Brazília háborog: kisfia anyját a kutyákkal etették meg, ő mégis futballozhat

A Boa Esporte Clube hivatalos honlapja elérhetetlen, miután feltörte az Anonymous hackercsoport brazíliai osztaga. Az oldalra ellátogatót egy kutyafejű ember fogadta, no meg egy kérdés: „Elárulta már Bruno, hol van Eliza teste?” A sor egy döbbenetesen brutális bűncselekményre utal.

NAGY KAPUS IS LEHETETT VOLNA

Bruno Fernandes de Souza – a továbbiakban csak Bruno – a kétezres évek második felének meghatározó brazil kapusa volt. Az 1984-ben született futballista Minas Gerais államban nőtt fel, és a régió egyik legnagyobb és legnépszerűbb csapatától, az Atlético Mineirótól kapta 2002-ben első profi szerződését.

Az igen tehetséges kapuvédő játékjogát az akkori brazíliai gyakorlatnak megfelelően megvette egy harmadik fél, a Media Sports Investments (MSI), amely az Atlético Mineiróhoz és más nagy csapatokhoz is „be volt kötve”. Az MSI-szerződés aláírása után Bruno klubot váltott, és a Sao Pauló-i Corinthianshoz szerződött. A csapattal partneri szerződése volt a játékjogát birtokló irodának, tehát az átigazolás igencsak irányítottnak tűnt. A paulista klubban Bruno egyetlen mérkőzést sem játszott, mivel a vezetőedző, Émerson Leao a saját nevelésű Marcelót favorizálta – a kapus villámgyorsan továbbállt egy várossal, a riói Flamengóba.

A lehető legjobbkor érkezett, a Flamengo első számú kapusa, Diego ugyanis megsérült, Bruno így egyből a csapatba került, és 2010-ig meghatározó játékosa is maradt a vörös-feketéknek. Országos és állami bajnokságot nyert a Flamengóval, 2009-től a csapatkapitányi karszalagot is felhúzhatta, teljesítménye alapján sokan a válogatottba követelték, sőt a Barcelonával is szóba hozták. Úgy tűnt, Brunónak reális esélye van arra, hogy ha így folytatja karrierjét, akkor számoljanak vele a 2014-es, hazai rendezésű világbajnokságon.

Gyilkossággal folytatta.

HOVÁ TŰNT ELIZA?

Bruno kétgyermekes családapa volt, amikor 2009-ben megismerkedett egy 25 éves modellel, Eliza Samudióval. Eliza Samudio szerint jártak, Bruno szerint egy éjszakás kalandjuk volt egy orgián (maga a kapus minősítette így a történteket a bíróság előtt), ami tény, hogy Eliza megfogant, és fiút várt. Bruno azt követelte, hogy vetesse el a gyereket, erre az asszony nem volt hajlandó, sőt apasági vizsgálatot kért a kapus ellen, és az apaság megállapítása esetén gyerektartást.

A történtek innen rendkívül sötét fordulatot vesznek.

Kezdődött azzal, hogy miután Eliza Samudio bejelentette, apasági vizsgálatot kér, állítása szerint Bruno két barátja (egyikük egy volt rendőr – az iratok Russo és Macarrao, azaz Orosz és Spagetti gúnynéven emlegetik őket) elrabolta, megfenyegette, és bevetetett vele egy szert, amely vetélést okozhatott volna. Az asszony ennek ellenére egészséges fiúgyermeket hozott világra, akit Bruninhónak (kis Bruno) nevezett el. 2010. június 9-én mind Eliza Samudio, mind Bruninho eltűnt.

Bruno egy interjúban azt mondta, semmi köze az eltűnéshez, és imádkozik, hogy megtalálják a kisfiút édesanyjával együtt, sőt ígéretet tett, hogy gondoskodik a babáról. Egy hónappal később letartóztatták, miután kirajzolódott a szörnyű kép a történtekről. A kapust emberrablással és gyilkossággal vádolták meg.

A bíróság előtt elhangzottak és a rendőrségi nyomozás alapján a következő kép állt össze. Bruno barátaival és feleségével, unokaöccsével, sőt egy volt szeretőjével konspirált a „kellemetlenné vált” Eliza Samudio eltüntetésére. Az asszonyt Minas Gerais államba (itt élt Bruno) vitték egy riói hotelből, majd ismeretlen helyre hurcolták, és megfojtották, a kisbabát pedig elvették (épségben találták meg a kapus rokonainál). Bruno unokaöccse, Sergio Rosa Sales vallomásában azt állította, Eliza Samudio holttestét feldarabolták, a maradványok egy részét bebetonozták, illetve befalazták, egy másik részét pedig kutyáknak adták. A vallomást tevő 24 éves fiatalembert szabadlábra helyezték, amíg tárgyalására várt, viszont 2012. augusztus 22-én két motoros agyonlőtte az utcán. Valószínűleg nem véletlenül lett célpont…

A mai napig nem tudni, pontosan merre vannak a borzalmas gyilkosság áldozatává váló Eliza Samudio maradványai, erről sem Bruno, sem bűntársai nem tettek vallomást, a nyomozók pedig még DNS-vizsgálatokkal sem jutottak bizonyítékhoz. A rendőrségnek enélkül is elég muníciója volt ahhoz, hogy Bruno ellen vádat lehessen emelni. Ezt 2010 júliusában meg is tették. Bruno szerződését felfüggesztette, majd bontotta a Flamengo, a klub visszalépett a játékos jogi képviseletétől is.

