Kásás: Nem tettünk eleget a szerencsénkért

„Szomorú vagyok. Azt kell, hogy mondjam, hogy nem a meccs lefújásánál tört ez az érzés rám. Bár volt esélyünk, de végig éreztem, hogy sokkal, de sokkal jobban kellene játszanunk a meccsen” – kezdte értékelését Kemény Dénes, a válogatottal sorozatban három olimpiát nyerő szövetségi kapitány a Magyar Rádió mikrofonja előtt.

Arra a kérdésre, hogy az amerikaiak elleni meccsen úgy tűnt, felszálló ágba kerültünk, végül ezen a meccsen mégsem ezt az arcunkat mutattuk, a szakember így felelt: „Nem gondolom, hogy a két csapat, az Egyesült Államok és Olaszország között lényeges különbség lenne. Az változtatta meg a csapat hitét, hogy amelyeket az előző meccseken megoldottunk, most nem jöttek össze, és emiatt elbizonytalanodtunk. Visszaestünk fejben, és a csapat nem tudott igazi tűzzel játszani, mert a bizonytalanságban nem lehet igazi harci tűz.”

„Az olaszokat mi vettük bele a meccsbe. Kettő egynél például Ádám előtt volt a lehetőség a három egyhez, nem sikerült, majd gólt dobtak, egyenlítettek, és utána nem is nagyon tudtunk feljönni. Főleg úgy, hogy mindig náluk volt az előny, távolról dobáltak szabaddobásgólokat, még szerencsénk sem volt. Az igazság az, hogy ezen az olimpián nem voltunk elég jók ahhoz, hogy ha kedvezőtlenek a körülmények, akkor is megcsináljuk és megnyerjük a meccseket” – tette hozzá a Kemény Dénes, majd utalást is tett arra, hogy pontosan mire gondol.

„Jó néhány olyan gólt kaptunk, amilyet az athéni döntőben a kazah bírónak nem sikerült megítélnie” – zárta nyilatkozatát Kemény, utalva arra, hogy az olaszok elleni negyeddöntőben az a kazah Alan Balfanbajev volt az egyik játékvezető, aki az athéni olimpia megnyert döntőjében is bíráskodott.

„Kicsit görcsös akarást éreztem, többet akartunk, mint kellett volna, túlpörögtünk. Fejetlenség volt, nagyon sok ember próbált információt átadni, ebből kicsit káosz volt hátul. Nem volt olyan jó a védekezésünk, mint korábban – mondta Biros Péter. – Csalódottak vagyunk, de megyünk tovább.”

„Őszintén szólva, azokban a szituációkban, amikor úgy kellett ítélni, hogy ne tudjunk feljönni, elintézték. Igen ellenszenves játékvezetés volt, nem tapasztaltam még ilyet. Felhozták őket, öt egyes kiállítási arány volt az egyik negyedben. Rettentően el vagyok keseredve, és szánalmasnak tartom a játékvezetést” – mondta a vérző orral nyilatkozó Varga Tamás.

„Nekem ez volt az utolsó olimpiám, sajnálom a fiúkat, akiknek még egyszer sem sikerült nyerni, nagyon szomorú vagyok. Sok momentum volt döntő, kaptam olyan kiállításokat, amelyek kontrák voltak. Aki érti a vízilabdát, az érti, hogy miről beszélek” – fűzte hozzá Varga.

„Az az út, amelyet megtettünk az első meccs után, ahol borzalmas teljesítményt nyújtottunk, és lejátszottak minket a szerbek, az nagyon kifárasztott minket. Sokat beszéltünk, tüzeltük egymást, ennek köszönhetően állt össze a védekezésünk, és kaptuk el utána a fonalat, ma viszont pont ezekkel a tulajdonságokkal kerekedtek fölénk az olaszok. Nem ilyenek voltak a mai előjelek, mégsem igazán ment a játék” – nyilatkozta Kásás Tamás.

„A korábbi olimpiákon a három aranyérem megnyerésekor néha a szerencse is mellettünk volt, de sokat tettünk azért, hogy ez így legyen. Most viszont nem volt, de közel sem tettünk érte annyit, hogy legyen. A vízben úgy éreztem, hogy az olaszoknak fejben és fizikailag is több energiájuk van, mint nekünk.”

„Felnőttpályafutásom tizenhét éve alatt egyszer játszottam az ötödik-nyolcadik helyért, nem egy szép emlék. Viszont muszáj lesz összekapnunk magunkat, a szurkolóknak és nekünk sem mindegy, hogyan végzünk az olimpián” – mondta Kásás.

„Az volt a mérkőzés fordulópontja, amikor a harmadik negyed végéhez közeledve az ellenfél nyolc ötre elhúzott úgy, hogy nekünk is megvoltak a helyzeteink ahhoz, hogy ikszes maradjon a meccs. Onnantól kezdve nagy üldözésbe kezdtünk, picit elkapkodtuk a lövéseinket, az állandó felzárkózási kényszer pedig mindig sokat kivesz az üldözőből. Az olaszoktól azt kaptuk, amire számítottunk: színészkedtek, csinálták a tőlük megszokott őrületet, de azért azt adjuk meg nekik, hogy megtöltötték tartalommal” – mondta Madaras Norbert.

„Muszáj lesz a folytatásban felpörögnünk, mert jó csapatok kaptak ki a negyeddöntőben, erős ellenfelekkel találkozunk. Abban biztos vagyok, hogy aki itt bedobja a gatyát a vízbe, az már be is írhatja magát nyolcadiknak. Biztos vagyok benne, hogy ezt a magyar csapat nagyon nem szeretné” – jelentette ki a Pro Recco légiósa.

„Nem igazán tudok most mit mondani. Jobbak voltak az olaszok, higgadtabban tudták megvalósítani a taktikájukat, mint mi a sajátunkat. Biztos vagyok benne, hogy nálunk a jó szándék vezérelt mindenkit, mégis néha káoszba torkollt az egész” – nyilatkozta kapusunk, Szécsi Zoltán.

Az első olimpiáján szereplő Szivós Mártont megviselte a kiesés. „Nem jön ki belőlem egy mondat sem” – mondta csalódottan.

„Csalódottak vagyunk, nem ezért jöttünk. Viszont minden magyar játékos büszke lehet magára, amit pályafutása során eddig elért, most ennyi volt” – próbált meg a korábbi játékostársakba lelket önteni Benedek Tibor másodedző.