Frici, meg a futballválogatott első győzelme; édes búcsú a „magas őrtoronytól”

Vágólapra másolva!
2016.04.05. 19:30
null
Meccs tömött lelátok, vagyis inkább zsúfolt domboldal előtt 1930-ból – a döblingi Hohe Warte madártávlatból (Fotó: oepb.at)
Az 1984-es isztambuli 6–0-s törökveréssel folytattuk tegnap év elején indított futballtörténeti kalandozásunkat – melynek során felidézzük a mieinknek a nyári Európa-bajnokság résztvevői felett aratott számos győzelmét –, nos, ezúttal jócskán visszarepülünk az időben: az 1936-os, Ausztria ellen elért idegenbeli 5:3-as diadalnak és az 1903-as, Csehországgal szemben jegyzőkönyvezett hazai 2:1-es sikernek is ma van az évfordulója. Kétszeresen is éljen – április 5-e!

REPREZENTATÍV VS. KOMBINÁLT

A magyar labdarúgó-válogatott 1902. október 12-én vívta története első hivatalos mérkőzését, Bécsben 5:0-s vereséget szenvedett Ausztriától. A második válogatott találkozóra a következő év április 5-én került sor – ez volt a csehek felett aratott 2:1-es győzelem, nemzeti együttesünk első sikere!

SLÓZI–BORBÁS 50–41

A képzeletbeli „Elsők könyvében” mindenképpen helye lenne Borbás Gáspárnak, alias Borinak. Elvégre egyaránt szerepelt az FTC első nemzetközi és első bajnoki mérkőzésén, továbbá ő szerezte a klub történetének első bajnoki gólját is 1901. április 21-én. Mi több, két esztendő múltán, Csehország 2:1-es felülmúlásakor debütánsként övé a válogatott első találata is. Aztán még: idehaza ő érte el elsőként a 25. válogatottságot, és az élvonalbeli labdarúgók közül ő szerzett elsőként (1908-ban) – jogi – doktori címet.

Nem meglepő, hogy ő volt az első nemzetközileg ismert magyar csatárklasszis, aki klubjában és a nemzeti együttesben is Európa-hírű balszárnyat alkotott Schlosserrel. Visszavonulásának évében, amikor 1916-ban kinevezték Budapest alügyészének, idehaza csak Slózi (50) számlált több válogatottságot nála (41). A gyepen finom, könnyed mozgású balszélsőként jellemezték, a civil életben meg következetes jogászként.

BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉS
Magyarország
–Csehország 2:1 (1:1)
1903. április 5., Budapest, Millenáris, 750 néző
MAGYARORSZÁG:
Sipos Ernő – Berán József, Fehéry Ákos – Kiss Gyula, Koltai József, Gorszky Tivadar – Braun Ferenc, Károly Jenő, Niessner Aladár, Minder Frigyes, Borbás Gáspár. Szövetségi kapitány: Gillemot Ferenc
Gólszerző: Borbás (16.), Minder (78.), ill. Rezek (9.)

A Sport-Világ, mivel egy héten csupán egyszer (vasárnap) jelent meg abban az időben, csak egy héttel az esemény után, 1903. április 12-én számolt be a kilencven percről.

„A magyar reprezentativ csapatnak immár második szereplése nem hozott valami nagy dicsőséget a magyar football-sportnak mult vasárnapi mérkőzésével. El voltunk készülve arra, hogy a prágai csapat felett a magyar játékosok javából összekombinált legénység tetszés szerint fog győzni” – kezdte tudósítását az eredetileg MLSZ reprezentatív–Prágai kombinált párosításként beharangozott és lejátszott meccsről a Sport-Világ, majd kifejtette, miért is akadozott a hazai gépezet.

ALIG VOLT IDŐ, CSAK HÁROM HÉT...

A „reprezentativ csapatba választott játékosok együtt sohasem trainiroztak”, igaz, nem is volt erre idő (!), „hiszen csak három héttel ezelőtt állapodott meg a Szövetség a csapat-összeállításban, s ezt is időközben kétszer megváltoztatta” – így a lap, amely szerint a védelem „még valahogy megállta helyét”, a csatársor azonban...

A balösszekötőként játszó Minder Frigyes „jobb lett volna a bal szélen”, míg a balszélső, Borbás Gáspár „gyenge és bizonytalan”. Pedig mindketten betaláltak, „Mindernek (sikerült) a vezető goal elérésével a győzelmet a magyar csapat számára biztosítani”. A Fricinek becézett újonc Minder már sohasem szerepelt többé a válogatottban, viszont később rekordot jelentő négy időszakban volt a válogatott szövetségi kapitánya! Sőt 1914-től 1918-ig, majd 1925-től 1944-ig az MLSZ háznagya volt, 1927 és 1933 között a jégkorong-válogatott szakvezetőjeként tevékenykedett, miközben tizenöt évig a Magyar Golf Club titkáraként is dolgozott.

Egyébként mindkét gólszerzőnek hosszú életet ajándékozott a Teremtő: Borbás Gáspár 92 esztendősen hunyt el 1976-ban, Minder Frigyes pedig 87 évesen távozott az élők sorából 1968-ban.