2013. március 8-án Brunót – aki kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg 2010 őszén – első fokon 22 év és 3 hónap letöltendő börtönre ítélték gyilkosság, emberrablás, összeesküvés, holttest elrejtése és kiskorú személyes szabadságának megsértése miatt. Brazíliában 30 év az egy bűncselekményért maximálisan kiszabható börtönbüntetés.

Bruno a mai napig azt állítja, hogy nem ő követte el a gyilkosságot, az Eliza Samudiót „eltüntetők” saját fejük után mentek, és saját kezdeményezésre szervezték meg a bűncselekményt, amelyről ő csak utólag értesült. A rendőrség finoman fogalmazva is kétségesnek tartja, hogy hét, egymástól (elvileg) független személynek ugyanaz az „ötlete” támadt Bruno „megsegítésére” – magyarul egy szót sem hisznek a kapus védekezéséből.

MÁSODIK HÁZASSÁG A BÖRTÖNBEN

Bruno Minas Gerais állam legnagyobb büntetés-végrehajtási intézetében, a Nelson Hungriában került először rácsok mögé, majd Rio de Janeiro államba, a hatalmas bangui börtönkomplexumba vitték. A Flamengo egykor ünnepelt kapusa maximális biztonsági fokozatú börtönöket járt meg, azok minden velejárójával: a rendkívüli túlzsúfoltsággal (a börtönök kihasználtsága 157 százalékon áll Brazíliában), illetve a létesítményeken belüli erőszakkal. A zsúfolt börtönökben az ország bűnbandái rivalizálnak a hatalomért, az erőszak pedig csak erőszakot szül.

„A legmagasabb biztonsági fokozatú börtönöket jártam meg, és állíthatom, ezek alkalmatlanok arra, hogy bárki visszailleszkedjen a társadalomba. Én nem utcai bűnöző voltam, nem ebből éltem, viszont a börtön olyan volt, mint egy bűnözőiskola. A rendszer brutális. Az őrök fizikailag és mentálisan is bántalmazzák az elítélteket. Ezt követően az APAC-rendszerbe kerültem, amelyet egy civil szervezet működtet – itt magunkat felügyeljük, dolgozhatunk és tanulhatunk is. Helyreállította az önbecsülésemet, ismét felvehettem a kapcsolatot a családommal, ismét álmodhattam az újrakezdésről” – magyarázta Bruno a VEJA magazinnak.

A kapus az elmúlt másfél évet már egy speciális büntetés-végrehajtási intézetben (ez az APAC) töltötte, többek között kertészetet, kőművességet és hegesztést tanult.

„Amit tettem, az megbocsáthatatlan. Ha azt mondanám, készen állok visszatérni a társadalomba, akkor hazudnék. De lassan arrafelé tartok” – mondta a 2017 januárjában készített interjúban Bruno, aki a börtönben házasodott meg másodszor (egy fogorvost vett el), és rendszeresen futballozott is, igaz, nem kapusként.

LYUK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN

Bruno hamarabb visszatérhetett volna a társadalomba, mint bárki gondolta volna, miután 2017 februárjában a legfelsőbb bíróság egyik tagja, Marco Aurélio Mello úgy határozott, hogy szabadlábra kell helyezni, mivel további fogva tartására nincs jogi alap. Ennek oka egy igazságszolgáltatási lyuk, ami Brazíliában súlyos problémákat okoz.

A kapus ugyanis – bár elsőfokon elítélték – sosem került fellebbezésével magasabb bíróság elé, ügyvédje pedig ezt használta ki. Brazíliában csak az életellenes bűncselekményeket tekintve legalább 31610 elítélt jár hasonló cipőben, összesen 244653 elítélt vár másodfokú tárgyalásra az országban. Vannak, akik évekig várnak (előzetes letartóztatásban) már az elsőfokú tárgyalásra is. Hat év és hét hónap után Bruno a habeas corpus jogelv alapján (törvényes vád, illetve bírósági határozat alapján csak rövid időre fosztható meg bárki a szabadságától, a letartóztatottat meghatározott időn belül törvényszék elé kell állítani) ismét szabadlábra került.

Brunónak persze volt elegendő pénze és kapcsolatrendszere, no meg egy kiváló ügyvédje, aki el tudta vinni a panaszt a legfelsőbb bíróságig – a legtöbb „mezei” elítélt ebben nem is reménykedhet. A kapus ügye előbb-utóbb eljut másodfokra is, és ha ott is elítélik, akkor ismét börtönbe kell vonulnia, letöltendő a kiszabott büntetést.

