„Az utóbbi másfél hónapban az Achilles-inammal bajlódtam, ami sajnos nem új keletű probléma – mondta lapunknak Bobál Dávid, a Dukla Praha 23 esztendős hátvédje. – Már Kispesten is sokat bajlódtam vele, az utóbbi két évben több alkalommal is begyulladt, s most sem úsztam meg. Pihentetnem kellett, majd az erőnléti edzővel és a fizioterapeutával közösen kitaláltuk, mi lenne a helyes megoldás. Végül arra jutottunk, hogy a derekamat, a törzsizmomat és a vádlimat még inkább meg kellene erősítenünk. Ez történt, rengeteget dolgoztunk, s persze jártam lézerterápiára is, így eljutottunk odáig, hogy ezen a héten már teljes értékű edzésmunkát végezhettem. Remélem, a jövő heti, Teplice elleni bajnokin végre bemutatkozhatok a csapatban – eddig kétszer ülhettem a padon.”
A Dukla Praha finoman fogalmazva is gyengén szerepel, az utolsó, 16. helyen szerénykedik a bajnokságban, igaz, rendkívül szoros a mezőny.
„Beragadtunk a rajtnál, az első hét bajnokinkat sorozatban elveszítettük. Edzőváltás történt, Pavel Drsek helyett Roman Skuhravy érkezett, s azóta az eredmények is jobbak. Pályára ugye nem léptem, de kívülről is látszik, hogy technikailag nem képzettebbek a játékosok, mint az NB I-ben, az iram ugyanakkor lényegesen nagyobb. Úgy tapasztaltam, hogy Magyarországon nincsenek rákényszerítve a futballisták arra, hogy gyorsabban és intenzívebben játsszanak, míg Csehországban igen.
A legfontosabb, hogy jó erőben érzem magam, s hiszem, hogy simán benn maradhatunk az első osztályban. Ami a nyelvet illeti: lelkesen tanulom, elefántcsontparti csapattársammal járunk különórákra. Mit mondjak, nem könnyű a cseh nyelv, de a tökéletes beilleszkedéshez muszáj elsajátítani, attól függetlenül is, hogy a keret kilencven százaléka beszél angolul – a vezetőedző azonban kivétel. De tudjuk, akkor fogadják el igazán az embert, ha a pályán is bizonyít, és bízom benne, hogy jövő héten végre játszhatok.”