„Az utóbbi két sorsdöntő találkozónkon, Bukarestben és Amszterdamban a játékosok Egervári Sándorral közösen nem tudták elérni a kitűzött célt. Matematikai esélyünk ugyan van még a pótselejtezős hely elérésére, de ennek a két találkozónak a szellemében el kellett fogadunk a lemondást. Egervári Sándor és a keret elherdálta az esélyt, amelyet előtte hat-hét fordulón át előkészített magának” – mondta Vági Márton, az MLSZ főtitkára.
„Akkora pofon volt ez a magyar labdarúgásnak, hogy a tisztesség azt kívánta, azonnal felajánljam a lemondásomat – mondta a posztjáról távozó Egervári Sándor. – Úgy éreztem, az a minimum, hogy vállalom a felelősséget a kudarcért. Nem tagadom, váratlanul ért ez a kiütés, hiszen a mérkőzést megelőző napokban semmi nem utalt rá, noha tudtuk, hogy a világ egyik legjobb együttesével találjuk magunkat szembe, mégsem feltartott kézzel vágtunk neki az összecsapásnak. A találkozó elején még bíztam a jó szereplésben, hiszen voltak olyan kezdeményezéseink, amelyek bizakodásra adhattak okot a számunkra, egyszer-kétszer jól lódultunk meg a hollandok kapujának irányába, de aztán szép sorban elkerülhető gólokat kaptunk.”
Egervári Sándor döntése sokakat váratlanul ért, holott aki kicsit is ismeri a szakembert, már egy nappal a találkozó előtt is észrevehette rajta, hogy feszült, a megszokottnál jóval idegesebb. Mintha csak megérezte volna, ezen a pénteken ül utoljára a válogatott kispadján. A mérkőzést megelőző sajtótájékoztatóról sokan olyan érzésekkel jöttek ki az Amszterdam AranA különteremből, mintha Egervári Sándor búcsúbeszédet tartott volna...
A rutinos tréner nem haragszik a játékosokra, mint mondta, nem tud rossz érzésekkel gondolni azokra a labdarúgókra, akik ezt megelőzően három és fél évig rengeteg örömet szereztek a szurkolóknak. A búcsúzó szakembernek – aki saját bevallása szerint egyelőre nem döntötte el, hogy kedden a helyszínen tekinti meg a vb-selejtezőnket – nincs más dolga, mint leadnia éves értékelését, és elköszönni a Magyar Labdarúgó-szövetség vezetőitől.