Achim Ittner (balra) és Mario Hamm a konferencia szünetében

AZ ANALITIKA SZEREPE, FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A SPORTBAN AZ SAP SEGÍTSÉGÉVEL

Az U1 Sport Data Analytics Summit első két előadásban az 1. FC Nürnberg pénzügyi igazgatója, Mario Hamm és az SAP sportért felelős igazgatója, Achim Ittner kifejtette a digitális sportirányítás előnyeit, illetve azt, hogy az SAP vállalatirányító-rendszer hogyan használható a sport területén. Hogyan tud hozzájárulni a játékosok általános fizikai állapotának javításához, a konkrét szakmai munkához, illetve a szurkolói igények felméréséhez, azok kielégítéséhez.

Hamm kifejtette, hogyan követhető nyomon az SAP-adatbázison keresztül évekre visszamenően a futballisták edzettségi állapota, akár tréningről tréningre, illetve a mérkőzéseken nyújtott teljesítménye. Hangsúlyozta, a rendszerbe felvitt és azon tárolt adatmennyiség, azok megfelelő kiértékelése az edzőket hozzásegítheti a jó döntésekhez, illetve hozzájárulhat a sérülések esélyének csökkentéséhez, a megfelelő információk birtokában jobban személyre szabható a terhelés, az edzésmunka. Ugyanakkor nemcsak a futballisták teljesítményéhez mérhető adatokat rögzítenek, hanem a közösségi médián keresztül leszűrhető információkat is, mert fontos, hogy teljes képet kapjanak a futballistákról, a személyiségükről.

A nürnbergi igazgató, majd Achim Ittner is beszélt arról, hogy az SAP a nézők kiszolgálásában, a szurkolói igények felmérésében is nagy segítség lehet. A konferencián több előadásban is elhangzott, ma már egy labdarúgó-mérkőzés, illetve az arra való felkészülés szurkolói szempontból nem a meccsnapon, hanem több nappal azt megelőzően elkezdődik. A kluboknak megfelelő stratégiával az ehhez fűződő igényeket kell kielégíteniük – ehhez viszont ugyanúgy naprakész információkra, adatokra, vagyis analitikára van szükség, mint a labdarúgók teljesítményméréséhez.

Elhangzott, hogy az analitikát még Németországban is sokan fenntartásokkal kezelik a sport területén, de egyre többen ismerik fel, hogy a kevésbé tehetős klubok szervezettséggel, kutatásokkal, azokra épülő előrejelzésekkel felvehetik a versenyt a nagy klubokkal.

A prezentációja után Mario Hammot egy interjú keretében külön is kérdeztük mindazok kapcsán, amiket elmondott, kíváncsiak voltunk, hogyan történik a játékosok kiválasztása a Nürnbergnél, mi a véleménye Stieber Zotánról és a magyar válogatott Eb-esélyeiről.

SPORT, MINT ÜZLET – HONNAN VEHET PÉLDÁT MAGYARORSZÁG?

– Mit gondol, a sport, mint üzletág, mennyiben tér el más üzletektől?
– Alapvetően nem kellene, hogy eltérés legyen, hiszen például a futball is alapvetően pénzforgalmon alapul, mint bármelyik másik üzletág – válaszolta a Nemzeti Sport Online kérdésére Mario Hamm. – Ha van pénzed, akkor azt játékosokba tudod invesztálni. Ha jó labdarúgóid vannak, akkor jó teljesítményre vagy képes a pályán, és annak köszönhetően egyre több fogyasztód, vagyis fizető néződ lesz, ők pedig pénzt generálnak. A legfontosabb, hogy mi történik a hétvégén a meccsnapokon, mert a sportsiker vonhatja magát az üzleti sikereket is.

