„Alacsony IQ vagy ártó szándék” – kártérítési igénye lehet az MLSZ-nek

– Mit gondol arról, hogy tucatnyi, esetleg néhány száz ember minősíthetetlen viselkedése miatt milliónyi magyar futballrajongó szórakozása hiúsul meg, illetve a videókon felismerhető, és a jegyellenőrzési rendszer alapján beazonosítható kiabálókkal szemben születik-e valamilyen szankció?
– Miután annyit beszéltünk a kockázatokról, ráadásul minden lehetséges fórumon figyelmeztettük a szurkolókat a lehetséges következményekre, és maguk a játékosok is helyes viselkedést és sportszerű szurkolást kértek a nézőktől, nemigen tudok másra gondolni, mint arra, hogy a rasszista bekiabálók vagy ártó szándékkal, vagy kifejezetten alacsony IQ-val érkeztek a mérkőzésre. Egyik sem örömteli – nyilatkozta Csányi Sándor a Nemzeti Sportnak. – Megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a beazonosított rendbontókkal szemben élhetünk-e kártérítési igénnyel, ha szükséges, ehhez törvénymódosítást is kezdeményezünk. De azt is el kell mondanom, hogy miután a FARE jelentését nem tartjuk objektívnek, hiszen – állításával szemben – nem tömeges jelenségről volt szó, a stadion hangulatát messze nem határozta meg a rasszizmus, megvizsgáljuk annak is a lehetőségét, hogy a szervezet, illetve az ezen a mérkőzésen jelentést készítő személyek ellen lehet-e erkölcsi és anyagi károkozás miatt lépéseket tenni.

– A rendkívüli médiakampányokon túl mit tehet még az MLSZ azért, hogy ha a jövőben a románok elleni Eb- vagy vb-selejtezőhöz hasonló, kritikusnak mondható, netán a történelmi összefüggések miatt érzelmileg túlfűtött meccs következik, akkor a lelátón mindenki diszkréten, sportszerűen szurkoljon?
– Remélem, az újabb zárt kapus meccs után most már mindenki megérti, hogy vannak jelenségek, amelyek egyszerűen nem elfogadhatóak, és ezzel csak a csapatnak és persze saját maguknak ártanak. Azzal is tisztában kell lennie mindenkinek, hogy a fegyelmi bizottság eljárásrendjében egy következő hasonló esetben a pénzbüntetésen és a stadionbezáráson túl szinte biztosan pontlevonás következik, ami egy egész selejtezősorozat eredményét teheti tönkre. Mi két dolgot tehetünk: egyrészt megpróbáljuk megértetni a szurkolóinkkal, hogy mi a tét, másrészt pedig az egyre korszerűbb stadionok lehetőségeivel élve igyekszünk megtalálni a károkozókat.

– Vajon az UEFA csak büntetni tud, vagy netán van olyan prevenciós ajánlása, amellyel segít a szövetségeknek abban, hogy uniformizált, mindenki által elfogadható nézőtéri hangulat uralkodjék szerte a kontinensen?
– Ezen a ponton meg kell védenem az UEFA-t: a különböző szakmai területeken, elsősorban a biztonsági és a marketinggel kapcsolatos ügyekben hathatós segítséget nyújt a szövetségeknek. De összességében ez a mi gondunk, és ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk.

– Mi történik akkor, ha a közeljövőben valamelyik magyarországi válogatott meccsen ismét videóra vesznek az aktivisták a lelátón trágárul beszélő, másokat szidalmazó embereket?
– Mostantól minden mérkőzésünkön – nem csupán a hazai, hanem az idegenbeli fellépéseken is – hatalmas felelősség lesz a szurkolókon. A következő büntetési tétel, ahogy említettem már, a pontlevonás. Bár továbbra is állítom, hogy a legutóbbi meccsen a többség bebizonyította, létezik szenvedélyes és sportszerű szurkolás, a tanulság az, hogy mindenkinek meg kell tanulnia tisztességesen viselkedni és sportszerűen szurkolni.

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, MIT GONDOL CSÁNYI SÁNDOR A JAPÁN PÉLDÁRÓL, MENNYIRE BEFOLYÁSOLJA A SPORTDIPLOMÁCIA EZEKET A DÖNTÉSEKET, VALAMINT, HOGY MIT TUD TENNI AZ MLSZ ELNÖKE AZ UEFA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAKÉNT A MAGYAR ÜGYEKÉRT, OLVASSA EL A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT SZOMBATI SZÁMÁBAN!