„A M. L. Sz. reprezentativ csapata 2:1 eredménynyel győz...
„A M. L. Sz. reprezentativ csapata 2:1 eredménynyel győz..." – a Sport-Világ tudósítása egy héttel a magyar válogatott első győzelme után (Forrás: NS-archívum)

SÁROSI ÉS TOLDI NÉLKÜL BÉCSBEN

Az 1936-os év első válogatott mérkőzésén, a németek március 15-ei 3:2-es legyőzésekor még nyolc Hungária-játékos került be a kezdőcsapatba, az osztrákok elleni április 5-ei találkozón már csak öt. Schaffer Spéci, a kék-fehérek edzője ugyanis „lebeszélte” Dietz Károly szövetségi kapitányt, hogy ismét hungáriás labdarúgókkal tömje tele együttesét. „A Hungária agyon van játszva, senkit sem ajánlok a válogatottba!– fakadt ki a Nemzeti Sport hasábjain a kitűnő tréner.

De nemcsak hungáristák, ferencvárosiak is kimaradtak a csapatból, Sárosi György és Toldi Géza is sérüléssel bajlódott, Dietz így a Sas Ferenc, Vincze Jenő, Kállai Lipót, Cseh II László, Titkos Pál ötös fogatot küldte pályára Bécsben. Míg Vincze a 14., Cseh a 21., Titkos pedig már a 31. bevetését teljesítette, Sas és Kállai először jutott szóhoz az A-válogatottban.

Mit nyilatkozott a két újonc a lefújás után?

A Hungária jobbszélsője óriási dolognak nevezte az 5:3-as győztes meccsen való bemutatkozást, míg a három gólt szerző újpesti center ekképpen lelkendezett: „Most érzem csak igazán, hogy milyen boldogság külföldön ilyen diadalt arató csapat tagjának lenni!”

SZÉPEN ÁTEMELTE – KÁLLAI LIPÓT ELSŐ TALÁLATA AUSZTRIA ELLEN

Ma ilyen a Vienna pályája: 2006-ban újították fel, 
és már csak 5500 nézőt tud befogadni (Fotó: stades.ch)
Ma ilyen a Vienna pályája: 2006-ban újították fel, és már csak 5500 nézőt tud befogadni (Fotó: stades.ch)

A FUTBALL CSÚCSPONTJAI

A mérkőzés hőse mindazonáltal a bravúrt bravúrra halmozó vendégkapus, Szabó Tóni volt: „Szabó a kapusművészet csúcspontján.”

Ha már csúcspont: a meccset az osztrák labdarúgás ikonikus helyszínén, a nemkülönben jelképes klub, a First Vienna stadionjában, a Hohe Wartén rendezték még. A Bécs 19. kerületében, a magyar történelemben Széchenyi István halálozási helyeként ismert Döblingben magasodó Hohe Warte egy körülbelül 220 méteres domb, amelynek oldalába épült a stadion.

A magyarul kb. „magas őrtornyot”, „magas vártát” jelentő Hohe Warte fénykorában 85 000 nézőt is képes volt befogadni, és összesen tizenkilenc osztrák–magyar válogatott találkozónak adott otthont az idők folyamán. Évtizedekig az első számú stadionnak számított Ausztriában. Ám a Práter (a mai Ernst Happel Stadion) 1931-es átadása után fokozatosan vesztett kiemelt szerepéből, és 1936. április 5-ét követően már sohasem lépett benne pályára a magyar válogatott.

SPÉCI, KÁLLAI, NEMES

Kállai Lipót a magyar futball történetének második játékosa, aki mesterhármassal debütált az A-válogatottban. A hungáriás Schaffer Alfréd volt az első, aki véghezvitte ezt a bravúrt, 1915-ben szintén Ausztria (6:2) ellen vágott triplát. Rajtuk kívül a kispesti Nemes József szerzett három gólt újoncként: 1938-ban, Görögország 11:1-es felülmúlása során. Labdarúgásunk akkori gazdagságára jellemző, hogy Nemesnek ez az egyetlen meccse a válogatottban.

BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉS
Ausztria–Magyarország
3:5 (1:3)
1936. április 5., Bécs, Hohe Warte Stadion, 46 000 néző
MAGYARORSZÁG: Szabó Antal – Futó Gyula, Bíró Sándor – Seres Gyula, Szűcs György, Lázár Gyula – Sas Ferenc, Vincze Jenő, Kállai Lipót, Cseh II László, Titkos Pál. Szövetségi kapitány: Dietz Károly
Gólszerző: Zischek (18.), Bican (46., 88.), ill. Cseh II (17., 24.), Kállai (35., 72., 87.)

Ez is mai fotó a Hohe Wartéról – olyan volt egykor, mint egy természetes amfiteátrum    (Fotó: friedhofstribuene.at)
Ez is mai fotó a Hohe Wartéról – olyan volt egykor, mint egy természetes amfiteátrum (Fotó: friedhofstribuene.at)
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik