Balakov: Előre is elnézést kérek Lisztestől és Szabicstól

– Ott lesz csütörtökön a magyarok ellen a Vaszil Levszki Stadionban?
– Természetesen, ott a helyem – válaszolta a Nemzeti Sport kérdésére Kraszimir Balakov, egykori 92-szeres válogatott labdarúgó, korábbi szövetségi kapitány. – Rendkívül fontos mérkőzés vár ránk, nem hiányozhatok a lelátóról. A helyszínen szorítok a játékosoknak, akikkel nem is olyan régen még együtt dolgoztam.

– Mit üzenne korábbi stuttgarti csapattársainak, Lisztes Krisztiánnak és Szabics Imrének?
– Azt, hogy ne haragudjanak rám, de ezt a párharcot a bolgár válogatott nyeri meg. Remélem, nem árt meg hosszú évekre nyúló barátságunknak, hogy mi lépünk tovább a csütörtöki Eb-pótselejtezőn. Előre is elnézést kérek tőlük.

– Klubcsapata, a szófiai CSZKA 1948 egy játékost ad a bolgár keretbe, Galin Ivanovot.
– Tudom, miért éppen őt hozza fel, Galin ugyanis másfél éve még Magyarországon futballozott.

– Igen, a Haladásban.
– Rendkívül hasznos, rutinos középpályás. Sokat segít a fiataloknak abban, hogy megszokják a bolgár élvonal légkörét. Számítok a tapasztalatára, örülök, hogy bennünket választott. Újonccsapatunk nyolc forduló után a hatodik helyen áll a bolgár élvonalban. A legutóbbi két bajnokinkon szép eredményt értünk el, ettől még reálisan értékeljük a helyzetünket. Igyekszünk hazai nevelésű, fiatal tehetségekre építeni, akik később a válogatottban is megállhatják a helyüket. Szép szakmai kihívás, ezért is vagyok itt.

– Mit gondol, mi a jelenlegi bolgár válogatott erőssége?
– Jól ismerem a csapatot, remek, hatékony játékkal képes kirukkolni, de ugyanolyan váratlanul tud rosszul is teljesíteni. Biztosra veszem viszont, hogy a magyarok elleni mérkőzésen a szebbik arcát mutatja a társaság. A nagy tét ugyanis nem nyomasztólag, hanem serkentőleg hat rá. Hazai pályán irányítanunk kell, uralni a meccset. Tudom, nem lesz könnyű, mert a magyar együttest technikás labdarúgók alkotják. Szóval jár az elismerés Krisztiánnak és Imrének: büszkék lehetnek a csapatukra, kérem, ezt feltétlenül adja át nekik.

– Előnyt jelenthet hazája válogatottjának, hogy tizenkétezer bolgár szurkoló ott lehet a lelátókon?
– Ez ugyanannyira jelent előnyt a hazai csapatnak, mint a vendégnek. Üresen kongó lelátók előtt egyszerűen nem lehet futballozni, a csend megöli a játékot. Szerintem mindkét felet feldobja, hogy szurkolók előtt, hamisítatlan futballhangulatban mérheti össze az erejét.

– Szakvezetőként eddig kétszer irányított magyar csapat ellen: tizennégy éve, a svájci Grasshoppers kispadján az FC Fehérvár elleni UEFA-kupa-selejtezőn, kétezertizennégyben pedig a Liteksz Lovecs élén a Diósgyőr ellen játszottak Európa-liga-selejtezőt. Emlékszik még?
– Ez utóbbi párharc élénkebben él az emlékezetemben. Hazai pályán kettő nullára alulmaradtunk, így aztán hiába nyertünk az idegenbeli visszavágón kettő egyre, az nem volt elegendő a továbbjutás kivívásához. Azt hiszem, valamivel jobbak voltunk az ellenfelünknél, mégsem mi készülhettünk a következő körre.

– Szövetségi kapitányként hat mérkőzésen irányított, az emlékezetes Anglia elleni nulla hat után nyújtotta be a lemondását, amikor a bolgár szurkolók rasszista megnyilvánulásai miatt kétszer is meg kellett szakítani a játékot az Eb-selejtezőn.
– Ahogy akkor is elmondtam, erkölcsi felelősséget éreztem, ezért döntöttem a távozás mellett.

– Egy éve azt is mondta, hogy a bolgár labdarúgásnak mindent elölről kell kezdenie. Most is tartja?
– Az újrakezdés sikeres volt: a kedvező folyamatok eredménye, hogy az Európa-bajnoki szereplés kivívásában bízhatunk. A mi munkánk is ennek a folyamatnak a része, a CSZKA 1948-nál igyekszünk olyan labdarúgókat nevelni, akik később a nemzeti csapat erősségei lehetnek.