– Németországban biztosan, de nálunk Magyarországon éppen az a baj, hogy nincs meg az a fogyasztói réteg, amely önmagában el tudná tartani a klubokat, így azok – tulajdonképpen sportágtól függetlenül – nem tudnak tisztán üzleti alapon működni. Akkor sem, ha a pályán amúgy sikeresek.
– Azt kell felismerni, hogy a klubok akkor, ha a sportról vagy a labdarúgásról, mint üzletről beszélünk, nem egymás vetélytársai, hanem mindannyian ugyanannak az üzletágnak a szereplői. A futball nem elszigetelten működő klubok terméke, itt szó van a ligáról is, amelyben a csapatok versengenek, itt pedig már megjelenik a bajnokság szervezője, illetve a nemzeti szövetség is, mint az üzletág nagyon fontos szereplője. Vagyis a kérdés az, hogy a klubok és a szövetség együttesen hogyan akarja fejleszteni üzleti szempontból is a labdarúgást, mint terméket.

– Azt gondolom, rátapintott az egyik lényegi pontra, mert nálunk nagyon sok példa azt mutatja, hogy nincs egységes gondolkodás a futballról, nincs egy együttesen kidolgozott stratégia. Az NB I-ben van tizenkét csapat, tizenkét teljesen különböző elképzeléssel, és aztán ott van tizenharmadiknak az MLSZ is…
– Mondok egy jó példát. Ausztriában a szövetség fektetett be modern, analitikai eszközökbe, amiket a csapatok használhattak. Ezek aztán hozzájárultak ahhoz, hogy játékosokat tudtak eladni külföldre, ez bevételt jelentett, a befektetés megtérült, az ország labdarúgása fejlődött. Ha futballról van szó, sokan nem látnak túl a klubokon, pedig ez sokkal összetettebb kérdés, egyáltalán nem csak róluk szól. A magyar egyesületeknek valóban nagyon nehéz dolguk van, ha új rétegeket, futballfogyasztókat akarnak elérni. Sokkal könnyebb lenne azonban a helyzetük, ha egyesítenék erőiket. Erre mintaként szolgálhatnak az amerikai major-sportok, például az NHL vagy az NFL. Az nhl.com-on például egyetlen merchandise-bolton keresztül elérhetők az összes csapat termékei, mezei.

– A konferencián is szóba került, hogy az új technológiákat először mindenhol – így még Németországban is – fenntartásokkal kezelik. Miért? Miért ennyire nehéz feladat ez a fajta kultúraterjesztés egy olyan korban, amely a folyamatos változásról, fejlődésről szól?
– Azért, mert például az általunk is sikerrel alkalmazott SAP-hoz is még mindig hallomások, pletykák alapján közelítenek. Hogy ez túl bonyolult, drága és így tovább. Amikor azonban bemutatjuk nekik a működését, akkor rájönnek, hogy ez nem bonyolult és nem is drága. Ez szemléletváltást eredményezhet. Ennek a szemléletváltásnak az elérése nagyon speciális feladat a futballban.

JÁTÉKOSPOLITIKA, KIVÁLASZTÁS

– Hogyan épül fel a klub játékospolitikája? Mennyire tudnak támaszkodni a saját utánpótlásra?
– Az utánpótlás, az hogy, hány játékos tud évente bemutatkozni az első csapatban, nehéz kérdés. Ez ugyanis attól is függ, hogy melyik osztályban szerepel a csapat. Az élvonal ugyanis nagyon nagy ugrást jelent a fiataloknak. A másodosztályban azonban könnyebb a helyzetük, hiszen alacsonyabb a színvonal. Nálunk jó példa a középpályás Patrick Erras, ő a saját nevelésű játékosunk, ebben a szezonban került az első kerethez, és már a kezdőcsapatnak is állandó tagja. Négy gólt szerzett a bajnokságban, és számos nagy klub érdeklődését is felkeltette. Évente nagyjából egy-két fiatal szokott lehetőséget kapni az első csapatnál.

