Rossi Dzsudzsákról: Könnyen meg tudtam hozni ezt az amúgy szomorú döntést

 

– Nehéz szülés volt?
– Több mint nehéz – árulta el a Nemzeti Sportot a telki irodájában fogadó Marco Rossi, percekkel azután, hogy a magyar válogatott szövetségi kapitányaként először keretet hirdetett. – Az elmúlt két hónapban minden olyan játékost figyelemmel követtünk, akiről úgy gondoltuk, akár most, akár a jövőben a csapat hasznára lehet. Megfelelő karaktereket kerestünk, miközben azt is szem előtt kellett tartanunk, hogy a jelöltünk játékban, sőt jó formában legyen. Érdemes lenne összeszámolni, a kinevezésem óta hány meccset láttunk a segítőimmel, nyugodt szívvel mondhatom, maximálisan képben vagyunk. Úgy tartják, egy szövetségi kapitánynak nem a legnagyobb neveknek, hanem a legjobb állapotban lévő futballistáknak kell lehetőséget adnia, én is ezt az elvet követtem.

– Meghúzta azt, amit kevesen mertek volna: kihagyta Dzsudzsák Balázst.
– Sajnálom, hogy nem hívhattam be, de nem volt más választásom. Akinek nincs klubja, nem lép pályára tétmeccsen, nem tud formába lendülni. Másként szólva: nincs azon a szinten, ami a nemzetközi meccseken elvárt. Tekintve, hogy Balázs sorsa máig nem dőlt el, könnyen meg tudtam hozni azt az amúgy szomorú döntést, hogy ezúttal nem számolok vele. Azt azonban leszögezném, hogy az elmúlt évtized egyik legjobb magyar labdarúgójáról van szó, aki nem véletlenül viseli a válogatottban a csapatkapitányi karszalagot. Amit egy hónapja elmondtam, megismételhetem: nem sokan rendelkeznek olyan képességekkel, mint ő, technikailag és taktikailag még mindig a legjobbak közé sorolható.

– Beszélt vele személyesen?
– Természetesen. Megértette és elfogadta az érveimet. Én pedig biztosítottam arról, hogy az ajtó nyitva áll előtte. Ha lesz csapata, ha folyamatosan játszik és hozza azt a teljesítményt, ami elvárható tőle, akár már a következő kerethirdetésnél számításba vehetem. Ő még mindig a válogatott csapatkapitánya.

– Ejtsünk szót még egy neves hiányzóról, Nikolics Nemanjáról.
– Ahogy ígértem, beszéltem vele. Csakúgy, mint Elek Ákossal, aki ugyebár azt kérte, hogy magánéleti okokból kifolyólag az őszi meccseken tekintsek el a beválogatásától. Hogy mi hangzott el, értelemszerűen köztünk marad. Nem titkolom, mindkét futballistára szükségem lett volna, de akceptálom és tiszteletben tartom a döntésüket. Rájuk is igaz ugyanakkor, ami Dzsudzsák Balázsra, a kapu előttük sem záródott be. Nikolics egyébként is egy valódi „goleador”, kevesen érzik úgy a kaput, mint ő. Klubja, a Chicago Fire ebben az idényben nem remekel, ha jól tudom, kilenc meccs óta nyeretlen, ő mégis rugdossa a gólokat. Ahogy nézem a mérkőzéseit, azt látom, úgy küzd, mint egy oroszlán, tényleg sajnálom, hogy nem lesz velünk.

– Folytassuk azokkal, akik önökkel lesznek, kezdve a válogatottba négy év elteltével visszatérő Kovács Istvánnal.
– Azóta ismerem, hogy kétezertizenkettő nyarán a Honvéd edzője lettem. Szeretem a játékát, a tudása sebességgel párosul, ráadásul az úgynevezett utolsó passzokban is jeleskedik. A tehetség szerepét már kinőtte, eljött az idő, hogy a nemzetközi porondon is bizonyítson! A Vidiben hétről hétre sikerül neki, nyilván azért is, mert érzi edzője bizalmát. Lerí róla, mennyire élvezi a focit. A magabiztosság mindazonáltal kellő szerénységgel párosul, a mentalitása egyenesen példaértékű. Jó belegondolni abba, hogy ha ennyire harcol a klubjáért, mennyire hajt majd a hazájáért.

