„A győzelem mindig boldoggá tesz, bár lassan kezdünk hozzászokni ehhez az érzéshez – utalt Luc Holtz a luxemburgi válogatott nemzetközi mezőnyben elfoglalt helyére, illetve az utóbbi időszak biztató eredményeire (a négy vereség mellett három győzelmet és két döntetlent könyveltek el az idén, a Franciaország elleni bravúros 0–0-t idegenben). – Ráadásul most olyan válogatottat győztünk le, a magyart, amelyiket korábban sohasem. Tettük ezt úgy, hogy öt-hat fontos játékosunk itt sem volt, ami bizonyítja, hogy mélyül és jó erőkből áll a keretünk, és visszaigazolja az utóbbi hónapokban elvégzett kemény munka hasznosságát is. Példás az összetartás a játékosaink között, nagy kedvvel jönnek a válogatotthoz. Akadt olyan futballistám is, aki kisebb sérülése ellenére mindenképpen pályára akart lépni a magyarok ellen, de végül nem vállalhattuk a kockázatot.”
„El kell ismerni, hogy a kiállítás megkönnyítette a dolgunkat, de ez semmit sem von le a nagyon jó csapatjátékkal kiharcolt győzelem értékéből – fogalmazott a tavasszal a franciáknak (1–3) is betaláló Aurélien Joachim, aki a csütörtöki vezető gól megszerzése előtt pimasz csellel hozta helyzetbe magát. – A gólom? Ösztönösen cselekedtem, amikor visszahúztam a labdát, és mondhatnám, hogy megszépíti majd a karácsonyt, de a lényeg természetesen az, hogy megszereztük vele a vezetést, és jól fejeztük be az évet.”
„Szervezett csapatmunka hozta meg a győzelmet, a jó évzárás a közelgő Nemzetek Ligája szempontjából is lényeges volt. Számomra nagy boldogság, hogy válogatottbeli első gólom győzelmet eredményezett” – fogalmazott a hajrában a kapunkba fejelő Marvin Martins.
„A kiállítás előtt is voltak gólhelyzeteink, sőt gólt is szereztünk, de természetesen segítségünkre volt az emberelőny. Onnantól fogva ellenfelünk védekezésre kényszerült, úgy játszott, ahogyan általában mi szoktunk” – tette hozzá Daniel da Mota, a luxemburgi válogatott egyik legrutinosabb játékosa.
EMLÉKEZTETŐ
VÁLOGATOTT FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS
Luxemburg–Magyarország 2–1 (1–1)
Luxembourg, Josy Barthel Stadion, 1873 néző. Vezette: Delferiere (belga)
Luxemburg: Moris – M. Martins, Phillips, Malget, Jänisch (Carlson, 62.) – G. Rodrigues (Da Mota, a szünetben), Mutsch (Sinani, 62.), Martins Pereira (Holter, 92.), O. Thill (V. Thill, a szünetben), Turpel – Joachim (Skenderovic, 83.). Szövetségi kapitány: Luc Holtz
Magyarország: Kovácsik – Lovrencsics G., Korcsmár, Kádár, Korhut – Pátkai, Nagy Á. (Balogh B., 83.), Dzsudzsák (Stieber Z., 83.) – Ugrai (Bese, 53.), Nikolics (Priskin, 73.), Németh K. (Sallai R., 63.). Megbízott szövetségi kapitány: Szélesi Zoltán
Gólszerző: Joachim (15.), M. Martins (85.), ill. Nikolics (18.)
Kiállítva: Lovrencsics G. (52.)