Nem lehetett megállítani a Vasast, a hajrában előzött a Békéscsaba - NB II-es értékelés

MAGABIZTOS VOLT A VASAS, A HAJRÁBAN ELŐZÖTT A BÉKÉSCSABA

Magabiztos tavaszi teljesítménnyel nyerte meg a bajnokságot és jutott fel az élvonalba a Vasas. Az angyalföldiek feljutása szinte egy pillanatig sem volt kérdéses, hiszen a tavasszal tizenegy mérkőzést megnyertek, és volt egy hétmeccses győzelmi sorozatuk. Szanyó Károly a támadófutballra alapozta csapata játékát az egész szezonban és ez bejött, hiszen a Vasas szerezte a legtöbb gólt a bajnokságban – szám szerint 68-at – és ebből a góllövőlista első két helyezettje, Remili Mohamed és Ferenczi István összesen 36-ot szerzett. Hab a tortán, hogy a Hivatásos Labdarúgók Szervezete szavazásán a gólkirály Remili Mohamedet választották az NB II legjobb játékosának. Ennek ellenére még mindig nem teljesen biztos, hogy Szanyó folytatja a munkát a csapattal, az edzőnek nincs pro licence, a klub vezetősége dolgozik a megoldáson.

Parádés sorozattal érte el a második, feljutást érő helyet a Békéscsaba 1912 Előre. A lila-fehérek egész tavasszal veretlenek tudtak maradni, legyőzték többek között a Vasast, a Mezőkövesdet, a Sopront és a Szolnokot is, mégis csak a 29. fordulóban tudták megelőzni az addig szintén szédületes sorozatot futó Gyirmót FC Győrt. Az utolsó fordulóban már a saját kezükben volt a csabaiak sorsa és a Cegléd elleni, 3–0-s győzelemmel elérték céljukat. A sikerben nagy szerepe van Zoran Szpisljaknak, aki egységes csapatot gyúrt a magyar szinten is „sztárok” nélküli keretből; persze az eredményes szerepléshez kellett Birtalan Botond teljesítménye is, aki az utolsó hat találkozón hét gólt szerzett, és az ő nevéhez fűződik a szezon legemlékezetesebb találata is, a 20. fordulóban a Gyirmót FC Győr ellen 16 méterről, sarokkal szerzett csodálatos gólt.

Szinte hihetetlen, de hetedszerre sem sikerült a Gyirmót FC Győrnek a feljutás. Bár sokszor állt már az elmúlt években közel az élvonalhoz a győri együttes, most csakis magát okolhatja azért, hogy lecsúszott a második helyről. Sisa Tibor együttese parádés sorozatot épített a bajnokság 7. fordulójától kezdve, de a huszonegy meccses veretlenségi széria éppen a legrosszabbkor, a 28. játéknapon szakadt meg (ekkor a Sopron 1–0-ra tudott győzni a gyirmótiak otthonában). A csapatnak még ekkor is a saját kezében volt a sorsa, de hiába egyenlített a Mezőkövesd otthonában háromgólos hátrányból, a győzelmet nem tudta kiharcolni, és leszorult a második helyről. A 30. játéknapon a Siófokkal játszott 2–2-es döntetlen már nem osztott, nem szorzott, illetve annyit talán igen, hogy eldőlt, az egyéb ajánlattal rendelkező vezetőedző, Sisa Tibor távozik a klubtól.

NEGATÍV MEGLEPETÉS A MEZŐKÖVESD SZEREPLÉSE, A SOPRON VISZONT MEGTÁLTOSODOTT

Egyértelműen a feljutás szándékával vágott neki a szezonnak a Mezőkövesd Zsóry, a téli átigazolások is ezek szellemében történtek. A tavasz elején úgy tűnt, hogy minden rendben lesz, hiszen három meccsen 7 pontot szerzett a csapat, ám ezután kétszer is kikapott, aminek következtében az addigi tréner, Tóth László átadta helyét Lucsánszky Tamásnak, ő pedig szakmai igazgatóként maradt a klubnál. Lucsánszkyval sem ment sokkal jobban a szekér, így a 28. fordulóban a Siófoktól elszenvedett hazai vereség után ő is lemondott (ekkor a klub elnöke, Tállai András sem türtőztette magát), az utolsó két bajnokin a Soroksárról márciusban távozó Varga Attila ült le a kispadra. A téli érkezők közül a legnagyobb név, Bajzát Péter sem tudta kellőképpen segíteni a csapatot (mindössze hét bajnokin játszott, és négy gólt szerzett) így a tavasszal szerzett 19 pont és a 4. hely nagy csalódás; a Mezőkövesd jövőre újra próbálkozhat a feljutással.

