Sallai Roland: Freiburgban idővel vezéregyéniség lennék

– Nagy a baj?
– Szerencsére nem! – mondta Sallai Roland, a Freiburg 21 esztendős, 12-szeres válogatott támadója, aki izomproblémák miatt előbb kénytelen volt kihagyni a Holstein Kiel elleni vesztes Német Kupa-mérkőzést, ráadásul a Bayern München otthonában kiharcolt 1–1-es döntetlen során sem segíthette csapatát, majd a Mainz elleni 3–1-es vereség során csereként beállva gólt szerzett és ismét megsérült. – Kétcentis ödéma keletkezett a combomban, így most nem terhelhetem. Amikor az felszívódik, újra elkezdhetek mozogni és edzésre járni. Pontosan nem tudni, mennyi időt kell kihagynom, de két hét múlva már pályára lépnék. Kár, hogy kisebb sérülések nehezítik a németországi életemet.

– Hét bajnokin játszott már a Freiburgban. Sikerült beilleszkednie?
– Egyre jobban megismerem a társaimat. Sűrű időszak ez az életemben: lakást kellett keresnem, nyelvórákra járni, de igyekszem utolérni magamat. Otthont már találtam az edzőközponthoz közel, és a némettel is jól haladok. Tetszik az itteni mentalitás, a nyílt őszinteség, hogy bármikor szembesítenek a hibáimmal. Ha építő jellegű a kritika, azt mindig örömmel fogadom, mert abból tanul az ember.

– Könnyedén megszokta a német bajnokság ritmusát? Nem tartott előzetesen az új közegtől?
– Nem olyan játékos vagyok, aki elszalad a kihívások elől. Fontos döntést hoztam, amikor elhagytam Ciprust és Németország felé vettem az irányt. A fejlődésem szempontjából Freiburgban vagyok a legjobb helyen, idővel pedig vezéregyéniség lennék! Persze nem rögtön, de anélkül nem haladhatok előre, ha nem tűzök ki nagy célokat. Olyan úton járok, ahonnan még feljebb lehet lépni.

– Ebben segítségére lehet Christian Streich vezetőedző.
– Nagyon szeretek vele dolgozni. Naponta átrágjuk magunkat a javítanivalókon, ezenkívül megosztja a pozitív észrevételeit is velem. Őszinte a játékosokkal, csupán rajtunk áll vagy bukik, hogy mennyit hasznosítunk az intelmeiből. Úgy látom, mindenki igyekszik a kedvére tenni, és azért töltünk naponta legalább hat órát az edzőközpontban, hogy egyre jobbak és jobbak legyünk egyénileg és csapatszinten is.

– Mire lehet képes a Freiburg az idényben?
– A Bundesliga versenyfutása kiegyensúlyozott, számos meglepetés született már. A Freiburg kisebb költségvetésű csapat, amelynek célja a bentmaradás mihamarabbi kiharcolása. A klub elöljárói nem számszerűsítették az elvárásukat, ám ha elkerüljük a kiesést, minden más már csak hab a tortán.

– A válogatottban is vezéregyéniség lenne? Milyen a kapcsolata Dzsudzsák Balázzsal?
– Gyakran megkapom ezt a kérdést, de továbbra sem győzöm hangsúlyozni, hogy szívből örülök Dzsudzsák Balázs válogatottba való visszatérésének. Régóta barátok vagyunk, semmiféle rivalizálás nem mérgezi a kapcsolatunkat. Ő még mindig erősítést jelent a nemzeti csapatnak, személyével és rutinjával segítheti a társait. A szívem szakadt meg, hogy én nem tudom hozzátenni a magamét a soron következő két Nemzetek Ligája-találkozón. Fáj, hogy az Észtország és Finnország elleni mérkőzésen sem ölthetem magamra a címeres mezt.

– Marco Rossi milyen szerepet tölt be az életében?
– Kiváló szakembernek tartom a szövetségi kapitányt, és példaértékű, ahogy velünk bánik. Bármelyik labdarúgó nyugodtan fordulhat hozzá a problémáival, mindig talál rá megoldást. A játékosai felnéznek rá, és ennek köszönhetően próbálják betartani, amit kér.

– Mit üzenne válogatottbeli csapattársainak?
– Tegyék ki a szívüket és lelküket a pályára. Harcoljanak a hazáért és a címerest mezért. Mutassák meg, hogy igenis sok van ebben a válogatottban. És ami a legfontosabb: nyerjék vissza a közönség szeretetét!