– Hogyan tudják hasznosítani a digitális eszközöket az igazolások, a kiszemelt játékosok feltérképezése terén? Szükség van-e még megfigyelőkre?
– A megfigyelői rendszer két-három éve még működött, de már elavult. Annak a rendszernek az volt a lényege, hogy a klubok a világ számos pontján pénzt invesztálnak úgynevezett „scoutokba”, akik riportokat írnak a megfigyelt játékosokról. A digitális világban azonban erre már nincs szükség, az információkhoz nem kellenek megfigyelők, csak egy jó szűrő, aminek a segítségével az információk tömegéből kiválasztom azt, ami hozzásegít a jó döntéshez. Ott vannak például a közösségi médiák. A Twitteren vagy a Facebookon kutatást tudunk végezni, felmérhetjük az adott játékos személyiségét, a közösségi médiában elhelyezett posztjain keresztül felmérhetjük, hogy mit csinált a múltban. Kiderül, hogy beleillik-e abba a képbe, amit a vásárlóink, a követőink felé közvetíteni szeretnénk magunkról. Ez nagyon fontos számunkra.

– Ez érződik, hiszen erről a témáról az előadásában is külön beszélt, de a közösségi média által közvetített kép adott esetben a szakmai szempontokat is felülírhatja?
– Két út van. Az egyik, hogy azt mondom, az a kép, amit a játékos magáról sugároz egy probléma a klub számára, amit kezelnem kell. A másik, hogy őszintén kimondod, ennek a srácnak ennél a klubnál nincs esélye. Példaként mondhatom erre Jérome Boatenget, aki a Bayern München labdarúgójaként az egyik sajtótájékoztatón megjelent egy Nike-rövidnadrágban (miközben klubjának a mezszponzora az adidas – a szerző). Miért? – teszem fel a kérdést. A Nürnberg autógyártó-szponzora az Audi, hogyan engedhetnénk meg, hogy valamelyik játékos úgy dönt, ő mégis Mercedesszel jár? A már említett amerikai ligákban ez nem fordulhatna elő, sokkal nagyobb a szponzorok tisztelete, mint az európai sportokban, kiváltképp a futballban, amelyben a játékosok sokkal inkább egyénieskednek ezen a téren. Ezért a kluboknak megfelelően kell választaniuk közülük.

STIEBER ÉS A MAGYAR VÁLOGATOTT

– Stieber Zoltánt is így választották ki, őt is felmérték a közösségi csatornákon keresztül? Mi a véleménye róla?
– Igen. Azok a technológiák, amiket használunk a játékosok felmérésénél, olyan információkat, adatokat szolgáltattak vele kapcsolatban, amelyek alapján megállapítottuk, hogy ő fejlődőképes futballista, aki hosszú távon is nagy nyereség lehet számunkra – noha egyelőre csak kölcsönbe érkezett –, és a személyisége is beleillik abba a képbe, amit közvetíteni szeretnénk. Stieber Zoltán olyan futballista, akiben nagyon sok potenciál van a jövőre nézve, nemcsak a klubja, hanem a válogatott számára is. Mi, Nürnbergben mindig olyan labdarúgókat keresünk, akiket tovább tudunk építeni, és a futballisták is azzal a céllal érkeznek hozzánk, hogy megkapják azt a lehetőséget, amit előző klubjuknál esetleg nem, így mindkét fél jól járhat. Ez volt a helyzet a Hamburgtól távozó magyar támadó esetében is.

– Említette Stieber kapcsán a válogatottat, Magyarországtól mire számít a nyári Európa-bajnokságon?
– Meglepetésre számítok a magyar csapattól. Úgy gondolom ugyanis, hogy kimondottan fontos szerepet játszhat az Európa-bajnokságon, arra számítok, hogy továbbjut a csoportjából, utána pedig már bármi történhet, ha kifog egy-egy jó napot. Viszont ami még fontos, és amit az Eb adhat, az az, hogy kialakul egy különleges atmoszféra, egy különleges hangulat az országban, ami minden emberre átragad. Ezt tapasztalhattuk Németországban a világbajnoki menetelés során, de például Ausztriában is nagyon pozitív légkör, támogató közeg veszi most körbe a labdarúgást. Erre van, erre lenne szükség Magyarországon is.