Verebes Józseffel a napokban még a Kisalföld készített interjút budapesti otthonában. A Mágust súlyos tüdőbetegség támadta meg, vészesen lefogyott. Alvászavar, szellemi-mentális fáradtság és hangulatingadozás is kínozta.
„Borzasztóan vagyok, semmi erőm sem maradt, az ágyon kívül tíz percig sem bírom. Nagy pofont kaptam a sorstól, nem tudom, már nem is hiszem, hogy felépülök…” – ismerte el a Mágus, aki egy hónapja még bízott abban, hogy nem olyan nagy baj, és meggyógyul.
„Józsi nemegyszer ébred úgy, hogy edzésre akar menni. Azt kérdezi tőlem: hol vannak a fiúk, hol van a csapata? A győrit azt még mindig nagyon szereti…” – mondta Marika néni, Verebes József felesége.
VEREBES JÓZSEF (1941. március 23.–2016. március 13.) Klubjai játékosként: FTC, Oroszlány, BVSC, Ganz-MÁVAG, Budafok, Középítők Edzőként: az MLSZ játékvezetőinek felkészítő edzője, Kecskeméti SC, Sülysáp, Videoton, Rába ETO, MTK-VM, Kispest-Honvéd, Győri ETO, Vasas, Diósgyőri FC, Szegedi AC, Videoton, Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda TC, Nagytétény-Erőmű. Két periódusban (1987, 1993–94) a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt. |
A vasárnap délután elhunyt Verebes József 1981 és 1986 között, illetve 1993–1994-ben irányította az ETO-t, amely első regnálása idején kétszer bajnok lett (1981–1982, 1982–1983). A győriek közönségszórakoztató, gólokban gazdag játékát jól illusztrálja az 1981–1982-es bajnokságban szerzett 102 találat – magyar élvonalbeli csapat azóta sem jutott el száz gólig. Irányításával először sikerült vidéki klubnak megvédenie bajnoki címét az NB I-ben (az 1950-es Budapesthez csatolása előtti Újpest és Csepel duplázását, illetve előbbi triplázását nem számítva).
Az 1986–1987-es idényben az előtte középcsapatnak számító (az előző szezonban hetedik) MTK-val is bajnokságot nyert, felkérték a magyar válogatott irányítására (először 1987-ben, majd 1993–1994-ben ült a nemzeti csapat kispadján).
Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, szomorúan értesültek arról, hogy távozott a magyar labdarúgás emblematikus figurája. Hozzátette, mások mellett az MLSZ is saját halottjának tekinti Verebes Józsefet. A szövetségen kívül már az MTK is jelezte, hogy saját halottjának tekinti az egykori mesteredzőt. |
Tizenöt éven keresztül dolgoztunk együtt, életem legszebb korszaka volt. Csodálatos edző volt, fantasztikus ember, akivel öröm volt együtt dolgozni, a barátom volt" - nyilatkozta az MTI-nek Bolla Péter, Verebes József volt pályaedzője. |
MTK-s időszaka után rövid ideig a Kispest-Honvédot is irányította – nyolc mérkőzés után távoznia kellett, de a kispestiek bajnoki címének így is részese volt. A kilencvenes években dolgozott még a Vasasnál és a Videotonnál az élvonalban, közte a Diósgyőrnél az NB II-ben. Fehérvári edzősködését követően már csak alacsonyabb osztályú csapatoknál (Gödöllő, Pápai ELC, Újbuda, Nagytétény-Erőmű) vállalt munkát.
A nela.hu statisztikái alapján Verebes József összesen 461 NB I-es mérkőzésen vezette csapatait. Mérlege 222 győzelem–107 döntetlen–132 vereség, a gólkülönbség 833–617 – a „Mágus” győzelmi mutatója 59.76 százalékos a magyar élvonalban. A magyar válogatott szövetségi kapitányaként mérlege 3–3–8 volt.
1982-ben az év labdarúgóedzőjének választották, Győr város Pro Urbe-díjasa lett. 1987-ben mesteredzői címmel ismerték el munkásságát, 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend polgári tagozatának Lovagkeresztjét.
Vasárnap este a győri szurkolói csoportok képviseletében mintegy ötven fiatal vándorolt a stadionhoz, hogy a fő tribün bejáratánál négy éve elhelyezett emléktábla előtt leróják kegyeletüket. A fiatalok mécsesekkel és görögtűzzel búcsúztak a mesteredzőtől, majd felvetették, hogy a győri stadionnak méltó névadója lehetne Verebes József.
EDZŐI KARRIERJÉNEK EGYIK CSÚCSPONTJA VOLT AZ MTK-VAL SZERZETT BAJNOKI ARANYÉREM, AMELYRŐL SLÁGER KÉSZÜLT