Diadalmas magyarok a hitleri olimpián

A megnyitót, a versenyeket közvetítette a televízió és a rádió is. Hitler megbízta kedvenc filmesét, a később 2003-ban, 101 évesen elhunyt Leni Riefenstahlt, hogy készítsen felvételeket az olimpiáról. Ebből született egy 226 perces film, amely 1938-ban lett kész, és az „Olympia" címet viselte.

Több országból a római eredetű olimpiai karlendítéssel üdvözölték Hitlert a megnyitón, de ezt nem szabad összetéveszteni a náci karlendítéssel. Éppen a könnyű félreértelmezhetőség miatt a második világháború után fel is hagytak ezzel a hagyománnyal a bevonulások alkalmával.

A német vezetők azt remélték, hogy az olimpia az árja faj diadalmenetét hozza majd, és ennek elősegítése érdekében mindent meg is tettek. Évente több edzőtábort szerveztek a német sportolóknak, akiknek csak az edzésekkel kellett törődniük.

A tervek csak részben sikerültek. Ugyan a németek lettek a legeredményesebbek a hazai olimpiájukon, de a fő sztár egy színes bőrű atléta lett. De róla picit később.

A központi berlini stadion befogadóképessége elérte a 100 ezer főt, egészen impozáns látványt nyújtott. A játékok történetében először rendeztek fáklyaváltót. Olümpiában gyújtották meg a lángot, amely háromezer ember segítségével érkezett meg a helyszínre.

A német klubokból kizárták a zsidó származású sportolókat, és nem is engedték őket részt venni a játékokon. Többek között a legjobb magasugrójuk, Gretel Bergman is így járt, aki pedig nem sokkal az olimpia előtt beállította a német csúcsot. Később mégsem nevezték a játékokra, mert „nem volt formában”. Helyét Dora Ratjen foglalta el, aki végül negyedik lett, és aki 1938-ban megbukott, mert kiderült, hogy valójában férfi, és a Heinrich nevet viseli…

Atlétikában az amerikaiak uralták a sprintszámokat. A nőknél Helen Stephens nyerte meg a 100 métert, és tagja volt a 4x100-as váltónak is. A sportolónő Hitler csodálatát is elnyerte. A német vezér őszintén gratulált, megölelte, és mondta neki, hogy igazi árja sportoló. Még arra is megkérte, hogy töltsön vele egy hétvégét, de ezt Stephens nem fogadta el.

Hitlernek annál nagyobb bosszúságot okozott az olimpia férfi sztárja, Jesse Owens. Ő volt az olimpia leggyorsabb embere (100 és 200 méter), ő ugrott a legmesszebbre, és a 4x100-as gyorsváltó tagjaként is bezsebelt egy aranyat.

Mind közül a legérdekesebb a távolugrásban aratott diadala volt. A selejtező első két ugrását elrontotta, így a harmadikra mindenképpen nagyot kellett ugrania, hogy döntőzhessen. És itt kell megemlíteni azt a történetet, amely Owenst és a német színekben induló Luz Longot összeköti, és amelynek valódiságát egy sporttörténész kétségbe vonta. A legenda szerint Long tanácsot adott riválisának a technikai kivitelezést illetően. Ezeket Owens megfogadta, és megragadva utolsó esélyét végül sikeresen kvalifikálta magát a döntőbe, ahol nyert is.

Három évtizeddel később egy Tom Ecker nevű történész azt állította, hogy Owens csak kitalálta az egészet, hogy kedveskedjen Long gyermekének, hogy jó színben tüntesse fel apjának emlékét. Bármelyik verzió is igaz, az biztos, hogy Owens és Long még ott a stadionban, Hitler szeme láttára barátok lettek, és azok is maradtak a későbbiekben.

Az amerikaiak részvétele egyébként nem volt biztos, többen úgy gondolták, hogy a részvétellel azt sugallhatják, hogy az Amerikai Egyesült Államok támogatja a náci rezsimet és az antiszemita politikát. Avery Brundage, a NOB későbbi elnöke, akkor az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának tagja nem támogatta a bojkottot azt állítva, hogy a zsidó származású sportolókkal igenis jól bánnak a németek. A vita végén a részvétel mellett döntöttek az amerikaiak.

A spanyolok viszont nem mentek el, helyette egy másik sporteseményt szerveztek az 1936-os játékokra szintén pályázó Barcelona városában. Később ezt is félbe kellett szakítaniuk, mert időközben kitört a spanyol polgárháború. A szovjetek továbbra sem vettek rész.

Ami a magyar szereplést illeti, az minden várakozást felülmúlt 10 arannyal, egy ezüsttel és öt bronzzal. A németek és az amerikaiak mögött a harmadik helyen végeztünk.

Az egyik legkellemesebb meglepetés Csík Ferenc győzelme volt a japánok előtt a 100 méteres gyorsúszásban. Ennek a számnak az Európa-bajnoka volt, de ezzel együtt az ázsiaiakat tartották esélyesebbnek. A történésekről a magyar rádió közvetítését idézzük fel az alábbi videóban:

Csík tagja volt még a bronzérmet szerző 4x200-as váltónak. Pályafutása után orvosként dolgozott, valamint anatómiát tanított. Orvosi munkája közben, nem sokkal a háború vége előtt bombatámadás áldozata lett Sopronban.

Az első magyar női olimpiai bajnok a tőrvívó Elek Ilona lett. Már a kiutazása sem ment könnyen, zsidó származása miatt kizárták a a Honvéd Tiszti Vívó Klubból és a MAC-ból, de a játékokon elindulhatott az egyetlen női vívószámban, az egyéni tőrvívók küzdelmében. Elek 21 mérkőzéséből csak hármat veszített el.

Vívásban egyébként az akkori „gyakorlatnak” megfelelően elég jól ment a mieinknek. A kardozók között ismét a magyarok lettek a legjobbak csapatban és egyéniben is Kabos Endre révén, akinek ez már a harmadik olimpiai aranya volt pályafutása során. Ő is zsidó származású volt, így a világháború alatt behívták munkaszolgálatosnak. A Margit-híd 1944-es felrobbantásakor veszítette életét, egy nappal 38. születésnapja előtt.

Csák Ibolya magasugrásban lett első. Hármas holtversenyben végzett az élen 160 centiméterrel. Akkor nem a kevesebb kísérlet döntött, hanem szétugrás. A 162 centit csak Csák vitte át, így ő lett az olimpiai bajnok.

Harangi Imre a harmincas évek legjobb magyar ökölvívója volt hazánkban könnyűsúlyban. 1933 és 1938 között minden bajnokságot megnyert. Olimpiai bajnoki címét nyugodtan lehet a bravúr

kategóriájához sorolni, mert a döntőt komoly sérüléssel küzdötte végig. Az elődöntőben a dán Poul Kops sokat szabálytalankodott, a legsúlyosabb eset az volt, amikor belefejelt Harangi halántékcsontjába. Vérezni kezdett a feje, és fennállt a veszély, hogy sérülése miatt leléptetik, de szerencsére engedték tovább bokszolni. Pontozással győzött. A döntőben mindkét szeme fölé kötést tettek, hogy az észt Nikolai Stepulov ne tudja, melyik a sérült rész. Bár a meccsen ismét vérezni kezdett a fejbőre, addigra már olyan nagy pontfölénybe került, hogy a bírók nem akarták leléptetni, így Harangi olimpiai bajnok lett.

Birkózásban taroltak a magyarok, összesen három aranyérmet szereztünk, ezzel a második helyen végeztünk a négy elsőséget szerző svédek után. A négy évvel korábban ezüstérmes Zombori Ödön az 56 kilogrammosok között, a Los Angelesben szintén második Kárpáti Károly 66 kilogrammosként (mindkettő szabadfogásban) és Lőrincz Márton (56 kg kötöttfogás) győzött.

Megvédte Los Angelesben szerzett bajnoki címét a magyar férfi vízilabda-válogatott. A négy évvel korábban aranyérmes csapat tagjai közül Bródy György, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Németh János, Sárkány Miklós Berlinben is tagja volt a válogatottnak. A négyes döntőben 5-5 pontja lett a magyaroknak és a németeknek. Akkoriban a gólarány számított, s ebben mi voltunk a jobbak (10:2 a 14:4 ellenében).