ALÁÍRT, A KLUBOT RÖGTÖN OTTHAGYTA A SZPONZOR

A szabadlábra helyezett Bruno szolgálataiért azonnal bejelentkezett több klub is, ezt pedig igen nagy felháborodás fogadta. A futballista ügyvédje szerint kilenc klub vette fel a kapcsolatot Brunóval, de nem nevezte meg az érdeklődőket. A Bangu csapata azt követően állt el a tárgyalásoktól, hogy tízezrek írtak alá egy Bruno-ellenes petíciót, a másodosztályba frissen visszajutó Boa Esporte viszont nem tántorodott el, és megállapodást kötött a kapussal, aki hétfőn átesik az orvosi vizsgálatokon, és kedden bemutatják új csapatánál. A Boa Esporte kétéves szerződésről állapodott meg Brunóval.

„A közvélemény megosztott. Vannak, akik azt mondják, jogilag rendben van, ami történik, mások szerint a szerződtetésével a Boa, ha nem is támogatja a szörnyű tettet, de legalábbis nagyon elnéző azzal szemben” – mondta a BBC-nek az évtizedek óta Brazíliában élő sportújságíró és futballszakértő, Tim Vickery.

„A brazíliai reakció a teljes döbbenettel írható le. Brunót börtönben akarják látni az emberek azért, amit tett, a szomszédai követelik, hogy távozzon a közelükből. Szinte biztos, hogy ismét börtönbe kell mennie, néhány évet még letölt, hogy aztán próbaidőre bocsátsák. Óriási a felháborodás, egyfelől senki sem akarja, hogy Bruno normális életet éljen a gyilkosság után, másfelől viszont jogi alapon a döntés helyes. Jogilag jó döntés született, erkölcsileg viszont elfogadhatatlan, ami történt” – magyarázta a Nemzeti Sport Online kérésére egy brazil újságírónő, akinek a férje sportkommentátorként nap mint nap szembesül az eset okozta felháborodással.

A Boa Esporte szempontjából gyors üzleti következménye lett Bruno szerződtetésének. A klub egyik szponzora, a Nutrends cég előbb közölte, hogy a csapatnak „szuverén joga” dönteni a játékoskeretéről, majd egy nappal később egyoldalúan azonnal szerződést bontott a Bruno-ügy miatt.

„A brazil jogrendszer szerint mindenki, a legveszélyesebb bűnözők is, jogosultak a tisztességes és pártatlan tárgyalásra (...) A törvények szerint a szabadlábra helyezett bűnözőknek segíteni kell a visszailleszkedését a társadalomba. Senki sem tagadhatja, hogy ehhez a munkán keresztül vezet az út. Ki ne hallotta volna a mondást: a munka nemesít? Azzal az érveléssel szemben, hogy undorító, felháborító vagy immorális lenne Bruno szerződtetése, mi úgy gondoljuk, klubunk társadalmi kötelezettsége visszavezetni őt a társadalomba. A Boa Esporte Clube nem felelős azért, hogy Brunót szabadlábra helyezték (...) nem követ el bűnt a brazil törvényhozás és Isten színe előtt sem” – riposztozott közleményében a csapat Facebook-oldalán Rone Moraes da Costa, a Boa Esporte elnöke. A hivatalos klubhonlapot ekkorra már feltörték, így hát ott nem tehette... A közleményre dühödt reakciók érkeztek, mint ahogy arra is, amikor a Boa Esporte boldog nemzetközi nőnapot kívánt. Ez legalábbis kétes értékű jókívánság akkor, amikor pont szerződtettek egy, gyermeke anyját brutálisan meggyilkoló vagy meggyilkoltató játékost.

Hétfőn a Boa Esporte mezszponzora, a Gois & Silva Csoport hivatalos közleményben tudatta, azonnali hatállyal visszalép a klub támogatásától, ha Brunóval valóban szerződést köt a klub, mivel a legmesszebbmenőkig elítélendőnek tartja a nők elleni erőszakot.

„Március 13-án leülünk tárgyalni a Boa Esporte Club vezetőségével. Azt várjuk a vezetőségtől, hogy gondolja át Bruno szerződtetését. Ha fenntartják szándékukat a kapus szerződtetésére, akkor legnagyobb sajnálatunkra meg kell fontolnunk a szponzori szerződés egyoldalú felbontását” – írta a cég.

Várható volt, hogy Bruno szerződtetésével a Boa Esporte szelet vet és vihart arat, mint ahogy az is, hogy a rendkívül negatív PR-t szimatoló támogatók kihátrálnak a klub mögül, ami Brazília jelenlegi pocsék gazdasági helyzetében nem tréfadolog.

Szabályos, de erkölcstelen – ez a fő verdikt az egész szörnyű üggyel kapcsolatban, az pedig nyitott kérdés marad, hogy Bruno visszatér-e a pályára. Ha a Boa Esporte kihátrál a szerződtetéséből, aligha, mivel a többi klub is látja, mivel jár, ha az elítélt kapust megpróbálják átigazolni. A másodfokú döntésre meg lehet, még további éveket kell várni – Bruno addig is a brazil igazságügyi problémák „hirdetőtáblájaként”, szabadlábon élhet.

Az éjsötét ügy pedig semmivel sem lett kevésbé sötét.