futballunk. Egy bizonyos idő után nem a kispad, hanem az öltöző illata hiányzik, és az adrenalin, mert igazi sportember vagyok.

– Úgy tudom, több klubtól is keresték. Miért nem vállalt munkát?
– Mert a kitűzött célokhoz képest nem voltak meggyőzőek a feltételek. Csak akkor mondok igent, ha az elvárások és a lehetőségek összhangban állnak.

– És ha ez a feltétel egy NB II-es klub ajánlatánál teljesül?
– Sosem esett le a karikagyűrű az ujjamról, amikor elszerződtem egy másodosztályú csapathoz, majd élvonalbeli együttest faragtunk belőle.

– Az utóbbi évek alapján milyenek a benyomásai a magyar élvonalról? Miben fejlődött, és miben kevésbé?
– Ez összetett kérdés. Véleményem szerint teljesen meg kell újítani az utánpótlás-nevelést. Más koncepcióra van szükség, tanulni kell a külföldi példákból. Felhozhatjuk Spanyolország, Németország, Belgium, Hollandia vagy Svájc esetét, a korábbi sikertelen világversenyek után mindegyik nemzetnél rájöttek, nem működött a rendszerük. Ezt követően átértékelték a labdarúgásukat, és mertek újítani. Mi csak beszélünk róla, de nem lépünk, pedig a Magyar Labdarúgó-szövetség és a kormány minden támogatást megad hozzá. Ám akiknek többet és jobban kellene dolgozniuk azért, hogy előrelépjen a magyar futball, nem teszik meg. Ha változik az utánpótlásképzés, az NB I színvonala is növekszik.

– Mit ültetne át a magyar utánpótlásképzésbe?
– Már körülbelül tíz esztendővel ezelőtt elmondtam, változtatni kellene, hogy ne felnőttszinten ütközzenek ki azok a hiányosságok, amelyeket már fiatal korban kellene orvosolni.

– Érmei és kupagyőzelmei alapján a legsikeresebb aktív magyar edzőnek számít, de vajon az éremhalmozó vagy a nehéz természetű szakember képe él önről a köztudatban?
– Bármelyik korábbi klubomhoz visszamehetnek, s a szertárosoktól kezdve a játékosokon át a pályamunkásokig nyugodtan megkérdezhetnek bárkit, hogy mi a véleményük rólam. Elmondhatnám én is, de nem teszem, inkább kérdezzék meg őket. Bármit mondanak, állok elébe! Mindenhol tudták: a minél sikeresebb és eredményesebb klubért dolgozom. Minden egyesületemnél megbecsültem az embereket, attól függetlenül, hogy az illető a háttérszemélyzet tagja volt-e vagy elnök. A győzelem érdekében mindenre képes vagyok, nekem ez a sport lényege. Akinek ez nem tetszik, az másként gondolkodik.