A tavasz egyik meglepetéscsapata a Soproni VSE-GYSEV volt, amely tizenkét meccses veretlenségi sorozattal fejezte be a szezont, amelynek köszönhetően egészen az 5. helyig kapaszkodott fel a bajnokságban. Supka Attila együttese ráadásul úgy érte ezt el, hogy az élcsapatok közül legyőzte a Gyirmótot és a Mezőkövesdet, míg döntetlent játszott a Vasassal. A téli igazolások beváltak, a csapat hosszú évek után egységessé vált – igaz, egy fegyelmi ügy azért most is akadt, a DVSC-től kölcsönben a csapatnál szereplő Kovács Ádámtól a Csákvár elleni mérkőzés után megvált a vezetőség.

Birtalan Botond gólja

Kenesei Krisztián gólja

A téli szünetben még két pontra volt a feljutástól a Szolnoki MÁV FC, ennek ellenére tizenöt ponttal lemaradt a második helyről, ez pedig sok mindent elárul a Tisza-partiak tavaszi szerepléséről. Pedig Kis Károly együttese nem kezdett rosszul, idegenben győzte le a Ceglédet és a Mezőkövesdet is, utána azonban hat mérkőzésből csak egyet nyert meg, ezzel el is szálltak az NB I-es reményei. Ha csak a tavaszi hazai mérleget nézzük, az összesen elért egy győzelem is nagyon kevésnek tűnik, így tavasszal is meglátszott a két eredményes csatár, Urbin Péter és Hamar Ádám hiánya. Bár sokan állították, hogy a Szolnok nem is akar feljutni, ennek ellentmond, hogy a csapat megkapta az NB I-es licencet – és jövőre újra próbálkozhat a feljutással.

Az őszi 23 pontjához 22-t tett hozzá tavasszal a hazai mérkőzéseit Gyulán játszó Szeged 2011-GA, amely a legjobb újoncként, a 7. helyen zárt a mezőnyben. Nyilas Elek együttese egy pillanatig sem volt veszélyeztetve a kieséstől és bár az egész tavaszi szezonban sérülések hátráltatták a tréner munkáját (Zaharia Csaba, Molnár F. Tamás, Pozsár Gábor és Gadó Gábor játékára egyáltalán nem számíthatott az edző) a csapat a várakozásokat felülmúlóan teljesített.

Nem lehetnek elégedettek a tavaszi szerepléssel a Zalaegerszegi TE-nél, hiszen a csapat az őszi 8. helyezésről nem tudott előrelépni, így a „senki földjén” végzett a bajnokságban. Pedig a klub ebben a szezonban már megteremtetteaz anyagi feltételeket a sikeres szerepléshez, a csapatépítés azonban a vártnál lassabban haladt. A tavaly nyáron hosszú távú koncepciót megalkotó ZTE-nél főképpen csak annak örülhetnek – a Mezőkövesd elleni 4–0-s sikeren kívül –, hogy Bedi Bence személyében egy 18 esztendős zalai tehetséget sikerült beépíteni a csapatba.

NYOLC CSAPAT KÜZDÖTT A BENNMARADÁSÉRT, AZ UTOLSÓ FORDULÓIG NYÍLT VOLT A KÜZDELEM

Eseménydús tavaszi szezonon vannak túl a Soroksár SC-nél, bár a soroksári érzelmű szurkolók nyilván lemondtak volna az izgalmak többségéről. A tavaszt még a középmezőnyben elkezdő csapatnál a Ceglédtől elszenvedett vereséget követően megváltak Varga Attilától (sőt, a tréner és a klubvezetőség között heves szópárbaj alakult ki) és a játékosból hirtelen edzővé lett Lisztes Krisztián sem tudott csodát tenni, hiszen első hét mérkőzésén csak egy pontot szerzett, így a XXIII. kerületiek a kiesés szélére sodródtak. A hajrában aztán magára talált a gárda, utolsó négy bajnokijából hármat megnyert (két közvetlen riválisát, az Ajkát és a Kaposvárt is legyőzte) és úgy maradt bent a másodosztályban, hogy a Szolnok elleni, utolsó találkozó 87. percében még kiesésre állt, de a 88. és a 92. percben két gólt szerezve fordított, és győzött.

Hektikus tavaszon van túl az SZTK-Erima, amely Székely Tiborral kezdte el a szezont, de a trénert a Ferencvárostól elszenvedett 7–0-s Ligakupa-vereség után azonnali hatállyal menesztették. A Mezőkövesd elleni mérkőzés előtt a klubnál korábban már dolgozó Horváth Ferenc foglalta el a kispadot, de a tréner irányításával sem ment jobban a szekér, sőt, az együttes nyolc mérkőzésen át nyeretlen maradt, és csak a 29. fordulóbeli, Siófok elleni győzelemmel maradt bent a másodosztályban.