– Kalmár Zsolt is a meghívottak között szerepel. Amikor még a Dunaszerdahely edzője volt, már akkor megmondta, idővel a középpályás is visszaküzdheti magát a válogatottba.
– Zsolt is azok közé tartozik, akit nem kell bemutatni nekem, emlékszem, a Győr játékosaként már tizenhét évesen magyar bajnoknak vallhatta magát. Nem áll szándékomban dicsekedni, de javarészt nekem köszönhető, hogy tavaly nyáron a DAC-hoz került. Mivel tisztában voltam a képességeivel, és tudtam, hogy erősítést jelent, addig győzködtem a klub vezetőit, illetve Zsolt menedzserét, amíg megköttetett a megállapodás. Az idény első felében kiválóan futballozott, a másodikban valamelyest alábbhagyott a lendülete, de összességében akkor sem lehetett panasz a teljesítményére. Idén nyáron, amikor további három évvel meghosszabbította a szerződését, közöltem vele, ha jól játszik, minden esélye meglesz a válogatottságra. Nos, jól játszik, mi több, vezérként viselkedik a pályán – jár neki a sansz.

– Három újoncnak is.
– Sallói Dánielre ugyanaz igaz, ami Nikolicsra, amerikai csapata legjobbjai közé tartozik. Tagadhatatlan, Tamás Krisztiánnak kevés szerep jut Stopira mögött, viszont amikor láttam játszani, meggyőzött arról, hogy remek fizikai állapotban van, arról nem beszélve, hogy a támadásokat is sokat segíti. Nagy Gergő pedig... Kell-e mondanom, hogy a Honvédból ismerem, rengeteget fejlődött az évek során, a hibáit levetkőzte. Megállás nélkül zakatol, soha nem adja fel. Kis fickó, de nagy ember! Minden csapatban elkél egy ilyen labdarúgó.

– Akadnak ifjak a keretben, némelyek mégis radikálisabb fiatalításban reménykedtek. Hiú ábránd volt?
– Nálam nem a kor határozza meg, kiből lehet válogatott. Mindamellett senki se gondolja, hogy nem figyelünk a fiatalokra, még az U19-es együttesen is rajta tartjuk a szemünket. Viszont azt is figyelembe kellett vennünk, hogy szeptember elején az U21-es válogatottra két rettentően fontos Európa-bajnoki selejtező vár. Gazdag Dániel és Zsótér Donát ugyanúgy a jövő embere, mint az éppen sérüléssel bajlódó Kecskés Ákos, de azt sem hallgathatom el, nekik először az U21-es csapatban kell kiemelkedően teljesíteniük és ezáltal bizonyítaniuk, hogy méltók a felnőttválogatottságra.

– A felkészülés megkezdése előtt huszonnégy órával FTC–Vidi rangadót rendeznek – a két csapatból összesen tízen hivatalosak Telkibe. Hiányzik önnek ez a csata?
– A lelátón ülök majd, és imádkozom azért, hogy egyiküknek se essen baja. Szívem szerint megkérném Szerhij Rebrovot és Marko Nikolicsot, hogy a legjobbjaikat pihentessék, nehogy megsérüljenek, de attól félek, úgy néznének rám, mint egy marslakóra. Úgyhogy marad a fohász.

– Amikor szerdán összefutottunk a Vidi–AEK Athén meccsen, elárulta, napról napra nő a nyomás. Azóta eltelt újabb két nap...
– És a nyomás csak nőtt. Ahogy ismerem magam, így megy ez egészen addig, amíg elkezdődik a tamperei mérkőzés. Amennyire büszkének és szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek, úgy érzékelem azt is, mekkora felelősséggel jár ez a munka. Szövetségi kapitánynak lenni mindenhol felemelő, de Magyarországon különösen az, legalábbis számomra. Sokszor elmondtam már, mi mindent köszönhetek ennek az országnak, nem csoda, hogy otthon érzem magam. Márpedig én úgy tanultam a szüleimtől, hogy az otthonára és a családjára mindennél jobban vigyáz az ember.