Rosszul kezdte a tavaszi szezont az FC Ajka, a 21. forduló után kieső helyre csúszott vissza, a gyenge szereplés következtében Zoran Kuntics vezetőedző a Siófoktól elszenvedett 3–0-s vereség után lemondott posztjáról. Bár a klub elnöke, Kaibás Dezső ellenezte az edző távozását, az „örök” beugróé, Jákli Péteré lett a kispad, aki rögtön győzelemmel kezdett és ötmeccses veretlenségi sorozatot épített a csapattal. A 28. fordulóban aratott Cegléd feletti győzelemmel gyakorlatilag meg is menekült az Ajka, de jövőre sokkal nyugodtabb idényre vágynak a bakonyiak.

Hihetetlen mérkőzésen maradt bent a másodosztályban az Aqvital FC Csákvár, az együttes az Ajka elleni utolsó mérkőzés 88. és 94. percében is kieső helyen állt, de egy gólváltást követően a 95. percben Horváth Roland góljának köszönhetően mégis megmenekült. Pedig a tavasz elején még úgy tűnt, hogy nem kell a bajnokság végéig izgulniuk a Fejér megyeieknek, hiszen az első kilenc mérkőzésükből ötöt megnyertek, de ezután jött egy négymeccses vereségsorozat, így az Ajka ellen mindenképpen pontot, pontokat kellett szerezniük. A csapat sikerességét Gajdos Zsolt 14 gólja alapozta meg, aki a 3. helyen végzett a góllövőlistán, de nagy szerepet játszott a sikerben a védelemnek stabilitást adó Szalai Tamás is. A bennmaradás után pedig eldőlt, hogy Bognár György a következő idényben is folytatja munkáját a csapatnál.

A téli szünetben külföldi játékosok szerződtetésében látták a kiesés elleni harc megoldását a Balmazújvárosnál, de a csapat első öt tavaszi meccsén kikapott, aminek következtében Szabó János lemondott az edzői posztról. Helyette Feczkó Tamás vette át a gárdát, amely az utolsó öt meccséből négyet megnyerve benn maradt az NB II-ben.

A bizonytalan háttér ellenére másodosztályú szinten remek kerettel vágott neki a tavasznak a Siófok, és első nyolc meccsén úgy aratott öt győzelmet, hogy sorrendben az Ajkát, a ZTE-t és a Kaposvárt is 3–0-ra győzte le. Az anyagi gondok azonban nem oldódtak meg, tavasszal gyakorlatilag pénz nélkül futballoztak a játékosok és a városi önkormányzat segítsége már az utolsó utáni pillanatban érkezett. Mindez rányomta a bélyegét a Balaton-partiak hajrárája, hiszen hét meccsen ötször is vereséget szenvedtek, és a 30. játéknapon hiába egyenlítettek 2–0-ról 2–2-re a Gyirmót otthonában, az egy pont is csak a legjobb kieső pozíciójára volt elegendő (amely akár bennmaradást is érhet majd, mivel az NB I-ből kieső Pápa nem indulhat az NB II-ben, így az MLSZ feltölti a mezőnyt, hogy ne legyen páratlan számú, és a szabályok szerint először szóba kerülő, az NB III-ban legjobb nem feljutóként záró Putnoknak nincs NB II-es licence).

Esztendők óta a bajnokság hajrájában tudta csak bebiztosítani bennmaradását a Ceglédi VSE – a sorozatnak most vége szakadt, hiszen a csapat nem tudott megmenekülni. A Pest megyeiek első kilenc tavaszi meccsükből csak hármat tudtak megnyerni, ez pedig Szabó István állásába került, akinek helyét az addigi pályaedző, Kecskeméti József vette át. A fiatal tréner sem tudott azonban lendületet adni a gárdának, irányításával három bajnokin 12 gólt kaptak, és bár a Kaposvár elleni győzelem után még hajszálnyi remény mutatkozott a bennmaradásra, a Békéscsaba elleni vereség miatt a csapat még legrosszabb kiesőként sem tudott zárni.

Keserves idényen van túl a Kaposvári Rákóczi, amely szégyenszemre utolsó helyezettként búcsúzik a másodosztálytól, pedig a téli szünetben még a 12. helyen állt. Az állandósuló anyagi gondok nemcsak a téli felkészülésen, hanem a tavaszi szezonon is meglátszottak, hiába kezdte el rendezni a korábbi tartozásokat a február végén hivatalba lépett új vezetőség. Az együttes Tamási Zoltánnal kezdte el a tavaszt, de az edző négy sikertelen meccs után bedobta a törülközőt. Kaposváron a megmentőt ekkor ismét Prukner Lászlóban látták, de a zöld-fehérekhez visszatérő tréner sem tudott csodát tenni, irányításával a csapat csak egy mérkőzést nyert meg és már két fordulóval a vége előtt eldőlt, hogy kiesik az NB II-ből. 2014 tavaszán még élvonalbeli csapat volt a somogyi megyeszékhelyen, 2015 augusztusában harmadosztályú lesz...