A MAGYAR VÁLOGATOTT 23 TAGÚ KERETE

Kapusok:
Dibusz Dénes (Ferencváros)
Gulácsi Péter (RB Leipzig)
Kovácsik Ádám (Mol Vidi FC)

Védők:
Kádár Tamás (Dinamo Kijev)
Vinícius (Mol Vidi FC)
Lang Ádám (CFR Cluj)
Bese Barnabás (Le Havre)
Lovrencsics Gergő (Ferencváros)
Fiola Attila (Mol Vidi FC)
Botka Endre (Ferencváros)
Tamás Krisztián (Mol Vidi FC)

Középpályások:
Kleinheisler László (FK Asztana)
Kalmár Zsolt (DAC)
Kovács István (Mol Vidi FC)
Pátkai Máté (Mol Vidi FC)
Nagy Ádám (Bologna)
Nagy Gergő (Bp. Honvéd FC)

Támadók:
Szalai Ádám (Hoffenheim)
Sallai Roland (APOEL Nicosia)
Sallói Dániel (Sporting Kansas City)
Stieber Zoltán (D.C. United)
Varga Roland (Ferencváros)
Eppel Márton (Kajrat Almati)

Tartalékok:
Gróf Dávid (Budapest Honvéd)
Guzmics Richárd (Jenpien)
Korcsmár Zsolt (Midtjylland)
Holman Dávid (Slovan Bratislava)
Vécsei Bálint (FC Lugano)
Bőle Lukács (Ferencváros)
Nagy Dominik (Legia Warszawa)

NEMZETEK LIGÁJA, C-LIGA
2. CSOPORT
Szeptember 8., szombat
18.00, Tampere: Finnország–MAGYARORSZÁG
20.45: Észtország–Görögország
Szeptember 11., kedd
20.45, Budapest, Groupama Aréna: MAGYARORSZÁG–Görögország
20.45: Finnország–Észtország
Október 12., péntek
20.45, Athén: Görögország–MAGYARORSZÁG
20.45: Észtország–Finnország
Október 15., hétfő
20.45, Tallinn: Észtország–MAGYARORSZÁG
20.45: Finnország–Görögország
November 15., csütörtök
20.45: Görögország–Finnország
20.45: Budapest, Groupama Aréna, MAGYARORSZÁG–Észtország
November 18., vasárnap
20.45: Budapest, Groupama Aréna, MAGYARORSZÁG–Finnország
20.45: Görögország–Észtország

A legfontosabb további tudnivalók a Nemzetek Ligájáról

• az A-liga négy csoportelsője bejut a Nemzetek Ligája négyes döntőjébe, amelyet 2019 júniusában rendeznek meg;
• a B-, a C- és a D-liga négy csoportelsője egy osztállyal feljebb lép;

• az A-, a B- és a C-liga négy csoportutolsója egy osztállyal lejjebb folytatja (pontosabban: a C-ligából – az eltérő létszámú csoportok miatt – a három négyes csoport utolsó helyezettje mellett a négy csoportharmadik egyike, a legkevesebb pontot szerző válogatott esik ki);
• pontazonosság esetén a csoportokon belül – ebben a sorrendben – 1. az egymás elleni eredmények (1a. pont, 1b. gólkülönbség, 1c. szerzett gól, 1d. idegenben szerzett gól), 2. a gólkülönbség (2a. összesített gólkülönbség, 2b. összes szerzett gól, 2c. összes idegenbeli szerzett gól), 3. a győzelmek száma (3a. az összes győzelem, 3b. az idegenbeli győzelmek száma), 4. a fair play versengés, illetve az 5. UEFA-koefficiens határoz.

Mindegyik ligából négy válogatott jogot szerez a 2020-as Európa-bajnokság 2020. tavaszi pótselejtezőjében való részvételre; a jog alapvetően a 16 csoportelsőt illeti meg, ám ha ők időközben sikerrel teljesítik az Eb-selejtezőt (2019), a pótselejtező helyeit az addigi NL-teljesítmény alapján feltöltik, lehetőleg ligákon belül.

A C-LIGA CSOPORTBEOSZTÁSA
1. csoport: Izrael, Albánia, Skócia
2. csoport: MAGYARORSZÁG, Észtország, Finnország, Görögország
3. csoport: Ciprus, Bulgária, Norvégia, Szlovénia
4. csoport: Litvánia, Montenegró, Szerbia, Románia

A TOVÁBBI SZINTEK CSOPORTBEOSZTÁSA ÉS PROGRAMJA
A-LIGA • • • B-LIGA • • • D-LIGA